Viperamarás

A viperák ritkán támadnak indokolatlanul, sarokba szorításuk, háborgatásuk esetén viszont megmarhatják az embert, ezért fontos ismerni az ilyenkor szükséges teendőket. Magyarországon évente 3-4 viperamarás történik.

 

Fontos! Minden viperamarás esetén keresse fel a legközelebbi sürgősségi osztályt! Amennyiben hegyen, kirándulás közben történik a marás, hívja a hegyimentőket vagy a 112-t, és kérjen mentőt!

 

A vipera felismerése

A viperák összetéveszthetők a siklókkal, melyek azonban nem rendelkeznek méreganyaggal (a magyarországi siklók közül az erdei-, a haragos- és a rézsikló haraphat).

 

Magyarországon két viperafaj terjedt el:

 

  • rákosi vipera (hívhatják tévesen rákosréti, homoki vagy parlagi viperának is);
  • keresztes vipera.

 

rakosi vipera

Rákosi vipera
(hívhatják még tévesen rákosréti, homoki vagy parlagi viperának is)

keresztes vipera

Keresztes vipera

 

A viperák felismerésében az alábbi jellegzetes megjelenési jegyek segíthetnek:

 

  • Méret: a kifejlett példány a keresztes vipera esetében kb. 55-70 cm, a rákosi vipera esetében kb. 40-60 cm hosszú (a kifejlett siklók általában 1 m fölöttiek, de a növendékek kisebbek);
  • Forma: testük zömök, izmos, farkuk hirtelen keskenyedő (a siklók teste nyurgább, farkuk fokozatosan keskenyedik);
  • Mintázat: alapszínük világosszürke vagy a barna különféle árnyalatai, testük háti felszínén az alapszínnél sötétebb, szinte mindig megtalálható cikcakkos mintázat fut végig (hasonló csak a rézsiklón lehet, de annál többnyire kettős, szétszakadozó foltsort találunk), a keresztes vipera nagyon ritkán lehet teljesen fekete;
  • Fej: erősen háromszögletű, kiszélesedő (a siklóknak, kivéve a rézsiklót nem háromszög alakú, kiszélesedő fejük van) a tarkó területén X vagy V alakú mintázattal;
  • Pupilla: keskeny, függőleges rés alakú (a siklóké kerek vagy tojásdad), „gonosz tekintet”;
  • Agresszivitás: a vipera sosem támad, csak ha rálépnek vagy sarokba szorítják őket (a haragos sikló hevesen támadhat).
  • Előfordulás: a viperák csak foltszerűen fordulnak elő, a keresztes vipera Somogy és Zala megyében, a Tiszaháton, valamint a Zempléni-hegységben, beleértve a Tokaj hegyet és környékét, a rákosi vipera pedig a Hanság és a Kiskunság területén (ez utóbbival találkozhatunk akár Budapest környéki kertekben is).

 

A viperamarás hatásai

A viperamarás tünetei a különböző fajok miatt eltérőek lehetnek. Mérgük általánosságban főként a keringési rendszerre hat: kritikusan alacsony vérnyomás és szívritmuszavar jelentkezik.

 

A marás helyén fájdalmas, feszes duzzanat alakul ki bőrpírral vagy bőrpír nélkül. A marás helye (egy vagy két fognyom) viszont nem feltétlenül látható az ödéma miatt, illetve megtévesztő lehet, hogy a vipera fogváltása miatt akár 3-4 fognyom is visszamaradhat. Nagyobb méregmennyiség esetén az egész végtagot érintheti az ödéma.

 

Mindezeken túl az érintett testrész közelében fájdalmasan megnagyobbodott nyirokcsomók alakulhatnak ki.

 

Tünetek szisztémás (egész szervezetet érintő) mérgezés esetén:

 

 

Tünetek idegrendszeri érintettség esetén:

  • kettős látás, homályos látás,
  • kancsalság,
  • szemhéjcsüngés.

 

A viperamarás hatására a laboreredményekben is jelentkezhetnek eltérések.

 

Lehetséges vérképeltérések:

  • magas fehérvérsejtszám,
  • csökkent vörösvértestszám,
  • csökkent hemoglobinszint,
  • emelkedett szérum kreatin-kináz- és transzamináz-szint,
  • alacsony vérlemezkeszám.

 

Halálos kimenetelű viperamarás hazánkban az elmúlt 60 évben mindössze kétszer történt, mivel az esetek többségében kevés méreganyag jut az emberi szervezetbe, ami – szakszerű kórházi ellátás mellett – nem jár súlyosabb következményekkel.

 

Mit tegyünk viperamarás – vagy a gyanúja – esetén?

Az alábbi javaslatokat érdemes betartani viperamarás esetén:

 

  1. Próbáljuk megfigyelni a vipera kinézetét, és ha lehet, készítsünk róla fényképet.
  2. Hívjunk segítséget (hegyimentőt/mentőt), vagy keressük fel a legközelebbi sürgősségi osztályt!
  3. Távolítsuk el a szoros ruhadarabokat, ékszereket, melyek megakadályozhatják a véráramlást, ha a marás környéke duzzadni kezd.
  4. Mossuk le a sebet és környékét tiszta vízzel, a seb környéke, ha lehetőség van rá szappanos vízzel is lemosható.
  5. Őrizzük meg a nyugalmunkat.
  6. A sérült végtagot lehetőség szerint ne használjuk, hogy lassítsuk a méreg terjedését. Érdemes sínbe helyezni, hogy csökkentsük a későbbi mozgatását.
  7. A sérültet (főleg a sérült végtagra vigyázva) minél kevésbé mozgatva juttassuk el kórházba.

 

A magyarországi viperafajok mérge gyenge, ezért antiszérumot általában nem szoktak alkalmazni, mert heves allergiás reakciót válthat ki. Az antiszérum alkalmazása csak kórházban történhet, az orvos mérlegelése alapján. A sérültet minimum 24 órán keresztül kórházban figyelik meg.

 

Mit nem szabad tenni viperamarás esetén?

 

  • Ne szívjuk ki a mérget.
  • Ne vágjuk fel a sebet.
  • Ne jegeljük a területet.
  • Ne „égessük” ki a sebet.
  • Ne használjunk szorító/nyomókötést.
  • Ne tisztítsuk a sebet alkohollal.
  • Ne igyunk alkoholt vagy pulzusszámot/vérnyomást növelő italokat (kávé, tea, energiaital).
  • Tilos gyógyszert bevenni (gyógyszerek alkalmazásáról csak orvos dönthet).

egeszsegvonal logonngyk logo

Készült az EFOP-1.8.0-VEKOP-17-2017-00001 „Egészségügyi ellátórendszer szakmai módszertani fejlesztése” kiemelt projekt keretében.
A projekt a Széchenyi 2020 program keretében valósul meg.
Az oldalt működteti: Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ
Együttműködő partner: Belügyminisztérium

Minden jog fenntartva © 2025

SSL ClassC

sz2020 also infoblokk