A vírusos tüdőgyulladás főként a tüdő szövetközti részét érintő gyulladással jár. Érintheti csak az egyik vagy mindkét oldali tüdőt. Lefolyása lehet enyhe, de súlyos vagy akár életveszélyes is, leginkább a csecsemők, a kisgyermekek és a 65 év felettiek körében.
A tüdőgyulladás számos szempont szerint sorolható csoportokba. Lefolyás szerint lehet akut vagy krónikus, lehet egyoldali vagy kétoldali, alveoláris (tüdőhólyagocskák) vagy intersticiális (sejt- és szövetközti) tereket érintő, illetve lehet gócos vagy lebenyes (lobaris) kiterjedésű.
A kiváltó ok tekintetében lehet fertőzéses (baktérium, vírus vagy gomba), aspirációs (tüdőbekerült idegen test miatti), fizikai, kémiai vagy keringési eredetű. Ezen kívül a fertőzés helye szerint lehet közösségben vagy kórházi körülmények között szerzett. A tünetek megjelenését illetően lehet típusos vagy atípusos megjelenésű.
A vírusos tüdőgyulladás főbb tünetei
A vírusos tüdőgyulladásra jellemző, hogy megfázásszerű tünetekkel jelentkezik, melyek napokig-hetekig fennállnak, és nem javulnak.
Az alábbi tünetek a leggyakoribbak tüdőgyulladás esetén:
- száraz vagy hurutos köhögés;
- láz (akár 38°C vagy afölötti);
- izzadás, hidegrázás;
- nehézlégzés, légszomj, szapora légzés;
- rossz közérzet, fáradékonyság;
- gyors szívverés;
- étvágytalanság;
- fejfájás;
- mellkasi fájdalom;
- izom- és ízületi fájdalom;
- vérköpés;
- hasi fájdalom;
- hányinger, hányás;
- zavartság.
Súlyos esetekben az ajkak kékes elszíneződése is előfordulhat (cianózis), ami az oxigénhiány jele.
A köhögés a tüdőgyulladás gyógyulását követően még több hétig fennállhat.
Mikor forduljon orvoshoz?
Amennyiben a tünetek alapján felmerül a tüdőgyulladás gyanúja, mielőbb vegye fel a kapcsolatot háziorvosával!
Tüdőgyulladás esetén, ha 5 nap után sem észlelt a javulást, keresse fel ismételten háziorvosát. Kivéve, ha COVID-fertőzésben szenved, ebben az esetben háziorvosával telefonon konzultáljon, vagy keresse fel a megfelelő COVID-ellátóhelyet, vagy amennyiben szükséges, hívja a 112-t, és kérjen mentőt.
Ha légzési nehézsége támad, cianózist (bőr vagy nyálkahártya kékes elszíneződése) észlel, légszomja van, zavart, vérköpést tapasztal, ha bőre hideg és izzadt, vagy a vizelet mennyisége csökkent, azonnal hívja a 112-t és kérjen mentőt, vagy keresse fel a legközelebbi sürgőségi osztályt!
A vírusos tüdőgyulladás kiváltó okai
A vírusos tüdőgyulladás kiváltó oka a vírus által kiváltott fertőzés. Különböző vírusok okozhatnak tüdőgyulladást: gyakrabban az influenzavírus, a humán adenovírus, illetve az emberi légúti óriássejtes vírus (RSV). Súlyosabb esetben a SARS-CoV-2 koronavírus, amely a COVID-19 világjárványért felelős, szintén tud tüdőgyulladást kialakítani. A jelenleg zajló COVID-19 világjárványban a tüdőgyulladás egyik leggyakoribb oka a SARS-CoV-2 fertőzés.
Egyes állapotok megléte növeli a tüdőgyulladás kialakulásának esélyét.
A vírusos tüdőgyulladás kockázatát növelő tényezők:
- csecsemők és 2 éves kor alatti gyermekek;
- 65 év felettiek;
- krónikus betegségben szenvedők (pl. cukorbetegség, daganat, asztma, cisztás fibrózis, COPD);
- gyenge immunrendszerrel rendelkezők, illetve immunszuppresszáns készítményt szedők;
- dohányzók;
- étkezési problémával küzdők;
- akiknél fokozott a félrenyelés (aspiráció) veszélye;
- hosszantartó kórházi kezelés esetén, különösen, ha gépi lélegeztetésre is sor kerül.
A vírusos tüdőgyulladás lehetséges szövődményei
A tüdőgyulladás szövődményei gyakoribbak a fenti magasabb kockázati csoportokba tartozók körében.
A tüdőgyulladás szövődményei lehetnek:
- mellkasi folyadékgyülem;
- nehézlégzés;
- tüdőtályog – ritka szövődmény,
- szepszis – ritka, ám rendkívül súlyos szövődmény.
A vírusos tüdőgyulladás diagnosztizálása
A vírusos tüdőgyulladás diagnózisának felállítására a beteg kórelőzményének áttekintését, a tünetek átbeszélését és a fizikális vizsgálatot követően kerül sor. Indokolt esetben vérvizsgálatra is szükséges lehet.
A tüdőgyulladás kiváltó okának tisztázására mintát vehetnek az orrból, illetve a garatból, valamint mellkasröntgen segít a tüdőben lejátszódó folyamat megjelenítésében. Ezen felül pulzoximéter segítségével monitorozni lehet a beteg oxigénellátását (oxigén szaturáció).
Súlyosabb esetben mellkas CT-re, MR-re is szükség lehet, illetve mellkasi folyadék esetén a folyadékból való mintavételre.
A vírusos tüdőgyulladás kezelése
Vírusos tüdőgyulladás esetén fontos, hogy a beteg ne menjen közösségbe, biztosított legyen a megfelelő pihenés számára. Ezen felül fontos ügyelni a megfelelő folyadékbevitelre, valamint szükség esetén fájdalom- és lázcsillapító alkalmazása javasolt.
Ha a beteg dohányzott, legalább a betegség ideje alatt fel kell függesztenie a dohányzást.
Súlyosabb esetben kórházi ellátás is indokolt lehet, esetleg légzéstámogatással, legsúlyosabb esetben akár gépi lélegeztetéssel. Ez főként csecsemők, kisgyermekek, idősek és immunszuprimált betegek esetén gyakoribb.
Vírusos tüdőgyulladás antibiotikumokkal nem kezelhető!
A vírusos tüdőgyulladás megelőzése
A vírusos tüdőgyulladás megelőzésében használatosak az influenza elleni és a COVID-19 elleni védőoltások. Ezen felül a higiénés szabályok betartása, a rendszeres kézmosás, kézfertőtlenítés, a betegtől való távolságtartás, a zsebkendőbe tüsszentés, köhögés, a szem, száj, arc érintésének mellőzése koszos kézzel, valamint a maszkhasználat segíthet a fertőzés megelőzésében.
A dohányzásról való leszokás szintén csökkenti a tüdőgyulladás kialakulására való kockázatot.
Végül az egészséges életmód, a változatos táplálkozás, valamint a rendszeres testmozgás elősegíti az egészséges immunvédekezést, így ezzel is segíthetünk szervezetünknek megelőzni a fertőzést.
