A tumormarkerek a daganatos betegségek olyan – általában fehérjetermészetű – markerei, amelyek a daganatsejtekből kerülnek a vérkeringésbe. A vérben mérhető koncentrációjuk változása jelzi a daganatsejtek megjelenését, osztódását, és így a daganat tömegének változását. Önmagában a vizsgálatuk nem alkalmas a daganatos betegségek diagnózisának felállítására, azonban nélkülözhetetlenek a terápiára adott válasz követésében, illetve a daganat kiújulásának (relapszus) korai felismerésében.
Bizonyos fiziológiás állapotokban (pl. terhesség), illetve más nem daganatos betegségekben (pl. gyulladásos folyamatok, máj- vagy veseelégtelenség) hamisan emelkedett lehet az értékük. A tumormarker-eredmények értelmezéséhez ezért mindig kérje kezelőorvosa segítségét!
A tumormarkerek más vizsgálatokkal együtt:
- jelzik bizonyos daganattípusok jelenlétét,
- segítenek orvosának a megfelelő kezelés megválasztásában,
- segítenek a terápia hatékonyságának ellenőrzésében,
- segítenek megjósolni a gyógyulás esélyét, a betegség előrehaladását (prognózis),
- jelzik a daganat esetleges kiújulását.
Bizonyos tumormarkerek csak specifikus daganattípusokról árulkodnak, míg mások többfajta daganat jelenlétére is utalhatnak, illetve sok daganattípusnak nincs specifikus tumormarkere.
Az alábbi daganatokban a következő tumormarkerek szintje lehet emelkedett:
- melanoma (bőrdaganat): S100B;
- tüdődaganat: CEA, NSE, CYFRA 21-1, SCC, CA 125, ProGRP, HE4;
- gyomordaganat: CA 72-4, CEA, CA 19-9;
- májdaganat: AFP, PIVKA-II;
- epeúti daganat: CA 19-9, CEA;
- hasnyálmirigyrák: CA 19-9, CEA;
- vastagbéldaganat: CEA, CA 19-9;
- pajzsmirigydaganat: tireoglobulin, kalcitonin;
- emlőrák: CA 15-3, CEA, TPA;
- petefészekdaganat: CA 125, HE4;
- mellékvesedaganat: kromogranin A.
A hagyományos értelmezésen túl, a klasszikus fehérjetermészetű szérum tumormarkerek mellett a genetikai állományban kialakult bizonyos változások (mutációk vagy mintázatok) is szolgálhatnak tumormarkerként.
A daganat, illetve az áttétek helyétől függően az általános laboratóriumi vizsgálatok értékeiben is kimutathatók jelentős változások (pl. tejsav-dehidrogenáz [LDH], kreatin-kináz [CK], húgysav, alkalikus foszfatáz [ALP]), amelyek szintén felhívhatják a figyelmet egy addig ismeretlen daganatos betegség jelenlétére.
Hol találhatók a tumormarkerek?
A tumormarkerek kétféle típusa különíthető el:
- keringő tumormarkerek,
- tumorszövet markerek.
A keringő tumormarkerek az alábbi szövetekben, testnedvekben találhatók, és a belőlük vett minta vizsgálatából mutathatók ki:
- vér,
- vizelet,
- széklet,
- csontvelő,
- nyál,
- mellkasi vagy hasi folyadékgyülem.
A tumorszövet markerek magában a tumorokban találhatók, és a tumorszövetből vett biopszia (szövettani minta) vizsgálatával azonosíthatók.
Gyakoribb tumormarkerek
AFP (alfa-fötoprotein): vérből kimutatható tumormarker, amely májdaganatra, heretumorra vagy egyéb csírasejt-eredetű tumor jelenlétére utalhat.
CA 19-9: vérből kimutatható, hasnyálmirigy-, epehólyag-, epevezeték- vagy gyomorrákra utalhat, a kezelés monitorozására használják.
CEA (karcinoembionális antigén): vérből kimutatható, vastagbéldaganatra utalhat, segítségével nyomon követhető a kezelés hatásossága, kimutatható a relapszus.
Prosztata-specifikus antigén (PSA): vérből kimutatható, jelenléte prosztatadaganatról árulkodhat, segítségével nyomon követhető a kezelés hatásossága, kimutatható a daganat kiújulása.
Thyroglobulin: vérből kimutatható, emelkedett szintje pajzsmirigydaganatot jelezhet, valamint segítségével ellenőrizhető a kezelés sikeressége és a daganat esetleges kiújulása.
Fibrin/fibrinogén: vizeletmintából kimutatható, a hólyagrák kezelésének nyomon követésére alkalmas.
Laktát-dehidrogenáz (LDH): vérből kimutatható enzim, különféle daganatok (leukémia, limfóma, melanoma, neuroblasztóma és csírasejt-tumorok) staging-jére (stádium-megállapítására) és a kezelés eredményességének megítélésére alkalmas. Szintjét számos nem tumoros állapot is megemelheti.
BCL2 génátrendeződés: vérből, csontvelőből vagy daganatszövetből kimutatható tumormarker, amely leukémia vagy limfóma jelenlétére utalhat, segítségével a terápia tervezhető.
BRCA1, BRCA2 génmutációk: vérből, nyálból vagy a daganatból kimutatható tumormarkerek, melyek emlő- vagy petefészekdaganat esetén lehetnek jelen. A kezelés megtervezésében nyújtanak segítséget.
UGT1A1*28 homozigóta variáns: vérből, szájnyálkahártyából kimutatható genetikai eltérés, amely vastagbéldaganat esetén segít megítélni az irinotekán kemoterápiás szer toxicitását.
Tumormarkerek referenciatartománya
Különféle tumormarkerek léteznek, eltérő referenciatartománnyal, melyekről kezelőorvosától kaphat tájékoztatást.
A tumormarkerek emelkedett szintje utalhat valamely tumor jelenlétére vagy a tumor terjedésére, önmagában azonban elégtelen a daganat diagnosztizálására vagy nyomon követésére. A tumormarker-vizsgálat mellett egyéb tesztek és képalkotó vizsgálatok is szükségesek a daganatok jelenlétének, illetve progressziójának/regressziójának megítélésére.
A tumormarker szintjének csökkenése utalhat a terápia hatásosságára. A terápia során azonban a tumormarkerek szintje időben változva hol emelkedést, hol csökkenést mutathat, így vizsgálatuk önmagában nem elég a kezelés hatékonyságának megítélésére; ahhoz szintén további tesztek és képalkotó vizsgálatok szükségesek.
Fals tumormarker-emelkedés daganat hiányában
Sok nem daganatos állapot, betegség vezethet tumormarker emelkedéséhez.
AFP: terhesség, máj és epeúti (hepatobiliáris) megbetegedés, gyulladásos bélbetegségek, tüdőgyulladás, krónikus obstruktív tüdőbetegség, autoimmun betegségek, kemoterápiás és májkárosító (hepatotoxikus) gyógyszerek.
CA 15-3: pneumonitis, tüdőfibrózis, B12-vitamin-hiány, endometriózis, autoimmun és gyomor-bélrendszeri (gasztrointesztinális) betegségek, hipertireózis, veseelégtelenség, miopátiák.
CA 19-9: máj és epeúti (hepatobiliáris) megbetegedések, gyomor- és bélrendszeri megbetegedések, hasnyálmirigy-gyulladás, endometriózis, nőgyógyászati betegségek, tüdőgyulladás, krónikus obstruktív tüdőbetegség, pneumonitis, tüdőfibrózis, autoimmun betegségek.
CA 125: kardiovaszkuláris betegségek, pleurális effúzió, tüdőgyulladás, krónikus obstruktív tüdőbetegség, pneumonitis, tüdőfibrózis, autoimmun betegségek, endometriózis, nőgyógyászati betegségek, hipotireózis, veseelégtelenség, terhesség.
CEA: pneumonitis, tüdőfibrózis, cirrózis, gasztritisz, veseelégtelenség, hipotireózis, autoimmun betegségek.
CYFRA 21-1: pneumonitis, tüdőfibrózis, egyéb tüdő- és hepatobiliáris megbetegedések, veseelégtelenség, kemoterápiás és hepatotoxikus gyógyszerek.
HE4: veseelégtelenség, terhesség, hormonális ciklus.
Kalcitonin: veseelégtelenség, hiperparatireózis, autoimmun pajzsmirigy-gyulladás (tireoditisz).
Kromogranin A: kardiovaszkuláris betegségek, prosztatagyulladás (prosztatitisz), benignus prosztata-hiperplázia, atrófiás gasztritisz, veseelégtelenség, tüdő- és hepatobiliáris megbetegedések.
NSE: neurodegeneratív betegségek, kóma.
ProGRP: veseelégtelenség, tüdő- és hepatobiliáris megbetegedések.
PSA: benignus prosztata-hiperplázia, prosztatitisz, prosztatamasszázs.
S100B: hepatobiliáris megbetegedések, veseelégtelenség, központi idegrendszeri károsodás.
Tireoglobulin: autoimmun betegségek, terhesség.
TPA: veseelégtelenség.
Ajánlott tartalom:
Életmódbeli tényezők a rákmegelőzésében
