A kötőhártya-gyulladás (conjunctivitis) a szem külső rétegének (conjunctiva, kötőhártya), illetve a szemhéj belső felének gyulladása. A kötőhártya-gyulladás hátterében leggyakrabban fertőzések (baktériumok, vírusok, gombák), allergia vagy szemszárazság áll. A vírusos kötőhártya-gyulladás felelős a fertőző kötőhártya-gyulladások többségéért, az esetek akár 75%-áért.
A vírusos kötőhártya-gyulladást jellemzően adenovírusok okozzák. Kötőhártya-gyulladást okozhat továbbá a herpes simplex vírus (HSV), a varicella-zoster vírus (VZV), a pikornavírusok (enterovírus 70, Coxsackie A24), a poxvírus (molluscum contagiosum) és a humán immundeficiencia-vírus (HIV).
A vírusos kötőhártya-gyulladás erősen fertőző, általában a fertőződéstől számított 10-12 napig, amíg a szem vörös. A betegeknek kerülniük kell többek között a szemük megérintését, a kézfogást, valamint a törölközők, szalvéták, párnahuzatok közös használatát. A fertőzés általában 2-4 héten belül spontán megszűnik.
A vírusfertőzésekről általánosságban itt olvashat.
A fertőző szembetegségekről általánosságban itt olvashat.
A vírusos kötőhártya-gyulladás legfőbb tünetei
Bár a kötőhártya-gyulladás kellemetlen tünetekkel jár, a látást nagyon ritkán veszélyezteti. A kialakulás okától függően érintheti csak az egyik vagy mindkét szemet.
A vírusos kötőhártya-gyulladás leggyakoribb tünetei az alábbiak:
- a szem vörös vagy rózsaszínes elszíneződése, erezettsége,
- a szem fokozott váladékozása, a szemhéjak reggeli összetapadása,
- bő könnyezés,
- a szem viszketése,
- égő vagy szúró idegentest-érzés a szemben,
- felpuffadt szemhéjak,
- fényérzékenység.
A váladék színe és állaga függ a betegség kiváltó okától: bakteriális fertőzés esetén sárgás-zöldes, gennyes; vírusfertőzés esetén pedig bő, tiszta, vizes a váladék.
Egyes esetekben a vírusos kötőhártya-gyulladás felső légúti tünetekkel együtt jelentkezik.
A vírusos kötőhártya-gyulladás kiváltó okai
A betegséget többféle vírus is kiválthatja (adenovírus, herpeszvírus, varicella-zoster vírus, enterovírusok, HIV, COVID-19 stb.).
A vírusos kötőhártya-gyulladás kifejezetten fertőző, általában a tünetek megjelenésétől mindaddig, amíg a szem piros, ami akár 10-12 nap is lehet. A fertőzés a vírustól függően terjedhet a kórokozóval szennyezett kéz szemhez való érintésével, cseppfertőzéssel, uszodavízzel stb.
Adenovírusok okozta kötőhártya-gyulladás
A vírusos kötőhártya-gyulladások akár 90%-át is az adenovírusok okozzák. Gyermekeknél a humán adenovírus 3, 4 és 7 típusok okozta járványos torok- és kötőhártya-gyulladás (pharyngoconjunctivalis láz) akut kötőhártya-gyulladást eredményez lázzal, torokgyulladással, a fül körüli nyirokcsomók megnagyobbodásával. A járványos kötőhártya-gyulladás (keratoconjunctivitis epidemica) az adenovírusok okozta legsúlyosabb szemfertőzés, amelyet klasszikusan a 8-as, 19-es és a 37-es szerotípusok okoznak. A tünetek kezdetét követő 10-12 napig a legfertőzőbb. Zárt közösségekben rendkívül gyorsan terjed.
Herpeszvírusok okozta kötőhártya-gyulladás
A herpeszes kötőhártya-gyulladás gyakori felnőtteknél és gyermekeknél, és tüszős kötőhártya-gyulladással jár. A herpes simplex vírus (HSV) becslések szerint az akut kötőhártya-gyulladásos esetek 1,3-4,8%-áért felelős. A helyi vírusellenes szerekkel történő kezelés célja a vírusürítés és a szaruhártya-gyulladás kockázatának csökkentése. A varicella-zoster vírus a szem vagy a bőr sérüléseivel való közvetlen érintkezéssel, illetve a fertőzött aeroszol részecskék belégzésével okozhat kötőhártya-gyulladást.
Heveny vérzéses kötőhártya-gyulladás
A vírusos kötőhártya-gyulladás nagyon fertőző formája. A felelős kórokozóknak az enterovírus D70, a coxsackievírus A24 és az adenovírus 11 típusokat tartják. A tünetek közé tartozik az idegentest-érzés, a könnyezés, a szemhéjödéma, a kötőhártya vizenyős gyulladása és a kötőhártya alatti bevérzések. A betegek kis hányadánál szisztémás tünetek: láz, fáradtság, végtagfájdalom jelentkezik. A terjedés elsősorban kéz-szem kontaktus útján terjed, vagyis egy fertőzött felület vagy tárgy érintése után a kéz szemhez érintésével.
COVID-19 okozta kötőhártya-gyulladás
A COVID-19 a láz, a köhögés, a légzési nehézségek mellett kötőhártya-gyulladást is okozhat. Tanulmányok szerint a betegek 1-6%-ánál fordul elő COVID-19 okozta kötőhártya-gyulladás.
A vírusos kötőhártya-gyulladás szövődményei
A kötőhártya-gyulladás szövődménye lehet bakteriális felülfertőződés, a szaruhártya (cornea) hegesedése, szaruhártyafekély, a kötőhártya hegesedése.
A vírusos kötőhártya-gyulladás megelőzése
A fertőzéses eredetű kötőhártya-gyulladás rendkívül ragályos, ezért nagyon fontos a mielőbbi diagnosztizálása, a higiéniai előírások betartása.
A legfontosabb higiéniai szabályok:
- alapos, gyakori kézmosás (a szemhez csak tiszta kézzel lehet nyúlni);
- közös törülköző használatának kerülése;
- a fertőző váladékkal szennyezett papírzsebkendő, papírtörlő külön szemetesben gyűjtése;
- közös szemcsepp, kozmetikai termékek használatának kerülése;a kézfogás, a közvetlen kontaktus kerülése vörös szemű, könnyező, náthás beteggel.
A betegek a tünetek megjelenését követően még 2 hétig is fertőzők lehetnek, ezért nem szabad közösségbe menniük.
A vírusos kötőhártya-gyulladás diagnosztizálása
A diagnózis felállítása általában a tünetek alapján történik. A laboratóriumi vizsgálatok ritkák, leginkább a kezelésre nem reagáló esetekben lehet rá szükség, illetve, ha egy közösséget fenyeget az adenovírus által okozott keratoconjunctivitis veszélye.
A vírusos kötőhártya-gyulladás kezelése
A gyógyulás akár 3 hétig is eltarthat. A betegség kezelése általában tüneti, hideg borogatással, műkönnyel enyhíthetők a tünetek. Ha a kiváltó ok herpeszvírus, helyi antivirális szerek alkalmazhatók. A varicella-zoster vírus ellen vírusellenes gyógyszer adására lehet szükség a vírus terjedésének megakadályozására.
Ajánlott tartalom:
