A Tourette-szindróma egy idegrendszeri betegség, mely jellemzői az önkéntelen és nehezen kontrollálható ismétlődő mozdulatok és önkéntelenül kiadott hangok, szavak. Ezeket hívjuk közös néven ticnek (tik).
A Tourette-szindróma tünetei általában gyerekkorban jelennek meg. A betegség nem gyógyítható, de kezelhető.
A tic enyhe formái gyermekkorban gyakoriak, 10-20%-ban átmenetileg előfordulhatnak, ez nem azonos a Tourette betegséggel.
A Tourette-szindróma főbb tünetei
A betegség főbb tünetei a ticek, melyeknek két fő típusa van: az önkéntelenül megjelenő mozdulatok (motoros tic), illetve egyes szavak vagy hangok kontrollálatlansága (vokális tic). Az első tünetek 2-21 éves kor között jelentkezhetnek, de leggyakrabban 5-15 éves kor között jelennek meg.
A tünetek súlyosságát a stressz, a felfokozott lelkiállapot és a fáradtság rontja, míg nyugodt állapotban, koncentrációt igénylő tevékenység közben enyhülnek. A tünetek felszínes alvás közben is csak csökkennek, mélyalvásban viszont nem jelentkeznek.
A ticek a beteg élete során folyamatosan változhatnak, egyesek eltűnnek, míg mások megjelennek. Korral általában javul, vagy kontrollálhatóbbá válik a betegség, előfordul, hogy felnőtt korra meg is szűnnek a ticek.
Motoros tic
Ezek lehetnek csak egy kis területet érintőek (szimpla tic), mint például pislogás. Léteznek ennél komplexebbek is, amikor a test több területe érintett, például a beteg bólint, felemeli a karját majd felugrik. A variációk száma nagyon nagy, de a betegre általában jellemző egy mozdulatsor, amit akaratlanul végrehajt.
Először általában a mozgásos ticek jelentkeznek, mégpedig a fej és a nyak területén. Kiválthatják a tüneteket egyes fizikai hatások, például nyaknál jelentkező ticet egy szűk ingnyak. Jellemző, hogy külső ingerek miatt is megjelennek a tünetek, például tüsszentés, ha valaki a környezetben tüsszent. Ez külső szemlélő számára akaratlagosnak tűnhet, de nem az.
Vokális tic
A hangadással járó ticek lehetnek szimpla hangok, mint dúdolás, torokköszörülés, de lehetnek szavak is, amelyeket önkéntelenül kiabálva hallat. A kimondott szó akármi lehet.
A nem akaratlagosan végzett ticek nagyon feltűnőek is lehetnek, lehet ez például egy hangosan kimondott káromkodás vagy a fej csapkodása. Jellemző, hogy a komplett mozdulatsort vagy szöveget végig kell követnie a betegnek – néha többször is –, hogy egy időre megszűnjön a késztetés.
Mikor forduljon orvoshoz?
Ha azt tapasztalja, hogy gyermeke önkéntelen mozdulatokat végez, vagy akaratlanul hangokat ad ki, forduljon gyermekorvosához, aki segíthet a megfelelő szakember felkeresésében, szükség esetén gondoskodik a szakvizsgálatokra történő beutalásról.
A Tourette-szindróma kiváltó okai
A betegség pontos oka nem ismert, valószínűleg öröklött és környezeti tényezők is szerepet játszanak a kialakulásában. A betegség 3-5-ször gyakoribb fiúknál, mint lányoknál.
Mivel a betegség pontos oka nem ismert, megelőzésére sincs mód.
A Tourette-szindróma lehetséges szövődményei
A Tourette-szindrómával járó ticek általában a korral javulnak, vagy könnyebben kontrollálhatóvá válnak. Maga a betegség nem rontja az életkilátásokat, és sok érintett teljes, egészséges életet él.
Egyes ticek kiválthatnak egyéb problémákat, például fejfájást. Szövődmény lehet depresszió és dühkezelési probléma is (lásd még: Indulatkezelés).
Vannak a betegséggel gyakran együtt járó más rendellenességek, melyek akkor is fennmaradhatnak, ha a Tourette-szindróma tünetei felnőttkorban megszűnnek.
A leggyakoribb, a Tourette szindrómával együtt jelentkező rendellenességek:
- figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar (ADHD),
- kényszerbetegség (obszesszív-kompulzív zavar),
- szorongás,
- tanulási zavarok,
- problémák a beilleszkedéssel,
- alvászavarok.
A Tourette-szindróma diagnosztizálása
A diagnózis a tüneteken alapul. A gyermeket általában ideggyógyász (neurológus), illetve pszichiáter szakorvosok vizsgálja.
A betegség diagnózisa akkor állítható fel, ha:
- a ticek vokálisak és motorosak is;
- 18 éves kor előtt jelentkeztek az első tünetek;
- naponta, vagy majdnem minden nap jelentkeztek legalább egy éven át;
- a tüneteket nem gyógyszer vagy egyéb betegség okozza;
- a ticek idővel változnak.
A Tourette-szindróma kezelése
A betegség nem gyógyítható, de a ticek súlyossága gyógyszerekkel és viselkedésterápiával (lásd még: Pszichoterápia) csökkenthető.
Ha a tic nem akadályozza a mindennapi életet, akkor kezelést nem igényel.
Mit tehet a hétköznapokban?
Ha gyermeke Tourette-szindrómában szenved, csatlakozzon támogató csoporthoz, és adjon meg neki minden elérhető támogatást.
A betegségben szenvedő gyerekek sokszor vannak kitéve iskolai zaklatásnak (lásd még: Bullying), ezért fontos, hogy a gyermek környezetében élő és dolgozó felnőttek is bevonásra kerüljenek a befogadó és támogató környezet kialakításába.
