A krónikus veseelégtelenség egy hosszú lefolyású kórállapot, amely során a veseműködés fokozatosan romlik. A veseműködés fokozatos romlása együtt járhat az öregedéssel is, bárkit érinthet, de gyakoribb az afrikai vagy dél-ázsiai származású embereknél.
A vesék kiszűrik a vérből a salakanyagokat, de mindemellett a kémhatás (sav-bázis), a sók (elektrolitok) és a folyadékok egyensúlyáért is felelnek. Krónikus vesebetegség kezdeti fázisában kevés jelet vagy tünetet okoz a betegség, előrehaladott stádiumban azonban már veszélyes mennyiségű folyadék, elektrolit, salak- és méreganyagok gyűlhetnek fel a szervezetben. A krónikus vesebetegség csak akkor nyilvánul meg igazán, ha a vese működése jelentősen károsodik.
A krónikus vesebetegek kezelése lassítja a betegség lefolyását, és a páciens képes hosszú, teljes életet élni vesebetegség mellett is. A krónikus veseelégtelenségben szenvedő betegek állapota idővel rosszabbodhat, és végstádiumú veseelégtelenség alakulhat ki, ilyen esetben a szükséges kezelések (dialízis, vesetranszplantáció) nélkül a betegség végzetes is lehet.
A krónikus veseelégtelenség tünetei
Kezdeti stádium
A krónikus vesebetegség a kezdeti stádiumban észrevehető jeleket, tüneteket gyakran nem okoz. A szervezet a veseműködés még nem jelentős csökkenését egyéb mechanizmusai révén képes kompenzálni. A vesebetegséget ebben a szakaszban gyakran csak akkor diagnosztizálják, ha egy más okból történő vizsgálatra vagy egy rutinvizsgálatra (vérvétel, vizeletvizsgálat) kerül sor.
Korai stádiumban rutinvizsgálat során (például laborvizsgálat segítségével) igazolt romló vesefunkció esetében az idejében megkezdett kezelés megelőzheti az állapot súlyosbodását.
A krónikus veseelégtelenség későbbi szakaszai
Számos tünetet okozhat a betegség, ha nem ismerik fel időben, vagy ha a kezelés ellenére súlyosbodik.
A tünetek a következők lehetnek:
- légszomj a tüdőben felhalmozódott folyadék miatt;
- duzzadt boka, láb vagy kéz a folyadékok felszaporodása (ödéma) eredményeként;
- mellkasi fájdalom, amennyiben felszaporodik a folyadék a szívburokban;
- fogyás és rossz étvágy;
- fáradtság, gyengeség;
- gyakori vizeletürítés, vér a vizeletben;
- alvászavar (álmatlanság);
- tartósan viszkető bőr;
- izomgörcsök;
- általános rosszullét;
- hányinger, hányás;
- fejfájás;
- férfiaknál merevedési zavar;
- kontrollálhatatlan emelkedett vérnyomás.
Mikor forduljon orvoshoz?
Forduljon háziorvosához, ha a fent említett, a vese károsodására utaló tüneteket észleli.
A krónikus veseelégtelenség lehetséges okai
A krónikus vesebetegség általában más kórállapotok, betegségek következményeként, szövődményeként jelentkezik. Gyakran különböző megbetegedések együttes jelenlétének eredménye.
A krónikus veseelégtelenség okai a következők lehetnek:
- magas vérnyomás: hosszú távon a vese érrendszerét károsítja;
- cukorbetegség: a magas vércukorszint károsíthatja a vese apró szűrőit (glomerulusokat);
- magas koleszterinszint: a kialakult lerakódások a vesét ellátó ereket károsítják, ami megnehezítheti a megfelelő működésüket;
- a veséket érintő fertőzések (pl. vesemedence-gyulladás) a bakteriális fertőzés miatt;
- a vese szűrőrendszereinek gyulladásos folyamata (glomerulonephritis);
- policisztás vesebetegség: örökletes állapot – a vesékben folyadékkal telt tömlők (ciszták) képződnek;
- a húgyutak elhúzódó szűkülete vagy elzáródása is vezethet krónikus veseelégtelenséghez; ilyen lehet például a megnagyobbodott prosztata, a vesekő és többféle rákos megbetegedés;
- egyes gyógyszerek rendszeres, hosszú távú használata, például a nem szteroid gyulladáscsökkentők.
A krónikus veseelégtelenség kockázatát növelő tényezők
- cukorbetegség;
- magas vérnyomás;
- dohányzás;
- elhízás;
- vesebetegség a felmenők között;
- veleszületett vese-rendellenesség;
- időskor;
- szív- és érrendszeri betegségek.
A krónikus veseelégtelenség enyhe stádiumában is fokozott a szív- és érrendszeri betegségek – pl. agyvérzés (stroke), szívroham – kialakulásának kockázata. A szív- és érrendszeri betegségek az egyik fő halálok a vesebetegek esetében. Az egészséges életmód és az orvosi előírások betartása jelentősen csökkentheti az említett szövődmények kialakulását.
Krónikus veseelégtelenség kezelése
A krónikus veseelégtelenség kezelése alapvetően az alapbetegség kezelése, amit a vese működését támogató kezelések egészíthetnek ki. A kezelés során kiemelt fontosságú a megfelelő életmód – táplálkozás és mozgás – követése. Az alkalmazott kezelési mód az állapot súlyosságától függ. Súlyos formában a dialízis, a veseátültetés is indokolttá válhat.
Fő kezelési módok:
- A kezelés része az egészséges életmód és annak fenntartása.
- Magas vérnyomással, cukorbetegséggel küzdő betegeknél fontos része a terápiának az alapbetegségek rendszeres gondozása, kontrollálása, ahogy a koleszterinszint ellenőrzése is. A krónikus veseelégtelenségben szenvedő beteg a rendszeres orvosi kontrollok és a gyógyszeres terápia betartása mellett egyensúlyban tudja tartani állapotát.
- Tartós vesekárosodás esetén, illetve végstádiumú vesebetegségben szenvedőknek tartósan dialízisre lehet szükségük. A dialízis során olyan szűrési folyamat megy végbe, amely salakanyagokat, méreganyagokat és folyadékot távolít el a szervezetből, amelyeket a vese már nem képes önállóan eltávolítani. A dialízis célja az is, hogy a vérben lévő különböző anyagok szintjét korrigálva a szükséges egyensúlyt megtartsa.
- Később az alkalmasnak minősülő betegek új vesét kaphatnak, vesetranszplantációt hajtanak végre rajtuk, így biztosítva a túlélésüket.
A krónikus veseelégtelenség megelőzése
Figyeljen az egészséges életmódra!
Étkezzen változatosan!
Igyon sok folyadékot (2,5 liter/nap), főleg tiszta, szénsavmentes vizet mindennap –kivéve, ha ezt az alapbetegsége vagy orvosi előírás nem teszi lehetővé.
Mértékletesen fogyasszon alkoholt!
Figyeljen a testsúlyára! Ha fogynia kell, beszéljen orvosával az egészséges fogyás stratégiáiról.
Iktasson be mindennapjaiba valamilyen mozgást!
Ne dohányozzon! A dohányzás károsíthatja a veséjét, és súlyosbíthatja a meglévő vesekárosodást. Ha dohányzik, beszéljen orvosával, állítson fel egy stratégiát a dohányzásról való leszokás érdekében! A támogató csoportok, a tanácsadás és a gyógyszerek mind segíthetnek a leszokásban.
Ha olyan betegség(ek)ben szenved, amely növeli a vesebetegség kockázatát, háziorvosa segítségével időszakosan ellenőriztesse veseműködését: készíttessen labort és további vizsgálatokat. Kezelőorvosával az egészsége érdekében működjön együtt! Amennyiben vesekárosodásra utaló tünetet észlel, egyeztessen a szükséges vizsgálatokról kezelőorvosával!
Nem vényköteles fájdalomcsillapítók (például acetilszalicilsav-, ibuprofen-, acetaminofen-, naproxén-nátrium-tartalmú készítmények) használatakor kövesse a csomagoláson/betegtájékoztatóban található utasításokat! Túl sok fájdalomcsillapító szedése vesekárosodáshoz vezethet, vesebetegség esetén általában kerülni kell. Egyeztessen kezelőorvosával!
