Vírusos haemorrhagiás láz

A vírusos haemorrhagiás láz (VHL) betegségcsoportot különféle vírusfertőzések okozzák. A betegség számos szervrendszert érint, többek között a szív- és érrendszer működésében okoz zavart. A betegségcsoport tünetei változatosak lehetnek, de igen gyakran vérzéssel (haemorrhágia) járnak – innen ered az elnevezése is. Néhány esetben a fertőzés enyhe tüneteket okoz, de lehetnek súlyos lefolyású, akár halálos kimenetelű megbetegedések is. A legtöbb vírusos haemorrhagiás láz ellen nincs gyógymód vagy vakcina.

Habár a megbetegedést többféle víruscsalád is okozhatja, a vírusok hasonló jegyekkel rendelkeznek:

  • RNS örökítőanyagot tartalmaznak;
  • a vírusokat lipoprotein védőburok fedi, ezáltal fogékonyabbá téve őket a fizikai (hő, napfény, gamma sugárzás) és kémiai ártalmakra (fehérítő, mosó- és oldószerek);
  • természetesen is jelen vannak bizonyos állatokban vagy rovarokban (gazdaszervezet), így a vírusfertőzés előfordulása is az adott állat vagy rovarfaj előfordulási helyére lokalizált;
  • emberre a fertőzött állattal vagy rovarral történő kontaktus útján terjed, néhány vírus azonban képes emberről emberre is terjedni;
  • sporadikus és kiszámíthatatlan megjelenésük miatt nehéz megelőzni a járványok kitörését.

Chapare haemorrhagiás láz

Az arenavírusok családjába tartozó Chapare-vírus okozza. A vírusok fertőzött rágcsálókról direkt terjedéssel fertőzik az embert, vagy indirekt úton a fertőzött állat székletével és vizeletével is terjedhet. Általános fertőzéstünetek (láz, fejfájás, általános rossz közérzet) mellett fogínyvérzés is jelentkezhet.

Lassa-láz

Zoonózis, melyet az afrikai patkány terjeszt. Afrika nyugati részén, Sierra Leonéban, Libériában, Guineában és Nigériában fordul elő. A tünetek 1-3 héttel a fertőzést követően jelentkeznek. Az esetek 80%-a tünetmentes vagy nagyon enyhe tünetekkel jár és gyakran diagnosztizálatlan is marad. Általános rossz közérzet és gyengeség, láz, fejfájás jellemezheti. Ritkább esetben, 20%-ban, súlyosabb állapot alakul ki, mely vérzésekkel (szem, íny és orrnyálkahártya), valamint légzési elégtelenség, hányás, mellkasi, hasi-és hátfájdalom, arcduzzadás és sokk megjelenésével járhat.

Lujo haemorrhagiás láz

A Lujo-vírus okozza, ritka előfordulása miatt limitált klinikai információ áll rendelkezésre. Az ember fertőzött rágcsálóval való kontaktus útján fertőződhet, tünetei a Lassa-lázra hasonlítanak.

Ebola

Az ebola (régebbi nevén ebolavírusos vérzéses láz) potenciálisan halálos kimenetelű fertőző betegség, amelyet az ebolavírus okoz. Az ebolavírus állatról emberre, vagy emberről emberre is átterjedhet vérrel vagy egyéb testnedvvel való közvetlen érintkezés útján.

A vírus eredendően Afrikában, vadon élő állatokban – például denevérekben, majmokban, csimpánzokban és gorillákban – található meg. A megbetegedés rendkívül magas arányban, 50-90 százalékban halálos kimenetelű. Minél hamarabb jut megfelelő orvosi ellátáshoz a beteg, annál nagyobb a fertőzés túlélésének esélye.

Marburg-vírus-betegség

A haemorrhagiás láz ritka, de súlyos formája, mely mind az embert, mind a főemlősöket érinti. A filovírusok közé tartozó Marburg-vírus által okozott zoonózis, mely az egyiptomi gyümölcsdenevér fertőzött vizeletével, székletével és nyálával terjedhet, de emberről emberre való terjedés is létrejöhet fertőzött ember vérével vagy testváladékaival (nyál, hüvely-, ondóváladék, anyatej, magzatvíz stb.) történő kontaktálódás útján.

A betegség 2-21 napos inkubációs időt követően alakul ki hirtelen kezdetű lázzal, fejfájással, izomfájdalommal, melyeket később a törzsön bőrkiütések megjelenése követ. Hányinger, hányás, mellkasi-, hasi fájdalom, torokfájás, hasmenés jelentkezhet, illetve az állapot progressziója esetén sárgaság, hasnyálmirigy-gyulladás, fogyás, delírium, keringési elégtelenség, májelégtelenség, masszív vérzések és többszervi elégtelenség alakulhat ki. A fertőzés 23-90%-os halálozással jár.

Haemorrhagiás láz pulmonális szindrómával (Hantavirus Pumonary Syndrome, HPS)

Súlyos, néha halálos kimenetű légzési elégtelenség, amelyet hantavírus-fertőzés okoz. Hanta-vírussal fertőzött rágcsálóval történő kontaktust követően alakulhat ki, akár egészséges egyéneknél is; emberről emberre való terjedése ritka. Az általános tünetek megjelenését követően a fertőzés későbbi szakában légzési elégtelenség alakul ki. A betegség 38%-os halálozási rátával jár.

Haemorrhagiás láz renális szindrómával

Különböző hantavírus-fertőzések okozhatják (pl. koreai haemorrhagiás láz, epidémiás haemorrhagiás láz és járványos nephropathia). A vírus jellemzően Kelet-Ázsiában, Kínában, Oroszországban és Koreában gyakori, de egyes fajtái Nyugat-Európában és Skandináviában is megjelennek. Az ember a fertőzött rágcsáló székletével és vizeletével kontaminálódva kaphatja el a fertőzést. Emberről emberre való terjedés extrém ritka. Általános tünetek megjelenése után vérzések, alacsony vérnyomás, sokk és akut veseelégtelenség alakulhat ki.

Flavivírusok okozta haemorrhagiás lázak

A flavivírusok rezervoárjai a kullancsok és a szúnyogok. A vírusok számos különféle megbetegedéseket okozhatnak szerte a világban. Egyes szúnyogok a sárgalázat, mások a dengue-lázat, japán encephalitist okoznak. A nyugat-nílusi láz, valamint a Zika-vírus okozta kórképeket is a flavivírusok okozzák. Haemorrhagiás megbetegedéssel járó fertőzések a Kyasanur Forest-betegség, az Alkhurma megbetegedés és az omszki haemorrhagiás láz.

Omszki haemorrhagiás láz

A vírus Nyugat-Szibériában elterjedt, rezervoárjai a rágcsálók, melyekről kullancscsípés közvetítésével kerül a kórokozó az emberre. A fertőzés 3-8 napos inkubációs periódust követően láz, hidegrázás, fej- és izomfájdalom megjelenésével, hányással, gyomor-bélrendszeri problémákkal kezdődik, majd vérzések alakulnak ki, sokk jelentkezhet. A tünetek 1-2 hét után szövődménymentesen elmúlnak, halálozás igen ritkán történik.

Kyasanur Forest-betegség

A kullancsok a vírus a rezervoárjai, fertőzött kullanccsal történő kontaktust követően a rágcsálók, majmok és a cickányok is gazdaszervezetté válhatnak. A tünetek 3-8 nappal a fertőzést követően kezdődnek lázzal, hidegrázással, súlyos izomfájdalommal, hányással, gyomor-bélrendszeri panaszokkal. A tünetek megjelenését követően 3-4 nappal vérzéses panaszok is jelentkeznek, majd 1-2 héttel később a tünetek szövődménymentesen elmúlnak. A betegség ritkán kétfázisú lehet: a kezdeti panaszok után a fertőzés második hullámában ismételten láz, valamint idegrendszeri tünetek jelentkezhetnek súlyos fejfájás, mentális zavarok, tremor (remegés) és látászavar formájában. A betegség 3-5%-ban halálos kimenetellel jár.

Krími-kongói haemorrhagiás láz

Kelet-Európában, a korábbi Szovjetunió területén, az egész mediterrán térségben, Kínában, Közép-Ázsiában, Dél-Európában, Afrikában, Indiában és a Közel-Keleten is előfordul. Általános tünetek mellett a szemek vörössége, az orcák kipirosodása, a torok bepirosodása jellemzi, valamint apró piros foltok (petechiák, vérzések) jelenhetnek meg a szájpadon is. Sárgaság, hangulat- és érzészavarok is előfordulhatnak. A fertőzés előrehaladtával nagy véraláfutásos területek, orrvérzés és kontrollálhatatlan vérzések alakulhatnak ki. A fertőzés 9-50%-os halálozással jár.

Rift-völgyi láz

Afrika szubszaharai régióinak háziasított állataiban jelentkezik (szarvasmarhák, bölények, bárányok, kecskék, tevék), az emberek a fertőzött állatok testváladékaival történő kontaktus útján fertőződnek, emberről emberre terjedés nem történik. A fertőzött emberek többsége tünetmentes vagy enyhe tüneteket mutat (enyhe láz, általános rossz közérzet, hátfájás, szédülés), ritkán súlyosabb tünetek, szembetegség, erős vérzések és agyvelőgyulladás is kialakulhat.

Machupo (bolíviai) haemorrhagiás láz

A fertőzés lázzal, alacsony vérnyomással, kötőhártya- és ínyvérzésekkel, orrvérzéssel, apró bőrvérzéssekkel (petechiák), tremorral és dysarthriával (artikulációs beszédzavar) jár. Dél-Amerikában mutatták ki.

Junin (argentin) haemorrhagiás láz

A betegséget a Junin-vírus okozza. A megbetegedés lázzal és általános rossz közérzettel kezdődik, melyeket gyomor-bélrendszeri tünetek követnek. Néhány eset vérzéssel és központi idegrendszeri tünetekkel is jár.

 

Kapcsolódó tartalom:

Kullancs által okozott betegségek

Gyakorlati tanácsok kullancsok ellen

Rovarcsípések

Kerüljük el a szúnyogcsípést!

Utazás és egészség

 

egeszsegvonal logonngyk logo

Készült az EFOP-1.8.0-VEKOP-17-2017-00001 „Egészségügyi ellátórendszer szakmai módszertani fejlesztése” kiemelt projekt keretében.
A projekt a Széchenyi 2020 program keretében valósul meg.
Az oldalt működteti: Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ
Együttműködő partner: Belügyminisztérium

Minden jog fenntartva © 2025

SSL ClassC

sz2020 also infoblokk