Veseelégtelenség (akut)

Akut veseelégtelenségnek nevezik, amikor a veseelégtelenség rövid idő, néhány óra vagy néhány nap leforgása alatt alakul ki. Általában súlyos betegségben szenvedőknél jelentkezik, halálos kimenetelű is lehet. Azon betegek esetében azonban, akiknek egészségi állapota a veseelégtelenség kialakulása előtt jó volt, megfelelő kezeléssel akár a korábbi, normális veseműködés is visszaállítható. A veseelégtelenség legtöbbször a krónikus vesebetegség utolsó szakaszaként jelentkezik, ezt nevezzük végstádiumú veseelégtelenségnek.

 

Az akut veseelégtelenség tünetei

  • Csökkent mennyiségű vizelet, bár esetenként a vizeletmennyiség normális is maradhat;
  • a folyadékok felhalmozódása miatt duzzanat a vádlin, a bokán vagy akár csak a lábfejen;
  • légszomj a tüdőben felhalmozódó folyadék miatt;
  • kis terhelésre is jelentkező fáradtság, általános gyengeség;
  • hányinger, hányás;
  • szabálytalan szívverés;
  • mellkasi fájdalom vagy mellkasi nyomás;
  • zavartság, izomrángás, görcsrohamok vagy súlyos esetekben kóma.

Az akut veseelégtelenség néha nem jár észlelhető tünetekkel, vagy a panaszok sokáig megtévesztően enyhék, és csak más okból végzett laboratóriumi vizsgálatokkal észlelik a betegséget.

 

Az akut veseelégtelenség lehetséges okai

  1. A vesék vérellátási zavara,
  2. a vesék károsodása,
  3. a vizelet kiürülését gátló tényezők.

 

1. Zavar a vese vérellátásában 

Azok a betegségek és állapotok, amelyek miatt a vesék vérellátása romlik, vesekárosodáshoz vezethetnek.

Ezt okozhatja:

 

2. A vesék károsodása

Veseelégtelenséghez vezethetnek azok az állapotok és betegségek, amelyek magukat a veséket károsítják:

 

3. A vizelet kiürítését gátló tényezők

Azok a betegségek és állapotok, amelyek gátolják a vizelet kiürülését, és ezáltal akut vesekárosodáshoz vezethetnek: 

 

Az akut vesekárosodás lehetséges szövődményei

A csökkent vizelettermeléssel járó elégtelen veseműködés miatt a folyadék felhalmozódik a szervezetben, és végtagi duzzanat (ödéma) mellett folyadékgyülem keletkezhet a tüdőben, ami légszomjhoz vezet. A szívburokban felhalmozódott folyadék gyulladást okozhat, amely miatt mellkasi fájdalom jelentkezhet. Izomgyengeség jelentkezhet a folyadékok, sók (elektrolitok) és a kémiai egyensúly felbomlása miatt. A kémiai egyensúly felbomlása szívritmuszavarokat okozhat.

 

Az akut veseelégtelenséget tartós vesekárosodás vagy végstádiumú vesebetegség követheti. Az akut veseelégtelenség a veseműködés elvesztéséhez és végső soron halálhoz is vezethet. 

 

Az akut veseelégtelenség kezelése

Az akut veseelégtelenség kezelésében a cél a kiváltó ok megszüntetése és a veseelégtelenség miatt kialakult szövődmények ellátása. Bizonyos esetekben dialízisre van szükség. Ez egy gépekkel végzett szűrési folyamat, amelynek során a szervezetben felhalmozódott méreganyagokat és a felesleges folyadékot eltávolítják. A dialízis célja az is, hogy a vérben lévő különböző anyagok szintjét korrigálva a szükséges egyensúlyt létrehozza.

 

Az akut veseelégtelenség megelőzése

A vesék egészségének megőrzéséről részletesen a Veseelégtelenség cikkben tájékozódhat.

egeszsegvonal logonngyk logo

Készült az EFOP-1.8.0-VEKOP-17-2017-00001 „Egészségügyi ellátórendszer szakmai módszertani fejlesztése” kiemelt projekt keretében.
A projekt a Széchenyi 2020 program keretében valósul meg.
Az oldalt működteti: Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ
Együttműködő partner: Belügyminisztérium

Minden jog fenntartva © 2025

SSL ClassC

sz2020 also infoblokk