A vérhányás (hematemesis) az emésztőrendszer felső szakaszából – a nyelőcsőből, a gyomorból és a vékonybél első, nyombélnek nevezett szakaszából – származó vérzés jele. Ha vért hány, azonnal forduljon orvoshoz.
Vér jelenléte a hányadékban soha nem normális. Kis mennyiségű vér jóindulatú okra utalhat; előfordulhat például, hogy egyszerűen a hányás miatti nyálkahártya-trauma miatt jelenik meg vér. A vérhányásnak azonban sok más súlyos, akár életet veszélyeztető oka is lehet. A súlyos vérveszteség sokkhoz vezethet, ami többszervi elégtelenséget és halált okozhat.
A vérhányás két fajtája ismert.
Kávézaccszerű hányás esetén a hányadékban kisméretű barna szemcsék fordulnak elő, amelyek leginkább a kávézaccra hasonlítanak. Ennek oka, hogy a felső gyomor-bél traktusban vérzés van, amely nem túl bő, így a vérnek van elég ideje, hogy a gyomorsavval kapcsolatba kerülve megalvadjon és bomlásnak induljon. A szemcsék barna színét a vörösvértestekben található hemoglobin bomlásterméke adja, amely a gyomorsav hatására keletkezik.
A vérhányás másik fajtája, amikor friss, piros vért hány a beteg – ennek hátterében intenzív vérzés áll.
A vérhányás legfőbb tünetei
A vérhányást kísérő főbb tünetek az alábbiak:
- fáradékonyság, gyengeség;
- sápadtság;
- ájulásközeli állapot, eszméletvesztés;
- hasi, gyomorszáj körüli fájdalom;
- mellkasi fájdalom;
- szurokfekete széklet, esetleg friss, piros vér a székletben;
- emésztési nehézség, haspuffadás;
- fogyás;
- sárgaság;
- szapora pulzus;
- alacsony vérnyomás.
Erős vérzés esetén akkora lehet a vérveszteség, hogy a beteg sokkos állapotba kerül.
Mikor forduljon orvoshoz?
A vérhányás súlyos állapot, amely azonnali orvosi segítséget igényel. Ha vérhányás gyanúja áll fenn, forduljon a lehető leghamarabb orvoshoz! Keresse fel a legközelebbi sürgősségi osztályt, vagy hívja a 112-es segélyhívó telefonszámot, és kérjen mentőt!
A vérhányás lehetséges kiváltó okai
Vérhányáshoz vezethetnek az alábbi betegségek, állapotok:
- májzsugor;
- nyelőcső vénatágulatok;
- gyomorfekély;
- a nyelőcső, gyomor, hasnyálmirigy rosszindulatú daganata;
- erőltetett hányás okozta repedés vagy nyálkahártya-sérülés a nyelőcsőben (Boerhaave-szindróma, Mallory–Weiss-szindróma);
- Dieulafoy-lézió: a gyomor felső részében található, kórosan tág nyálkahártya alatti erek megrepedése;
- fertőzés (pl. citomegalovírus, ebola, sárgaláz);
- gyógyszer mellékhatása (nem szteroid fájdalomcsillapítók, véralvadásgátlók);
- vérzékenység;
- véralvadásgátló szedése.
A vérhányás lehetséges szövődményei
A vérhányás lehetséges szövődményei közé tartozik:
- a hányadék véletlen bejutása a légzőrendszerbe (aspiráció), ami tüdőgyulladáshoz, súlyos esetben akár fulladáshoz is vezethet;
- vérvesztéses sokk: akkor következik be, ha a nagy vérveszteség miatt a létfontosságú szervek nem jutnak tápanyagellátáshoz – ilyen esetben a halálozás akár a 30%-ot is elérheti!
A vérhányás diagnosztizálása
Az orvos a diagnózis felállítása során részletes anamnézist vesz fel, azaz kikérdezi a beteget, majd a fizikális vizsgálatot követően labor- és képalkotó vizsgálatokat (hasi CT, mellkasröntgen, gyomortükrözés) is kérhet. A betegség diagnosztizálásához a hányadék vizsgálata is segítséget nyújthat.
A vérhányás kezelése
A vérhányás kezelése attól függ, hogy mi okozza a vérzést, és a tápcsatorna melyik részén található. Gyakran a diagnosztikus vizsgálatokkal egyidőben megtörténik a terápiás beavatkozás is. Gyomortükrözés során például azonnal megszüntethető a vérzés az ércsonk lekötésével vagy elégetésével (elektrokauterizáció), illetve eltávolíthatók a vérző nyálkahártya-kinövések. Véralvadásgátló szedése vagy egyéb okokból fennálló véralvadási zavarok esetén a hiányzó véralvadási faktorok pótlása válhat szükségessé.
Ha a fentebb felsorolt beavatkozások nem járnak eredménnyel, sor kerülhet a has megnyitásával járó sebészeti sürgősségi beavatkozásra is. A vérveszteség nagyságától függően infúziós terápiára és vérkészítmény adására is szükség lehet.
A vérhányás megelőzése
A vérhányás megelőzésére nincs ismert módszer, mivel ez általában a kiváltó okok között felsorolt betegségek kísérőjelensége. Amit tenni lehet: a betegségek megelőzése érdekében mérsékelni az alkoholfogyasztást, kerülni a dohányzást, a túlzott kávéfogyasztást és a stresszes életmódot. Javasolt a nem szteroid gyulladáscsökkentők szedésére fokozottan odafigyelni, erről tájékoztatni a háziorvost, aki savcsökkentő gyógyszert írhat fel.
Ha véralvadásgátlót szed, fokozottan figyeljen a fekély jeleire, és azonnal keresse fel az orvost, ha székletét feketének látja – ezzel nem lehet várni! Ha az orvos rendszeres laborkontrollt kér a véralvadási paraméterek ellenőrzésére, akkor ezeken feltétlenül jelenjen meg. Ha a betegség már kialakult, akkor is nagyban javítja a túlélési esélyét, ha időben orvoshoz fordul!
Vérhányás időskorban
A vérhányás bármely életkorban előfordulhat, de az idősebb korosztály körében – mivel gyakrabban szednek nem szteroid gyulladásgátlót, szteroidot, bizonyos antidepresszánsokat (SSRI) vagy véralvadásgátlót – gyakrabban fordul elő vérzés a gyomor-bél traktusban. Az ő esetükben is súlyos betegségről van szó, ám a tünetek nem specifikusak, sokszor csak enyhe hasfájás van jelen, ezért nagyon fontos a szoros orvosi megfigyelés és kontroll.
Ajánlott tartalom:
