A tüdőödéma (tüdővizenyő) abnormális folyadékfelszaporodást jelent a tüdőben. Leggyakoribb oka a pangásos szívelégtelenség, de nemcsak szíveredetű kórképekben alakulhat ki. Tünetei a légszomj (fulladás) és a nehézlégzés. A hirtelen (akut) kezdetű tüdőödéma azonnali orvosi ellátást igényel. A betegség azonban hosszabb idő alatt, krónikus formában is kialakulhat.
A tüdőödéma (tüdővizenyő) abnormális folyadékfelszaporodást jelent a tüdőben. A tüdőben felszaporodott folyadék nehézlégzést, fulladásérzetet, mellkasi fájdalmat okoz, a beteg köpete habos, akár szilvalészerű lehet, lélegzetvételkor sípoló hangot adhat. A tüdőödéma életveszélyes lehet, hirtelen kialakulása esetén azonnali orvosi kezelést igényel.
A tüdőödéma legfőbb tünetei
A tüdőödéma kialakulhat akutan, hirtelen kezdettel, vagy hosszabb idő alatt, krónikus állapotként.
Akut tüdőödémára utalhat:
- légszomj, fulladás (nehézlégzés),
- habos vér vagy habos köpet ürítése,
- sípolás,
- mellkasi fájdalom, szorítás-, szúrásérzés.
Krónikus tüdőödéma tünetei a következők:
A krónikus tüdőödéma tünetei hasonlók az akut formában jelentkező tünetekhez, csak enyhébbek. További tünetei lehetnek:
- légszomj, melyre felébred,
- fekvő helyzetben légszomj,
- lábdagadás,
- fáradékonyság.
A tüdőödéma kiváltó okai
A tüdőödéma hátterében szíveredetű (kardiogén) és nem-szíveredetű (nem-kardiogén) okok egyaránt állhatnak.
Szíveredetű (kardiogén) okok
A tüdőben való folyadékfelszaporodást szíveredetű probléma okozza, leggyakrabban a pangásos szívelégtelenség. Ha a bal szívfél nem működik megfelelően és nem tudja kipumpálni a nagyvérkörbe a megfelelő mennyiségű vért, akkor a vér pangását idézi elő a kisvérkörben, a tüdőt körbeszövő hajszálér-hálózatban, így növelve a nyomást a kapillárisokban. Ennek következtében folyadék préselődik a hajszálerekből a léghólyagocskákba (alveoulusokba).
A szívelégtelenség hátterében sok tényező állhat, leggyakoribbak az alábbiak:
- szívinfarktus,
- szívizom-betegség (cardiomyopathia),
- szívbillentyű-betegség,
- magasvérnyomás-betegség,
- szívritmuszavar (arrhythmia),
- szívizomgyulladás (myocarditis),
- a szív körül felszaporodó folyadék (pericardialis folyadékgyülem).
Nem-szíveredetű okok (nem-kardiogén okok)
Nem-szíveredetű tüdőödéma esetén valamely más betegség talaján alakul ki vizenyő a tüdőben. Ilyenkor nem a nyomás nő meg a kisvérkör hajszálereiben, hanem a hajszálerek falában jelentkezik gyulladás, és válik áteresztővé az érhálózat a folyadék számára.
A nem-szíveredetű tüdőödéma az ARDS (acute respiratory distress syndrome) során is jelentkezhet, amikor kiterjedt gyulladás alakul ki a tüdőben gyakran valamely egyéb szerv károsodásának hatására. Okai lehetnek:
- tüdőgyulladás,
- szepszis (súlyos infekció),
- trauma,
- hasnyálmirigy-gyulladás,
- májbetegség,
- egyes gyógyszerek,
- agyvérzés vagy agyödéma (neurogén tüdőödéma).
Negatív nyomású tüdőödéma alakulhat ki a felsőbb légút valamely szakaszának elzáródása esetén. Ilyenkor az elzáródott légút mellett végzett erőteljes légzőmozgások olyan fokú negatív mellűri nyomást generálnak, amely károsítja a tüdő hajszálereit, így azok áteresztővé válnak a folyadék (és akár a vér) számára.
A tüdőödéma diagnosztizálása
Anamnézisfelvételt és részletes fizikális vizsgálatot követően laborvizsgálat, EKG, véroxigénszint-mérés, képalkotó vizsgálatok (mellkasröntgen, mellkas CT) szükségesek. Szíveredetű tüdőödéma esetén további kiegészítő vizsgálatok lehetnek indokoltak (szívultrahang-vizsgálat, szívkatéterezés stb.)
A tüdőödéma kezelése
A tüdőödéma súlyos betegség, akutan kialakuló esetben életet veszélyeztető állapot, és azonnali orvosi ellátása szükséges sürgősségi vagy intenzív osztályon.
Kezelési lehetőségek:
- oxigénterápia orrkanüllel,
- oxigénterápia oxigénmaszkkal,
- légzéstámogatás lélegeztetőgéppel,
- vízhajtó terápia, szív működését támogató gyógyszerek alkalmazása,
- nem-szíveredetű tüdőödéma esetén antibiotikumok, szteroid alkalmazása.
A tüdőödéma megelőzése
A tüdőödéma megelőzésében az alábbi javaslatok segíthetnek.
- Szedje rendszeresen, kezelőorvosa utasítása szerint a szívgyógyszereit!
- Adassa be a rutin védőoltásokat!
- Légzéssel kapcsolatos probléma esetén keresse fel háziorvosát!
- Táplálkozzon egészségesen, ügyeljen a megfelelő sóbevitelre!
- Ne dohányozzon!
- Ügyeljen a testsúlyára! Normalizálja testsúlyát!
- Amennyiben hegymászásra készül, egyeztessen előtte kezelőorvosával!
Magaslati tüdőödéma
A hegyi betegséget (más néven magaslati betegség) a magaslati levegő alacsony oxigénszintje okozza, melyhez a szervezet már nem tud megfelelően alkalmazkodni. A tünetek általában a tengerszint felett 2500 méterrel kezdődnek, a magasság emelkedésével párhuzamosan pedig rosszabbodnak. Súlyos esetben magaslati tüdőödéma (HAPE, high altitude pulmonary edema) alakulhat ki. Lásd még: Hegyi betegség.
Úszás indukálta (merülés okozta) tüdőödéma
Az úszás vagy merülés okozta tüdőödéma versenyúszóknál és búvároknál alakulhat ki a tüdőhajszálerek károsodása miatt. Az úszás, búvárkodás következtében fokozódik a tüdő vérellátása, a megváltozott nyomásviszonyok miatt pedig a kapilláris erek elrepedhetnek, és folyadék szaporodhat fel a léghólyagokban.
Mi a különbség a tüdőödéma és a mellkasi folyadékgyülem között?
A mellkasfalat belülről és a tüdőt kívülről borító mellhártya két lemeze között normál esetben is van minimális folyadék (pleurális folyadék), amely biztosítja a tüdő elmozdulását a légzőmozgások alatt. Kóros esetben a pleurális folyadék felszaporodhat, mellkasi folyadékgyülemet képezve. Térfogata, nyomása megnehezíti a szív és a tüdő munkáját is, légzési és keringési elégtelenséghez vezethet. Lásd még: Mellkasi folyadékgyülem.
Tüdőödéma esetén a folyadék a tüdőt alkotó léghólyagocskák belsejében jelenik meg, a léghólyagokat tölti ki, nem pedig a mellhártya két lemeze között, a mellűrben alakul ki.
