A túlsúly és az elhízás a szervezetben történő kóros zsírfelhalmozódás, amely a legtöbb esetben a napi kalóriaszükségletet meghaladó, szénhidrátokban és zsírokban gazdag, feldolgozott élelmiszerek túlzott mértékű fogyasztása és a mozgásszegény életmód miatt alakul ki.
A túlsúly az egészséget veszélyeztető, kóros állapot, amely sokszorosára növelheti több súlyos, krónikus vagy akár életet veszélyeztető betegség kialakulásának kockázatát, ezért a WHO a világ 10 legjelentősebb egészségügyi problémája közé sorolja. A túlsúly és az elhízás a várható élettartamot akár 3-10 évvel is csökkentheti az állapot súlyosságától függően.
Az elhízás világszerte komoly egészségügyi problémát jelent: az Európai Unió 27 tagállamában mintegy 200 millió felnőttet érint, hazánkban a felnőtt lakosság közel kétharmada (61,8%), illetve minden negyedik gyermek túlsúlyos vagy elhízott.
Az elhízás meghatározására a leggyakrabban alkalmazott mutató az ún. testtömegindex (angolul Body Mass Index, röviden BMI). 25 feletti BMI-értéknél beszélünk túlsúlyról, 30 BMI felett pedig elhízásról. Általánosságban elmondható, hogy a 25 feletti BMI már nagyobb egészségkockázatot jelent. Fontos tudni, hogy gyermekek esetében nem alkalmazható a BMI-érték.
A túlsúly és az elhízás tünetei
A felszaporodott zsírréteg lerakódik a test különböző területeire. Ha a zsírfelesleg a test felsőbb részeire (has, mell, nyak) halmozódik fel, akkor ún. alma (férfias, android) típusú, ha pedig a test alsóbb részeire (fenék, alhas, combok), akkor körte (nőies, ginoid) típusú elhízásról beszélünk.
Egészségügyi szempontból veszélyesebb az alma típusú, vagyis a hasi vagy viscerális típusú elhízás, amit gyakran a zsigeri zsír – a belső szervek, főleg a hasűri szervek között lévő zsírréteg – felhalmozódása okoz. A viszcerális elhízás bizonyítottan növeli a magasvérnyomás-betegség, az emelkedett vércukor- és koleszterinszint, a 2-es típusú diabétesz és a szívinfarktus kialakulásának kockázatát.
A túlsúly és elhízás gyakorisága mindkét nemnél nő az életkorral: a 18–34 éves korú férfiak 41%-ának magasabb a testtömegindexe 25-nél, a 65 feletti korcsoportban pedig ez az arány már 76%. A fiatal nőknél a túlsúly és elhízás együttes előfordulása 30%, időskorra ez az arány 83%-ra nő.
Mikor forduljon orvoshoz, szakemberhez?
Extrém túlsúly esetén mielőbb forduljon háziorvosához, aki szükség esetén dönt a további vizsgálatokról, illetve továbbirányíthatja obezitológiai szakrendelésre; vagy kérje szakember – terápiás dietetikus, táplálkozási tanácsadó – segítségét, mert ilyen esetekben a testsúly normalizálása hosszabb folyamat.
Ha tartósan nem sikerül fogynia, ne féljen segítséget kérni klinikai szakpszichológustól sem!
Gyermeke elhízása esetén forduljon a gyermekorvosához.
A túlsúly és az elhízás kialakulásának okai
A túlsúly és az elhízás kialakulásában genetikai, hormonális, életmódbeli és környezeti tényezők (otthonról hozott családi minták) egyaránt szerepet játszanak. Oka az esetek túlnyomó részében, hogy az érintettek nagyobb energiamennyiséget tartalmazó táplálékot fogyasztanak, mint amennyire a szervezetüknek szüksége van a kialakult életmódjuk, aktivitásuk mellett, és a felesleges tápanyag zsír formájában elraktározódik.
Egy átlagos férfinak átlagos fizikai aktivitás mellett 2500 kalóriára van szüksége egy nap, míg egy nőnek 2000-re. Ez a szám nagynak tűnhet, azonban akár egy gyorséttermi étkezéssel is könnyen elérhető (pl. hamburger, sült krumpli, kóla, shake).
Az egyéni energiaszükséglettel kapcsolatosan lásd még: Fogyókúra és Anyagcsere
Az elhízáshoz vezető rossz étkezési szokások közé tartozik a szénhidrátokban, zsírokban gazdag feldolgozott élelmiszerek túlzott mértékű fogyasztása, a fokozott alkoholfogyasztás, üdítőitalok, cukrozott gyümölcslevek fogyasztása, a szükségesnél nagyobb ételadagok bevitele.
Az elhízás hátterében az alábbi okok is állhatnak:
- hormonháztartást érintő betegség (pl. Cushing-szindróma, PCOS, pajzsmirigy-alulműködés, inzulint termelő daganat);
- központi idegrendszeri betegség, főként a hipotalamuszt érintő betegségek;
- elhízásra való genetikai hajlam öröklődése (pl. Prader–Willi-szindróma);
- munkahelyi körülmények, például ülőmunka, rendszertelen étkezés, stressz;
- dohányzásról való leszokás „mellékhatása” is lehet az elhízás.
Genetikai eredetű elhízás ritkán fordul elő, sokkal gyakoribb, hogy a szülők továbbadják gyermekeiknek a helytelen étkezési és mozgási szokásaikat.
Az ún. érzelmi evés is vezethet elhízáshoz. Ilyenkor az érintett – ha depressziósnak érzi magát, ha unatkozik, vagy alacsony az önértékelése – evéssel próbálja magát felvidítani.
Bizonyos gyógyszerek mellékhatása is lehet az elhízás. Fokozott elhízásra hajlamosíthatnak a kortikoszteroidok, az epilepszia- és diabéteszgyógyszerek, az antidepresszánsok és a szkizofrénia kezelésére használt szerek.
A túlsúly és az elhízás szövődményei
A testsúly növekedése nagyobb megterhelést ró a szívre, nő a sejten belüli és kívüli folyadék mennyisége, fokozódik a vér mennyisége, nő az oxigénfogyasztás.
A túlsúly és az elhízás szövődményei lehetnek:
- 2-es típusú (nem inzulinfüggő) cukorbetegség;
- a szív- és érrendszeri betegségek fokozott kockázata a koleszterin emelkedett szintje miatt;
- az ízületek károsodása, kopása (főként a csípő- és térdízületekben jelentkezik, és gyakran alakul ki lúdtalp is);
- magas vérnyomás, amely nem megfelelő kezelés esetén növeli a stroke kockázatát is;
- epekő, epehólyag-gyulladás, trombózis, reflux gyakoribb előfordulása;
- visszeres megbetegedések;
- köszvény;
- légzési zavarok (pl. asztma, alvási apnoe);
- Pickwick-szindróma, illetve metabolikus szindróma kialakulása;
- zsírmáj kialakulása;
- vesebetegségek;
- demencia;
- daganatos megbetegedések (pl. mellrák, méhtestrák, vastag- és végbélrák, prosztatarák);
- depresszió, testképzavar és alacsony önértékelés.
Nőknél megváltozhat a menstruáció szabályossága, nehezebb a teherbeesés, gyakoribbak lehetnek a terhességi-szülési szövődmények (pl. terhességi cukorbetegség, terhességi toxémia).
A túlsúly és az elhízás diagnosztizálása
A túlsúly és az elhízás mértékét a testtömegindex (BMI) mutatja, amelynek számítási módja: a kilogrammban megadott testsúlyt kell elosztani a méterben kifejezett testmagasság négyzetével – például 180 cm testmagasság és 80 kg testsúly esetén a BMI: 80 : (1,8 × 1,8) = 24,96.
A BMI alapján az alábbi tápláltsági kategóriákat különböztetjük meg felnőttek esetében:
- 18,5 alatt: sovány;
- 18,5–24,5: normál;
- 24,6–29,9: túlsúlyos;
- 30 felett: elhízott;
- 40 felett: morbid, extrém elhízás.
Önmagában a BMI-érték azonban nem ad teljes képet az életmód minőségéről, mivel a kapott szám az átlagosnál nagyobb izomzat esetén is magasabb lehet a normálisnál, illetve kevés izomzat esetén normális BMI-érték mellett is lehet kóros a testzsírszázalék. A magas testzsírszázalék súlyosabb kockázatot jelent az egészségügyi problémák kialakulásában, mint önmagában a magas BMI.
A hasi elhízás megítélésének módszere a derékkörfogat mérése: elhízottságra utal a férfiaknál a 94 cm-t, nőknél a 80 cm-t meghaladó haskörfogat. Ha pedig a férfiaknál a 102 cm-t, nőknél a 88 cm-t is meghaladja, akkor jelentősen nő a szövődmények kialakulásának kockázata.
Az elhízás diagnózisának megállapítását követően laboratóriumi, belgyógyászati, mozgásszervi vizsgálatokkal lehet kiszűrni a kóros túlsúlyhoz vezető okokat és a már kialakult szövődményeket.
A túlsúly és az elhízás kezelése
A sikeres súlyváltoztatáshoz a szokások apró lépésekben történő átalakítására van szükség. Fontos a reális célok kitűzése, amelyek elérését segíti a rendszeres testmozgás és az étkezési napló vezetése. Az energiamérleg elve szerint ha az ember annyi energiát fogyaszt, mint amennyit el is használ, akkor a testtömege változatlan marad. Ha kevesebb energia kerül a szervezetbe, mint amennyit felhasznál, akkor elkezdődik a fogyás.
Törekedni kell a rendszeres, változatos és egészséges étkezésekre, a nassolás elhagyására, a megfelelő folyadékbevitelre és a rendszeres testmozgásra. Az energiabevitel drasztikus csökkentése, a túl szigorú fogyókúra általában nem célravezető, mert koplalás mellett a szervezet raktározó üzemmódba kapcsol, illetve elkezdi lebontani az izmokat is.
Ha mindezek ellenére több hét után sem történik fogyás, akkor javasolt szakember segítségét kérni.
Súlyosabb elhízás esetén a testsúly normalizálásához – lehetőleg szakember segítségével – egyénre szabottan kell meghatározni a bevihető napi kalória mennyiségét és az ajánlott mozgásformákat. Általánosságban heti 150 perc közepes intenzitású testmozgás ajánlott több napra elosztva. Ha már régóta nem sportolt, mindenképpen vizsgáltassa ki magát, mielőtt intenzívebb testmozgásba kezdene.
Ha az elhízást betegség okozza, illetve ha már kialakult a szövődmény, akkor annak kezelése, karbantartása is a kezelés célja.
Néhány esetben gyógyszeres kezelés is szükségessé válhat, erről kezelőorvosa dönt. Egyes szerek például csökkentik a felszívódó zsírok mennyiségét az emésztés során.
Bizonyos esetekben testsúlycsökkentő (bariátriai) műtétre is szükség lehet. A két leggyakrabban alkalmazott laparoszkópos eljárás a csőgyomor képzése, illetve a gastric bypass (gyomoráthidalás) műtét. A műtétek a gyomor méretét csökkentik, így a tápanyagok felszívódása is csökken.
Lásd még: Gyomorszűkítő műtét és Zsírleszívás.
Pszichológus/pszichiáter kognitív viselkedésterápia segítségével segíthet annak megváltoztatásán, hogy hogyan gondolkodik az evésről, az ételekről.
Mit tehet túlsúly vagy elhízás esetén?
Az egészséges testsúly elérése és megtartása odafigyelést, kitartást és tudatosságot igényel. A testsúlyt heti rendszerességgel érdemes megmérni reggelente, éhgyomorral.
Javaslatok az ideális testsúly megtartásához:
- rendszeres étkezések bevezetése (egyen inkább több alkalommal, de egyszerre kisebb mennyiséget);
- tudatos evés (mindful eating) gyakorlása, amelyet pszichológus segíthet elsajátítani;
- zsírban és szénhidrátokban szegény, rostokban, fehérjében, vitaminokban gazdag étrend;
- vonja be a családját, barátait a fogyás folyamatába, hogy motiválhassák;
- kerülje el azokat a helyzeteket, ahol nagy az esély arra, hogy túl sokat enne;
- bőséges folyadékbevitel;
- többletkalória bevitele esetén testmozgás végzése, vagy a következő étkezés energiatartalmának csökkentése;
- rendszeres testmozgás;
- stressz tudatos kerülése, illetve kezelése (lásd még: Stresszkezelés).
- napi legalább hét óra alvás nyugodt körülmények között.
A saját napi kalóriaszükségletét itt számolhatja ki. Az érték ismerete elengedhetetlen a fogyáshoz.
Hetente fél kg fogyás ajánlott, ehhez általában naponta 500 kalóriával kell kevesebbet ennie. Azonban inkább javasolt, hogy naponta csak 250 kalóriával fogyasszon kevesebbet, a fennmaradó 250 kalóriát pedig sporttal égesse el. Az ételek kalóriatartalmát megtalálhatja a csomagoláson vagy az interneten elérhető kalóriatáblázatokban.
Ajánlott tartalmak:
Elhízás lelki és hormonális okai
Civilizációs ártalmak szerepe az elhízásban
