A veszélyeztetett terhesség (nagy kockázatú várandósság) a várandósok 20-30%-át érinti. Veszélyeztetett terhesek azok az egyébként panaszmentes várandós nők, akiknél fokozott a terhességi és a szülési szövődmények veszélye a korábban is fennálló anyai betegség vagy szülészeti kórelőzmény miatt. Ők a terhesgondozás alatt fokozott figyelmet igényelnek; az egyes szövődmények megelőzésére pedig specifikus kezelésben részesülhetnek.
Fontos hangsúlyozni, hogy a veszélyeztetett terhesség diagnózisa nem jelenti automatikusan azt, hogy valamely betegség kialakul a magzatnál vagy az anyánál, azonban gyakoribb és körültekintőbb vizsgálatokra van szükség a terhesgondozási időszak során, hogy időben felismerjék az esetleges eltéréseket, és megtörténjenek a szükséges beavatkozások (pl. gyógyszeres kezelés beállítása) az anya és magzata egészségének védelmében. Bizonyos esetekben indokolt lehet a szigorú ágynyugalom, a táppénz vagy a szorosabb kórházi megfigyelés is; erről a szülészorvos dönt.
Mikor beszélünk veszélyeztetett terhességről?
Veszélyeztett terhesség az alábbi esetekben állhat fenn:
- kiskorú (18 év alatti) vagy 35 év feletti anya;
- a terhesgondozáson a 14. gesztációs héten vagy azután jelentkező anya;
- szülést követő várandósság;
- rossz pszichoszociális körülményekből érkező anya;
- reguláris alkohol-, drogfogyasztás vagy dohányzás (abban az esetben is, ha csak a terhességet megelőzően élt velük az anya);
- egyes fertőzések (HIV, hepatitis B-, hepatitis C-fertőzés, egyéb STD-k);
- az anya túlsúlya vagy kóros soványsága;
- korábbi méhműtét (pl. császármetszés) vagy ismert mióma göbök a méhben;
- cukorbetegség, pajzsmirigybetegségek;
- krónikus szervi megbetegedések (májbetegség, vesebetegség, tüdőbetegség stb.);
- krónikus magasvérnyomás-betegség;
- szív- és érrendszeri megbetegedések;
- hematológiai vagy immunológiai betegség;
- daganatos vagy genetikai betegség;
- ikerterhesség;
- terhesség alatt jelentkező vérzés;
- két vagy több korábbi spontán vetélés;
- korábbi koraszülés vagy terhességi toxémia;
- meddőségi kezelés;
- elölfekvő méhlepény;
- Rh-összeférhetetlenség;
- gesztációs cukorbetegség;
- a magzat méhen belüli növekedésének elmaradása a jelenlegi (vagy korábbi) terhességnél;
- előző gyermek 4500 g feletti születési súlya;
- előző terhességnél ismeretlen okú születés körüli halálozás.
Veszélyeztettnek minősül a terhesség abban az esetben is, ha korábbi műtéti beavatkozás vagy szervi megbetegedés miatt nem javasolt az anyának a szülés (pl. szemműtét, retinabetegség, idegsebészeti-, gerincműtét stb.).
Mikor forduljon orvoshoz?
Az alábbi tünetek megjelenése, rendszeressé válása esetén érdemes mielőbb a gondozó szülészorvoshoz fordulni:
- pecsételő vagy élénkpiros hüvelyi vérzés;
- hüvelyváladék jellegének, szagának megváltozása;
- végtagok dagadása;
- izomgörcsök, méhösszehúzódások;
- csípő, égő érzés vizeléskor, fájdalmas vizelés;
- fejfájásos panaszok;
- látászavar, homályos látás;
- szédülés;
- láz;
- a baba mozgásának változása (pl. ritkább, gyengébb magzatmozgás).
Mit tehet veszélyeztetett terhesség esetén?
A veszélyeztetett terhesség diagnózisa esetén fontos, hogy szigorúan kövesse kezelőorvosa utasításait, jelenjen meg a kontroll terhesgondozási időpontokon és a kiegészítő vizsgálatokon, tartsa magát a megbeszélt terápiához! Mindezen vizsgálatok és a szoros kontroll azért szükségesek, hogy biztosítsák az anya és a magzat egészségét, az esetleges eltérések időben való felismerését és kezelését.
Ajánlott tartalom:
Várandósság - Első trimeszter
Várandósság - Második trimeszter
Várandósság– Harmadik trimeszter
Anyai egészség és várandósság
Élettani változások várandósság során
Várandósság alatti szövődmények
