Az urémia (uraemia vagy húgyvérűség) görög eredetű szó, a jelentése: „vizelet a vérben”. Urémia esetén a vese kiválasztó funkciója olyan súlyosan károsodott, hogy a méreganyagok nem távoznak a vizelettel a szervezetből, hanem feldúsulnak a vérben, különböző tünetekhez vezetve.
Az urémia egy potenciálisan életveszélyes állapot. Általában krónikus veseelégtelenségben szenvedő betegekben alakul ki, ha a páciens nem jár dialízisre, illetve nem követi a diétát.
Urémiában az alábbi tünetek jelentkezhetnek:
- nagyfokú gyengeség, fáradtság;
- hányinger, hányás;
- étvágytalanság;
- fémes szájíz;
- viszkető, száraz bőr;
- alvászavar;
- szapora légzés;
- ödémák testszerte.
Mikor forduljon orvoshoz?
Ha a fenti tüneteket észleli magán, azonnal forduljon orvoshoz, a kezeletlen urémia ugyanis akár halálhoz is vezethet! Ha vesebeteg ismerőse, rokona zavarttá, aluszékonnyá válik, vagy görcsrohama lesz, azonnal hívja a 112-t, és kérjen mentőt!
Az urémia kiváltó okai
Urémia akkor alakul ki, ha a vesék súlyosan, visszafordíthatatlan módon károsodtak. Ez általában végstádiumú veseelégtelenség kapcsán jelenik meg. Ilyenkor a vese már nem képes eltávolítani a méreganyagokat a vérből, így ezek az anyagok nem távoznak a vizelettel, hanem felgyűlnek a vérben.
Veseelégtelenséghez vezethet:
- kezeletlen cukorbetegség,
- kezeletlen magas vérnyomás,
- egyes vérnyomáscsökkentő gyógyszerek,
- nem szteroid fájdalomcsillapítók (NSAID) túlzott mértékű használata,
- lupus,
- policisztás vese;
- vesedaganat;
- vesekövek, amelyek krónikusan elzárják a vizelet útját,
- visszatérő vesefertőzések.
Az urémia lehetséges szövődményei
A vérben felhalmozódó méreganyagok akár életveszélyes szövődményekhez is vezethetnek:
- görcsroham,
- eszméletvesztés,
- kóma,
- szívritmuszavarok,
- májelégtelenség,
- a szívburok gyulladása (pericarditis),
- a mellhártya gyulladása (pleuritis),
- neuropátia (az idegek károsodása, érzészavar).
Az urémia diagnosztizálása
A diagnosztizálás során a kezelőorvos megvizsgálja a beteget, és kikérdezi a tüneteit, illetve a korábbi-jelenlegi betegségeit. Laborvizsgálatokat is kér, amelyek segítségével megítélhető a vesefunkció.
Az urémia kezelése
Ha urémia alakult ki, az már arra utal, hogy a vesék súlyosan károsodtak. Ebben az esetben a dialízis az egyetlen megoldás, amely segítségével a méreganyagok eltávolíthatók a vérből. A dialízisnek két fajtája van, a hemodialízis és a hasi (peritoneális) dialízis. A dialízis menetéről részletesen tájékozódhat a Dialízis cikkben.
Végstádiumú veseelégtelensége esetén a veseátültetés is szóba jöhet mint kezelési lehetőség. Fontos a veseelégtelenséghez vezető kórok (pl. cukorbetegség, magas vérnyomás) kezelése is.
Az urémia megelőzése
Ha vesebeteg, kövesse az orvosa utasításait, így megelőzhető az urémiás állapot kialakulása. Járjon dialízisre. Kerülje a magas nátrium-, foszfor-, káliumtartalmú ételeket.
Legcélszerűbb ugyanakkor magát a vesebetegség kialakulását megelőzni. Leggyakrabban a cukorbetegség és a magasvérnyomás-betegség vezet vesekárosodáshoz. Ez a két népbetegség egészséges táplálkozással, rendszeres testmozgással, a normál testtömegindex (BMI) megtartásával kivédhető.
