Vertebrobasilaris szindróma

A vertebrobasilaris szindróma (vertebrobasilaris inszufficiencia) az agy hátsó, agytörzsi és kisagyi területét, valamint az occipitális lebenyt érintő vérellátási zavar. A tünetek az érintett területtől függnek. A betegség főként az időseket érinti, a 70 év felettiek 25%-a tapasztalja enyhe vagy súlyosabb tüneteit. Az esetek 10-15%-ában az állapot kiújul.

Az agy hátsó részét a két vertebralis artéria táplálja, melyek az úgynevezett basilaris artériává egyesülnek a koponyán belül. Az érelmeszesedés (atherosclerosis) következtében ezek az artériák idővel elzáródhatnak. Az erekben kialakuló meszes plakkok koleszterin, kalcium és más sejtalkotók lerakódásából állnak. A plakkok nemcsak „megkeményítik” az artériákat, hanem idővel – ahogy nőnek – akadályozhatják vagy akár el is zárhatják a vér áramlását az agyba.

A vertebrobasilaris artériák oxigénnel és glükózzal látják el az agy azon részeit, amelyek a tudatért, a látásért, a koordinációért, az egyensúlyozásért és sok más alapvető funkcióért felelősek. Mind a korlátozott véráramlás, mind a teljes elzáródás súlyos következményekkel járhat az idegsejtekre. Stroke-ot okozhat a vertebralis vagy a basilaris artéria elzáródása vagy egy plakkdarab (embólia) leválása, mely elzárja az agyba áramló vér útját.

A vertebrobasilaris szindróma főbb tünetei

A tünetek az érintett agyi területtől és annak méretétől is függenek. Tarthatnak néhány percig, de állandóak is lehetnek. Sokaknak csak enyhe tüneteik vannak, míg másoknál az állapot súlyosabb formája alakul ki.

A vertebrobasilaris szindróma tünetei az alábbiak lehetnek:

részleges vagy teljes látásvesztés az egyik vagy mindkét szemen,
kettős látás,
szédülés,
egyes testrészek érzéketlensége vagy zsibbadása,
hányinger, hányás,
beszédzavar,
zavartság, eszméletvesztés,
koordinációs zavarok,
nyelési problémák,
hirtelen beálló gyengeségérzés,
ájulás,
egyensúlyzavarok,
inkontinencia (vizelettartási zavar).

A tünetek „jöhetnek és mehetnek”, mint az átmeneti iszkémiás roham (TIA) esetében.

A rotációs vertebralis artéria szindróma (néha Bow Hunter-szindrómának is nevezik) a fej elforgatásakor vagy elfordításakor fellépő vertebralis artéria kompressziójából ered. A leggyakoribb oka általában egy nyaki csigolya csontsarkantyúja, az ellenoldali artéria szűkületével kombinálva. A rotációs vertebralis artéria szindróma ritkán előforduló betegség.

Mikor forduljon orvoshoz?

A fenti tünetek esetén hívja a 112-t, és kérjen mentőt.

A vertebrobasilaris szindróma kiváltó okai

A szindróma tüneteit az idézi elő, hogy az agy hátsó részébe az artériák szűkülete vagy elzáródása miatt nem jut elég vér. Ennek kiváltó oka leggyakrabban az érelmeszesedés (atherosclerosis), de okozhatja tüdőembólia vagy az artéria disszekciója (az érfal sérülése miatt az érfal rétegei közé vér áramlik, így szétválnak) is. Kisebb gyakorisággal, de kiváltó tényező lehet a drogfüggőség, a migrén, egyes véralvadási zavarok vagy a fibromuszkuláris diszplázia.

Vertebrobasilaris szindrómára hajlamosíthatnak a következő tényezők:

50 év feletti kor;
cukorbetegség;
perifériás érbetegség vagy koszorúérbetegség;
a családban másnál is előforduló vertebrobasilaris szindróma;
magas vérnyomás, magas koleszterinszint;
magas vérzsírszintek;
érelmeszesedés;
dohányzás;
elhízás;
férfi nem.

Egyes szívproblémák – amelyek a vérrögképződés esélyét növelik – szintén növelik a vertebrobasilaris szindróma kialakulásának valószínűségét (pitvarfibrilláció, infekítv szívbelhártya-gyulladás, a vertebralis artéria disszekciója).

A vertebrobasilaris szindróma lehetséges szövődményei

Az enyhe tünetekkel küzdő betegek többsége életmódbeli változtatásokkal és gyógyszeres kezeléssel képes uralni a tüneteket. Súlyos tünetek esetén hónapokig vagy évekig tartó rehabilitációra lehet szükség.

A vertebrobasilaris szindróma növeli a stroke, a TIA, a mélyvénás trombózis, a szívinfarktus vagy a tüdőembólia kialakulásának kockázatát.

A nyelési problémákkal küzdőknél előfordulhat dehidratáció az elégtelen folyadékfogyasztás miatt, a félrenyelés miatt pedig aspirációs tüdőgyulladás. Létrejöhet légzési nehézség, mozgási problémák (pl. bénulás). Az egyensúlyzavarok növelik a sérülést okozó esések kockázatát. A kialakult látászavar állandósulhat. Ha a beteg tartósan immobilizált, felfekvések alakulhatnak ki.

A vertebrobasilaris szindróma diagnosztizálása

A fizikai tünetek értékelése mellett képalkotó vizsgálatok (CT, MRI, angiográfia, szívultrahang, Doppler-ultrahang), EKG és a véralvadást vizsgáló szűrőtesztek válhatnak szükségessé a diagnózis felállításához.

A vertebrobasilaris szindróma kezelése

Enyhébb tünetek esetén életmódbeli változtatásokkal és gyógyszeres kezeléssel javulhat az állapot. A cél a normál testsúly elérése, a koleszterin- és vérzsírszintek csökkentése helyes étkezéssel, a dohányzás elhagyása és a rendszeres testmozgás.

Ezek mellett gyógyszeresen kontrollálandó a cukorbetegség, a koleszterinszint, a vérnyomás, a fokozott véralvadási hajlam.

Ha mindezek nem segítenek, sebészi megoldásra van szükség.

A szindróma kezelésére szolgáló műtéti megoldások az alábbiak:

endarterektómia: a sebész eltávolítja a plakkot a verőérből;
angioplasztika és stent behelyezése: a sebész egy kis ballonnal kitágítja az eret és egy kis fémcsövet (stent) helyez be az artériába, hogy megnyissa azt;
bypassműtét: az elzáródott eret egészséges érrel cserélik ki.