A vitiligo egy krónikus, nem fertőző, jelenleg gyógyíthatatlan bőrbetegség, amely során fehér foltok jelennek meg a test bármelyik területén, de leginkább a kezek, az arc, a nyak és a hajlatok érintettek. A fehér foltok kialakulásának oka a bőr pigmentjét, a melanint termelő sejtek eltűnése vagy rossz működése az érintett bőrterületen.
A vitiligonak két fajtája van: a szegmentális vitiligo és a nem szegmentális vitiligo. Nem szegmentális vitiligo során a foltok a test mindkét oldalán szimmetrikusan jelennek meg, ez a gyakoribb forma. A ritkább forma a szegmentális vitiligo, amikor a foltok csak egy testrészt érintenek. Ennek előfordulása gyerekkorban gyakoribb.
A vitiligo főbb tünetei
A vitiligo általában sápadt foltként kezdődik, mely fokozatosan fehéredik ki. A folt közepe fehérebb lehet, mint a szélső részek. Amennyiben sok vérér fut az adott bőrterület alatt, a folt inkább rózsaszínes, mint fehér. A folt széle lehet sima vagy szabálytalan. A széli részeknél a bőr néha piros, gyulladt vagy barnás elszíneződés (hiperpigmentáció) jelenhet meg.
A tünetek kiterjedése esetenként változhat: néhány embernél csak kevés, apró folt jelenik meg, míg másoknál nagy, összefüggő területek alakulnak ki. A tünetek sötétebb bőrű emberekben látványosabbak, és a foltok idővel nőhetnek is.
Leggyakrabban a következő területeken jelennek meg a foltok:
- szem és száj körül;
- ujjakon vagy a csukló bőrén;
- hónalj bőrén;
- ágyékon;
- nemi szerveken;
- száj- vagy orrnyálkahártyán.
A vitiligo a hajas fejbőrön vagy az arcszőrzeten, szakállon is kialakulhat. Ilyenkor a folt felett a haj, illetve a szőrzet is szürke vagy teljesen fehér a melanin hiánya miatt.
Mikor forduljon orvoshoz?
Ha bőrén fehér foltok jelentek meg, keresse fel a területileg illetékes bőrgyógyászati szakrendelőt.
A bőrgyógyászati szakrendelés beutaló nélkül látogatható.
A vitiligo lehetséges kiváltó okai
A bőr pigmentje a melanin, ez határozza meg a bőr színét. Minél több termelődik belőle, annál sötétebb a bőr. A melanint a bőrben található melanocita nevű sejtek termelik. Vitiligoban ezek a sejtek nem termelnek elég melanint, vagy teljesen eltűnnek az adott testrészről.
A nem szegmentális vitiligo rizikófaktorai:
- ha a családban már előfordult vitiligo;
- ha a családban előfordult már a vészes vérszegénység nevű autoimmun betegség;
- ha más autoimmun betegség is jelen van (például Graves-betegség, Hashimoto- betegség, Addison-kór);
- bőrdaganatok (pl. melanóma) vagy non-Hodgkin limfóma esetén.
A vitiligot kiválthatják továbbá:
- érzelmileg megterhelő események, például szülés;
- bőrsérülés, például napégés vagy vágások;
- bizonyos kémiai anyagoknak való kitettség.
A vitiligo hátterében álló folyamat részleteiben még nem ismert, a nem szegmentális vitiligo feltételezhetően autoimmun betegség. Az immunrendszer ilyenkor összetéveszti a melanocitákat a kórokozókkal és elpusztítja azokat. A szegmentális vitiligot a bőr idegvégződéseiből felszabaduló anyagok okozzák, melyek mérgezőek a melanociták számára.
A vitiligo lehetséges szövődményei
A vitiligoval fedett bőr könnyen leéghet a napon, ami fájdalmas bőrgyulladással járhat. Emellett a vitiligo – a bőrelváltozás kiterjedésétől és jellegétől függően – komoly lelki teher is lehet az érintettek számára; önbizalomhiánnyal, önértékelési problémákkal járhat. Ilyen esetekben pszichológus szakember vagy támogató csoportokhoz való csatlakozás segíthet.
A vitiligo növeli a részleges halláscsökkenés (hypoacusis) és a szem középső rétege gyulladásos megbetegedésének (uveitis) kockázatát.
A vitiligo diagnosztizálása
A bőrgyógyász kikérdezi a beteget az esetleges családi halmozódásról, előfordult-e közeli családtagokban vitiligo vagy bármilyen autoimmun betegség, megsérült-e korábban az érintett bőrterület (napégés, kiütés, vágás), könnyen leég-e, kipróbált-e már valamilyen kezelést. Ezután a fehér foltokat is megvizsgálja. UV-lámpával, sötét szobában is történhet a foltok vizsgálata.
Mivel a nem szegmentális vitiligo más autoimmun betegségekkel társulhat, ezért egyéb belgyógyászati vizsgálatokra is sor kerülhet.
A vitiligo kezelése
A jelenlegi kezelési módszerekkel tartós eredmény általában nem érhető el, és a betegség terjedése sem akadályozható meg. Helyileg alkalmazandó szteroid krémekkel, kenőcsökkel részben megállítható a foltok növekedése, és visszaállítható az eredeti bőrszínhez hasonló állapot. A kezelés mellékhatásaként azonban a bőr elvékonyodhat, fokozott szőrnövekedés tapasztalható, striák, kitágult hajszálerek, pattanások jelenhetnek meg.
Kozmetikai szerekkel (korrektor, alapozó) a fehér foltok elfedhetők. Kaphatók olyan alapozók is, melyek fényvédőt is tartalmaznak.
Fotokemoterápia (PUVA vagy UV-B) is használható nagy kiterjedésű vitiligo esetén, ha a kenőcsök nem használnak. Ha a testfelszín több mint fele vitiligoval érintett, depigmentációval (színezéssel) az egészséges bőr a foltokhoz fehéríthető.
Súlyosabb esetekben a bőrgyógyász írhat fel az immunrendszer működését gátló készítményeket is.
Mit tehet vitiligo esetén?
A fehér foltok napégésre sokkal hajlamosabbak, így ajánlott magas, legalább 30 SPF-tartalmú fényvédőt használni.
Használjon magas faktorszámú (SPF 30+) fényvédőt a napfénynek kitett testrészeken, és ajánlott a D-vitamin szedése is. Lásd még: Napégés és fényvédelem
Ha lelkileg megviseli a betegség, kérje szakember segítségét, lehetőség szerint forduljon pszichológushoz. Ne készíttessen tetoválást, mivel az újabb folt kialakulásához vezethet!
Kapcsolódó tartalmak:
