A vércsoporttípusokat a vörösvérsejtek (vörösvértestek) felületén található antigének határozzák meg. Hogy ki milyen vércsoportba tartozik – ez a szülőktől örökölt gének függvénye.
A tudomány jelenleg 41 vércsoportrendszert fogad el a vörösvértestek felszínén található antigének szerint. Ezek közül a legismertebb az AB0- és az Rh-vércsoportrendszer.
Vércsoportok típusai
Az AB0-rendszerben négy vércsoport különböztethető meg: A, B, AB és 0. A betűk a vörösvértestek által hordozott két antigéntípust jelölik. A nullás vércsoport azt jelenti, hogy a vörösvértesten nem található meg sem az A-, sem pedig a B-típusú antigén.
Ezen kívül, mind a négy vércsoportnak van Rh-pozitív és Rh-negatív változata (ez az úgynevezett Rh-faktor), aszerint, hogy a vörösvértestek felületén – az A, B, 0-variációk mellett – megtalálható-e vagy sem az RhD nevű antigén. Ezt először a Rhesus majmok vérében mutatták ki először, innen az Rh jelölés. Akinél megtalálható – az Rh-pozitív, akinél hiányzik – az Rh-negatív csoportba tartozik.
Magyarországon a leggyakoribb vércsoport a 0 Rh-pozitív, a legritkább pedig az AB Rh- negatív.
Vérátömlesztés
A vércsoportok megkülönböztetése, illetve szükség esetén egyezősége legfőképpen vérátömlesztés (transzfúzió) esetén fontos. Ha egy beteg vagy sérült nem a számára megfelelő antigénnel rendelkező vért kap, akkor azt az immunrendszer megtámadhatja, mely súlyos vérátömlesztéses szövődményhez vezethet.
Amennyiben bármilyen okból (baleset, súlyos vérszegénység, nagyobb vérveszteséggel járó betegségek, műtétek) vérátömlesztés válik szükségessé, abban az esetben egyeznie kell a fogadó és az adó (donor) vércsoportjának, legalább az AB0- és az Rh-vércsoportrendszer szerint. Ebben az esetben laboratóriumi vizsgálattal ellenőrzik a beteg vércsoportját, de előfordulhat, hogy további vércsoportrendszerek vizsgálata is szükséges, és az AB0- és az Rh-egyezésen felül további vércsoportokat is figyelembe kell venni a vérválasztáskor. A rendszer biztonságossága érdekében közvetlenül a vér adása előtt is ellenőrzik a beteg és a vérkészítmény vércsoportját a betegágy mellett.
Rendkívül sürgős, életveszélyes helyzetben előfordulhat, hogy nincs lehetőség betegágy melletti vércsoport-meghatározásra, ilyenkor 0 Rh-negatív vércsoportú vérkészítménnyel kezdhetik meg a transzfúziót, ugyanis a nulla Rh-negatív vércsoportú vörösvértestek felszínén nincsenek jelen olyan antigének, melyek kiváltanák a beteg immunrendszerének reakcióját.
Amennyiben a donor és a fogadó vére nem kompatibilis, abban az esetben a transzfúziót követően életveszélyes állapot következhet be.
Az Rh-összeférhetetlenség
Az Rh-összeférhetetlenség (vagy Rh-inkompatibilitás) egy lehetséges terhességi szövődmény. Normál esetben nem jelent problémát, ha a magzat és az édesanya vércsoportja nem azonos. Az Rh-inkompatibilitás akkor fordul elő, amikor a kismama vércsoportja Rh-negatív és valamilyen módon keveredik az Rh-pozitív magzata vérével. Legtöbbször ez szüléskor vagy vetéléskor fordulhat elő. Ilyenkor az anya szervezete elkezd ellenanyagokat termelni az RhD antigén ellen. Ezek az ellenanyagok a következő terhességkor megtámadhatják az Rh-pozitív magzatot, súlyos károsodást okozva.
Ennek megelőzése céljából az Rh-negatív anyának Rh-pozitív gyermek világrahozatala után olyan ellenanyagokat adnak, melyek semlegesítik a magzati vörösvértestek RhD antigénjeit, így nem fog az anya immunrendszere reagálni rá. Ettől függetlenül, várandósgondozás során minden esetben meghatározzák a kismama vércsoportját, és Rh-negativitás esetén kiemelt figyelmet fordítanak rá.
Az Rh-összeférhetetlenségről bővebben itt olvashat.
Ajánlott tartalmak:
A véradásról általában
Irányított véradás
Gyakorlati tudnivalók vér- és plazmaadóknak
Országos Vérellátó Szolgálat (OVSz)
