Vékony- és vastagbél-atresia esetén a bél üregének teljes elzáródása következik be fejlődési rendellenesség miatt. A vékonybél veleszületett elzáródása lényegesebben gyakoribb. A kórképre akár már magzati korban gyanú lehet, azonban újszülöttkorban felhívja rá a figyelmet a csecsemő etetési képtelensége, a hányás vagy a meconium ürülés elmaradása.
A vékony- és vastagbél-atresia főbb tünetei
A legtöbb esetben a vékony- és vastagbél-atresia tünetei már magzati korban észlelhetőek. A magzatvíz megnövekedett mennyisége (polyhydramnion) utalhat a magzat valamilyen, emésztőrendszert érintő fejlődési rendellenességére, hiszen ilyenkor a magzatvíz felszívódása akadályozott. Minél közelebb található az elzáródás helye a szájhoz, annál kifejezettebb lesz a polyhydramnion mértéke.
Ha a terhesgondozás során nem derült fény erre a magzati fejlődési rendellenességre, a vékony- és vastagbél-atresia tünetei újszülöttkorban is megjelenhetnek. A tünetek a bélelzáródás helyével megegyezők.
Vékony- és vastagbél-atresia legfőbb tünetei:
- hányás (epés tartalom jelenléte segít behatárolni az elzáródás helyét),
- nagy mennyiségű visszamaradt gyomortartalom (gyomorresiduum),
- haspuffadás (kifejezettebb a távolabbi szakasz elzáródása esetén),
- meconiumürülés elmaradása (nem minden esetben következik be, de a normálishoz képest mindenképpen kevesebb a mennyisége).
Mikor forduljon orvoshoz?
Mivel a vékony- és vastagbél-atresiák tünetei általában az első életnapokban megjelennek, ezért ha még a szülészeti intézményben tartózkodik, haladéktalanul értesítse kezelőorvosát gyermeke panaszait illetően.
Ha a fent említett tüneteket otthonában tapasztalja, keresse fel a legközelebbi gyermeksürgősségi osztályt.
A vékony- és vastagbél-atresia kiváltó okai
Mint minden egyéb fejlődési rendellenesség kialakulásában, a vékony- és vastagbél-atresia kialakulásában is számos tényező játszhat szerepet:
- genetikai rendellenességek,
- kémiai hatások,
- ionizáló sugárzás,
- egyes gyógyszerek,
- magzati alkoholhatás.
A vékony- és vastagbél-atresia lehetséges szövődményei
A szövődmények kialakulásának kockázata nagyban függ a korai diagnózisalkotástól. Késői diagnózis esetében felborulhat a gyermek szervezetének ionháztartása, elhalhat a bélfal, vagy akár perforáció is bekövetkezhet.
A vékony- és vastagbél-atresia diagnosztizálása
A gyermekorvos részletesen kikérdezi az anyát a terhességi és a családi anamnézist, illetve a panaszokat illetően. Ezután fizikálisan is megvizsgálja a csecsemőt. Ha a vékony- és vastagbél-atresia nem zárható ki, az orvos függesztett natív hasi röntgen vizsgálatot kérhet, mely segít egyértelműsíteni a diagnózist.
A vékony- és vastagbél-atresia kezelése
A vékony- és vastagbél-atresia egyetlen kezelési lehetősége a műtét, ami a beteg állapotától függően akár életmentő műtét is lehet. A műtét célja az emésztőrendszer folytonosságának helyreállítása, minél kisebb bélszakasz eltávolításával. A táplálás a szövődménymentes műtét utáni 4. napon kezdhető meg, addig gyomorszonda tehermentesíti a gyomrot, és emésztőrendszeren kívüli táplálás történik. A megfelelő bélműködés rendszerint lassan alakul ki az atresiához társuló bélmozgászavar következtében.
A vékony- és vastagbél-atresia megelőzése
A vékony- és vastagbél-atresia nem megelőzhető, azonban néhány intézkedéssel a kialakulásának valószínűsége csökkenthető:
- kerülni kell az alkohol fogyasztását terhesség alatt;
- kerülni kell a dohányzást terhesség alatt;
- terhességi vitaminok szedése már a családtervezés idején is;
- kerülni kell az ionizáló sugárzással járó munkavégzést és a képalkotó vizsgálatokat terhesség alatt;
- a szedett gyógyszerekkel kapcsolatban már a családtervezés idején ki kell kérni a háziorvos véleményét.
