A serdülőkor természetes velejárója az érzelmek, érzések intenzív megélése, amiket idővel a fiatalnak meg kell tanulnia megfelelő módon kezelni.
Ebben az életkorban a test és az agy sok változáson megy keresztül. Ezeket a változásokat gyakran nehéz felismerni, elfogadni és megfelelően kezelni, a nyomukban kialakuló frusztráció pedig bizonyos esetekben agressziót válthat ki. A viselkedésprobléma megoldását fontos időben megkezdeni, mielőtt a helyzet komoly következményekkel járna (pl.: szerhasználat, iskolai konfliktusok, tanulmányi teljesítmény romlása, szabálysértések, büntetőjogi következmények).
Ebben az életszakaszban gyakori, hogy túlcsordul az érzelmi feszültség, nehezített az indulatkezelés, és a serdülő másokra vetíti ki ezt, vagy épp ellenkezőleg, befelé, önmaga felé irányul és esetleg önkárosító tevékenységekben nyilvánulhat meg. Az agresszió számos formában megnyilvánulhat, leggyakrabban szóbeli (verbális) agresszió (pl.: veszekedés, ingerült kommunikáció), de akár fizikai agresszió is jelentkezhet (pl. verekedés).
Jellemző továbbá:
- általános lázadó magatartást a szabályokkal és az elvárásokkal szemben;
- iskolai és családi elismerés helyett a baráti körben elfoglalt hely fontosabbá válása;
- szerepkipróbálások, szexuális késztetések, önértékelési problémák;
- kockázatkereső magatartás, határok keresése, átlépése (pl. túlzott alkohol fogyasztás).
A tinédzserkori agresszió kiváltó okai
Az agresszió általában valamilyen körülményre (általában negatív), frusztrációra adott negatív válaszreakció.
Számos kiváltó oka lehet a tinédzserkori agresszió megjelenésének:
- családon belüli vagy kortársakkal kapcsolatos problémák;
- otthoni vagy iskolai problémák;
- testi, fizikai betegségek kísérő tünete;
- mentális problémák kísérő tünete;
- stressz és frusztráció;
- szerhasználat.
Bizonyos esetekben a gyermekek a mindennapi életben látott viselkedési minták másolásával kezdik el az agresszív viselkedést, így hatással van rájuk a szülők viselkedése, egymáshoz való viszonya, de akár a fogyasztott médiatartalmak is vezethetnek agresszív viselkedési formák másolásához. Az agresszív viselkedést továbbá ösztönözheti az is, ha azt a serdülő környezete figyelmen kívül hagyja (nincs következménye) vagy dicséri, például egy adott baráti körön belül. De maga az agresszív viselkedéssel kiváltott extra figyelem is ösztönzően hathat, így a probléma kezeléséhez lehetőleg kérjen tanácsot szakembertől.
Néha a gyermekek félelem vagy gyanakvás miatt viselkednek agresszíven.
Ez a viselkedésforma gyakori bizonyos mentális problémák jelenléte esetén:
- autizmus spektrumzavar,
- figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar (ADHD),
- bipoláris zavar,
- szkizofrénia,
- impulzuskontroll zavar,
- poszttraumás-stressz zavar (PTSD).
Az agresszív viselkedés hátterében ritkán agyi károsodás is állhat:
- traumás fejsérülés,
- agyi fertőzések,
- agyi keringészavar,
- egyéb agyat érintő megbetegedések.
Mit tehet tinédzserkori agresszió esetén?
Az agresszív viselkedés mind a szülő, mind az érintett fiatal számára ijesztő, a szülő rossz reakciója sok esetben csak ront a serdülő feltörő intenzív érzelmeinek kezelésén. Ezért nagyon fontos, hogy a szülő ilyen helyzetben nyugodt tudjon maradni, és támogassa gyermekét. A szoros szülő-gyermek kapcsolat kiépítése sokat segít a nehéz érzelmi helyzetek megoldásában. A probléma megbeszélése nehéz, de ha megvan a bizalmi kapcsolat, ami lehetővé teszi, akkor segít a feszültség kezelésében, feloldásában.
A tinédzserkori agresszió leggyakrabban valamilyen életkörülményre adott válaszreakció, azonban egyes betegségek is okozhatják (lásd fentebb). Ezért a tartósan agresszív viselkedés felismerését követően nagyon fontos a lehetséges egészségügyi okok kizárása.
A tinédzserkori agresszió lehetséges szövődményei
Amennyiben az agressziót nem egy átmeneti frusztrációval járó szituáció váltotta ki, és rövid időn belül nem múlik el, mindenképpen foglalkozni kell a kiváltó okkal és magával a viselkedés korrigálásával is. A szóbeli (verbális) agresszió fizikai agresszióvá súlyosbodhat.
A tinédzserek agresszív viselkedése kihat társas kapcsolataik kiépítésére, amely további szociális zavarok, mentális problémák kialakulásához vezethet.
A tinédzserkori agresszió diagnosztizálása
Amennyiben minden erőfeszítés ellenére sem múlik az agresszív viselkedés, keresse fel háziorvost vagy a házi gyermekorvost, vagy forduljon a területileg illetékes nevelési tanácsadóhoz vagy pszichológus szakemberhez.
Az agresszív viselkedés ritkán történik indok nélkül. A diagnosztizálása során meg kell találni az okát, amely nagyon sokrétű lehet. A probléma feltárásában részt vevő szakember tanácsadás vagy terápiás ülések formájában segítheti a probléma azonosítását.
A tinédzserkori agresszió kezelése
Az agresszív viselkedés kezelésének módja a kiváltó ok azonosításán alapszik. Bizonyos esetekben elegendő a frusztrációt kiváltó okok kerülése, a stressztűrő képesség (reziliencia) fejlesztése. Pszichoterápia segítségével kialakíthatók olyan megküzdési technikák, amelyekkel az érzelmi reakciók szabályozása könnyebbé válik. Ilyen például a kognitív viselkedésterápia, mely segít megérteni az agresszív viselkedés okát, és hogyan lehet kezelni azokat a mindennapokban.
Előfordulhat azonban, hogy az agresszió gyógyszeres kezelésére van szükség. Amennyiben a kiváltó ok valamilyen mentális betegség (pl.: szkizofrénia vagy bipoláris zavar), szükség lehet gyógyszerek alkalmazására.
