Tüdőfibrózis

A tüdőfibrózis a tüdőszövet hegesedése, károsodása. A heges tüdő munkája romlik, a betegség előrehaladásával egyre jobban nehezíti a légzést. Elegendő oxigén hiányában ez légzési elégtelenséghez, szívelégtelenséghez vagy más szövődményhez vezethet.

 

A tudomány jelenlegi állása szerint a tüdőfibrózis kialakulásában kulcsszerepet játszanak a különböző tüdőirritáló szerek – a dohányzás, bizonyos vegyi anyagok -, különböző fertőzések, genetikai okok és az immunrendszer kóros működése. A szakemberek úgy vélik, hogy a tüdő kóros gyógyulási folyamatai hozzák létre a hegesedést, amely aztán idővel tüdőfibrózissá válik.

 

A tüdőfibrózis tünetei

A tüdőfibrózis sok ideig teljesen tünetmentes maradhat. Első jellemző tünetként általában a légszomj jelentkezik, további tünetei pedig az alábbiak lehetnek:

  • egyre erősödő légszomj;
  • hosszú ideje fennálló száraz, szaggató köhögés;
  • gyengeség, fáradékonyság;
  • az ujjak deformálódása, a körmök domborúvá válása;
  • étvágytalanság, testtömegvesztés;
  • mellkasi diszkomfort érzet.

 

Mivel a betegség általában idősebb korban jelenik meg, az első tüneteket gyakran csak az életkornak, vagy a mozgásszegény életmódnak tulajdonítják. Ezt erősíti a tény, hogy jellemzően először enyhe tünetek észlelhetőek, idővel azonban folyamatosan romlik a beteg állapota. Ritka esetben gyors lefolyása is lehet, de nem ez az általánosan jellemző.

 

Mikor forduljon orvoshoz?

Amennyiben több, mint 3 hete fennálló köhögése, vagy légzési nehézségei vannak, forduljon háziorvosához! A korai diagnózis és kezelés a betegség előrehaladásának lassításával jelentősen jobb életminőséget tud biztosítani a betegnek, mint a későn elkezdett terápia.

 

A tüdőfibrózis kialakulásának okai

A tüdőfibrózis kialakulásának számos oka lehet, melyek az alábbiak:

 

Bizonyos tényezők növelik a tüdőfibrózis kialakulásának esélyét:

  • férfi nem: az idiopátiás tüdőfibrózis gyakrabban érinti a férfiakat, mint a nőket;
  • 40 és 70 év közötti életkor;
  • reflux;
  • dohányzás (akár a múltban);
  • a családban már előfordult tüdőfibrózis;
  • meglévő autoimmun betegség;
  • bizonyos gyógyszerek szedése;
  • onkológiai kezelés (elsősorban mellkasi besugárzás);
  • magas rizikójú munkahely: bányászat, mezőgazdaság vagy építőipar.

 

A tüdőfibrózis lehetséges szövődményei

A tüdőfibrózis a tüdőszövet károsodása miatt többféle szövődmény kialakulásához vezethet:

  • kisvérköri magas vérnyomás: a tüdőszövet hegesedése miatt romlik a tüdő keringése, ami a kisvérköri vérnyomás emelkedéséhez vezet. Ennek további romlása esetén a jobb szívfél elégtelensége is kialakulhat.
  • légzési elégtelenség: a heges tüdőszövet miatt a vér oxigénfelvétele is akadályozott.
  • tüdődaganat: a tüdőfibrózis növeli a tüdődaganat kialakulásának esélyét.

 

A tüdőfibrózis diagnosztizálása

A tüdőnek jelenleg több, mint 200 féle betegségét ismerjük, ezek elkülönítése bizonyos esetekben nehéz. A tüdőfibrózis kezdeti, általános, enyhe tünetei sem könnyítik meg a kezelőorvos dolgát. A megfelelő diagnózis felállításához az esetek 2/3-ában elegendő a klinikai tünetek ismerete és a mellkas CT vizsgálata. Ha a diagnózis nem egyértelmű, szükség lehet tüdőbiopsziára (apró szövetminta eltávolítása a tüdőszövetből, mikroszkópos diagnosztikai célra).

 

A tüdőfibrózis diagnosztizálása (és egyéb betegségek kizárása) során használt további vizsgálatok az alábbiak lehetnek:

  • pulzoximetria: a vér oxigénszintjének mérése;
  • vérvétel autoimmun kórképek, fertőzések és vérszegénység felderítésére;
  • artériás vérgázteszt (amennyiben szükséges a vér oxigénszintjének pontosabb meghatározása);
  • köpetminta a fertőzés kiderítésére, kizárására;
  • tüdőfunkciós vizsgálat a tüdőkapacitás mérésére;
  • szívultrahang: a szívproblémák felderítésére, kizárására.

 

A tüdőfibrózis kezelése

A tüdő hegesedése nem visszafordítható, de a folyamat lassítása és a légzés könnyítése érdekében gyógyszeres kezelés szükségessé válhat. A tüdőfibrózis kezelésére az alábbi módszerek alkalmazhatóak:

  • oxigénterápia;
  • szteroid az immunrendszer működésének gátlására – így a tüdőben lévő gyulladás csökkenthető;
  • egyéb immunszuppresszív gyógyszerek az immunrendszer gátlására;
  • antifibrotikus hatóanyagok a tüdő hegesedésének lassítására;
  • súlyos esetben tüdőtranszplantáció.

 

Ezen kívül a tüdőfibrózis kezelésben helye van a nem gyógyszeres kezeléseknek is. A tüdőfibrózisos beteg állapotán jelentősen javíthat az életmód megváltoztatása, többek között az alábbiak:

  • a dohányzás abbahagyása;
  • megfelelő diéta vagy egészséges étrend tartása;
  • megfelelő testmozgás;
  • elegendő pihenés;
  • a stressz elkerülése.

 

A tüdőfibrózis megelőzése

A tüdőfibrózis bizonyos esetekben nem megelőzhető (pl. genetikai eredet esetén). A legtöbb kockázati tényező kerülésével azonban sokat lehet tenni annak érdekében, hogy megelőzze a betegséget vagy már meglévő betegség gyors előrehaladását. Az alábbiak betartásával csökkenthető a betegség kialakulásának esélye:

  • a dohányzás kerülése (passzív dohányzás is!);
  • a káros vegyi anyagok között végzett munka során maszk viselése.

egeszsegvonal logonngyk logo

Készült az EFOP-1.8.0-VEKOP-17-2017-00001 „Egészségügyi ellátórendszer szakmai módszertani fejlesztése” kiemelt projekt keretében.
A projekt a Széchenyi 2020 program keretében valósul meg.
Az oldalt működteti: Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ
Együttműködő partner: Belügyminisztérium

Minden jog fenntartva © 2025

SSL ClassC

sz2020 also infoblokk