Bizonyára mindenki érzett már kisebb-nagyobb fájdalmat a vállában – aki szeret sportolni, azért, aki pedig mozgásszegény életmódot folytat, az pedig azért tapasztalt már vállfájást. A vállsérüléseknek több okuk is lehet. A vállban számos izom, ín, szalag és ízület található, amelyek közül, ha egy vagy több megsérül, az komoly fájdalmakat okozhat. A fájdalmon kívül nemcsak a kar forgó mozgása lehet nehézkes, de akár arra is képtelen lehet, hogy karjait megemelje. A fájdalom lehet időszakos vagy hosszan tartó, és súlyos problémát is jelezhet, így ha panaszt okoz, forduljon orvoshoz!
A vállöv négy ízületből álló ízületi rendszert képez, ami a legnagyobb mozgékonysággal bír az emberi testben. A vállöv köti össze a törzset a felső végtaggal, és annak, hogy a kar a lehető legszélesebb mozgástartományban mozoghasson, a vállöv ízületeinek mozgékonysága a kulcsa. Ez az előny ugyanakkor csökkenti is az ízületi biztonságot. A vállöv tartásának és egyben nagy mozgékonyságának ellentmondását az izmok próbálják meg feloldani. Az ízület stabilitását az ízületet körülvevő ízületi tok, a szalagok és izmok biztosítják.
A vállsérülések okai
A vállsérülésnek számos oka lehet, azonban leggyakrabban akkor jelentkezik, ha a vállat túlterhelik. (Ezért hajlamosabbak ilyen sérülés szerzésére a sportolók.) A túlterheléses vállsérülés mellett baleset, esés vagy egy hirtelen rossz mozdulat is okozhat panaszokat.
Vállficam
Az egyik leggyakrabban előforduló probléma a váll kificamodása. Ez akkor történik, amikor a felkar ízületi feje kiugrik a váll ízületi foglalatából (vápájából). Ez azért következhet be viszonylag gyakran, mert a felkar ízületi feje egy sekély foglalatban ül, amit szalagok és izmok rögzítenek. Ezek könnyebben sérülnek, mintha mélyebb csontvápában ülne az ízületi fej.
Zúzódás
Baleset esetén jellemző sérülés a váll zúzódása. Amennyiben balesetet szenvedett, és éles fájdalmat érez a vállában, amely láthatóan deformálódott, duzzadt és véraláfutásos, ráadásul nehezen tudja mozgatni a karját, akkor minden bizonnyal kificamodott vagy eltört a válla.
Kulcscsonttörés
Gyakran előforduló eset a kulcscsonttörés, ekkor a kar emelésénél jelentkezik leginkább fájdalom, a kulcscsonti tájékon. Néha szabad szemmel is látható a kulcscsont deformálódása.
A rotátorköpeny sérülése
Abban az esetben, ha a fájdalom a váll külső részénél jelentkezik, a kar forgatása, emelése fájdalmas, nehézkes, és az oldalra emelés kivitelezhetetlen, akkor valószínűsíthető a rotátorköpeny-sérülés. Akkor jelentkezhet, ha az izmok, inak elhasználódnak – leginkább fokozatosan ismétlődő, egyoldalú terhelés esetén.
Mikor forduljon orvoshoz?
Ha balesetet szenvedett, és megsérült a válla, esetleg úgy érzi, hogy nem tudja mozgatni a karját, hívjon mentőt, vagy jelentkezzen a legközelebbi traumatológiai osztályon! Amíg az orvosi kezelésre vár, ne mozgassa a vállát, és ne próbálja meg a kificamodott vállat egyedül visszahelyezni! Segíthet, ha felköti a karját, hogy tehermentesítse az ízületet. Alkalmazzon jeges borogatást, amely csökkentheti a fájdalmat és a duzzanatot. Orvosi kezeléssel a legtöbb beteg néhány héten belül visszanyeri a teljes vállfunkcióját, ha azonban nem kér időben segítséget, a váll ízülete instabillá válhat, és életminőség-romlást okozhat.
A vállfájdalom otthon csillapítása
Ha vállsérülése enyhe fokú, nem jár jelentős fájdalommal, és úgy ítéli meg, hogy nem szükséges orvosi beavatkozás, akkor az alábbi teendőkkel otthoni környezetben is kezelheti azt:
- A sérülés utáni első napokban tegyen jeges borogatást a sérült területre, óránként maximum 20 percig.
- Ezt követően használhat meleg borogatást a vállizmok ellazítására.
- Fájdalomcsillapítók vagy gyulladáscsökkentő tabletták, gélek, krémek szintén segíthetnek a fájdalom visszaszorításában. Alkalmazásuk előtt azonban mindenképpen olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérje a gyógyszerész segítségét!
- Pihentesse a vállát.
A vállsérülés lehetséges szövődményei
A nem megfelelő időben kezelt vállsérülés tartós mozgásvesztést is eredményezhet, amely nagymértékben csökkentheti az életminőséget.
