Vizeletelakadás

Hirtelen fellépő, sikertelen vizelési próbálkozások esetén vizeletelakadásról beszélünk. Ilyenkor jellemzően a húgyutak alsó részében, a húgyhólyag után lép fel fizikai akadály, de előfordulhat a húgyvezeték elzáródása miatt is.

 

Ilyenkor a beteg képtelen a vizelet ürítésére, így a már meglévő vizelési inger és telthólyag-érzet egyre fokozódik. A vizeletelakadás gyors orvosi közbeavatkozással könnyen megszüntethető. Előfordulhat, hogy a vizelet ürítése csak részben akadályozott – ezt vizeletrekedésnek nevezzük. 

 

A vizeletrekedés enyhébb, de tartósan, akár hónapokig is fennálló panaszokkal járhat:

 

  • gyakori vizelési inger,
  • nehezen indítható vizelés,
  • akadozó vagy gyenge vizeletsugár,
  • éjszakai vizelés,
  • telthólyag-érzet,
  • egyéb vizelettartási zavarok,
  • nagy, feszülő, akár köldökig érő hólyag.

 

A részleges ürítések miatt a húgyhólyagban minden alkalommal vizelet marad vissza, ami a hónapokon keresztül fennálló, kellemetlen tünetekhez vezet.

 

A teljes elzáródás (vizeletelakadás) tünetei hirtelen lépnek fel, és jóval erőteljesebbek:

 

  • vizelési képtelenség,
  • alhasi fájdalom,
  • diszkomfortérzet,
  • telthólyag-érzet,
  • sürgető vizelési inger.

 

Mikor forduljon orvoshoz?

Ha a vizelésében változást vagy a felsorolt tünetek bármelyikét tapasztalja, forduljon háziorvosához.

 

Figyelem! A teljes vizeletelakadás mielőbbi orvosi beavatkozást igényel. Ha a vizelet egyáltalán nem ürül, és fokozódó hasi fájdalom jelentkezik, keresse fel a legközelebbi urológiai szakrendellést vagy sürgösségi ügyeletet!

 

A területileg illetékes urológiai rendelés beutaló nélkül látogatható.

 

A vizeletelakadás, vizeletrekedés kiváltó okai

A húgyutak szűkületének vagy teljes elzáródásának hátterében számos tényező állhat. Gyakoribb okok a prosztataproblémák (prosztatamegnagyobbodás, -gyulladás, -daganat), húgyúti fertőzések, húgycsőszűkület, illetve a húgykövek jelenléte. 

 

További kiváltó okok lehetnek:

 

  • kismedencei műtét szövődménye;
  • gyenge hólyagizomzat;
  • idegen test;
  • nyálkahártya-duzzanat;
  • kismedencei térfoglaló folyamat;
  • gyógyszer mellékhatása;
  • méhelőesés (uterus prolapsus).

 

Fentieken túl vizeletelakadáshoz, vizeletrekedéshez vezethetnek beidegzési zavarok, illetve a vizeletkiválasztó rendszer működéséért felelős idegek károsodása is, például cukorbetegség, sclerosis multiplex vagy porckorongsérv szövődményeként.

 

A vizeletvisszamaradás lehetséges szövődményei

A sikertelen vizeletürítés következtében pangó vizelet maradhat a hólyagban, ami növeli a fertőzésveszély kockázatát. Súlyosabb, előrehaladott esetben a húgyutak elzáródása a vizelet további felhalmozódásához, húgykövek kialakulásához és a vesék tartós károsodásához is vezethet.

 

Ha a vizelet hosszú ideig nem tud ürülni, a hólyagfalra nehezedő fokozódó nyomás miatt a hólyag megrepedhet. Ha az akadály magasabban, a húgyvezetékben van, a vesében üregrendszeri tágulat alakulhat ki.

 

A vizeletelakadás és a vizeletrekedés kezelése

A vizeletelakadás sürgős orvosi beavatkozást igényel. A legfontosabb ilyenkor a felgyülemlett vizelet mielőbbi eltávolítása katéterezéssel. Komplikáltabb esetekben szükséges lehet szeméremcsont fölötti katéter (epicisztosztóma) behelyezése is.

 

A tünetek sürgősségi kezelését követően a kiváltó ok felderítése és kezelése történik, ami lehet életmód-változtatás, gyógyszeres terápia vagy műtét. Ha a vizelet normális ürülését vesekő akadályozza, akkor ultrahangos kőzúzást is alkalmazhatnak.

 

Lásd még: Vizeletürítési problémák

egeszsegvonal logonngyk logo

Készült az EFOP-1.8.0-VEKOP-17-2017-00001 „Egészségügyi ellátórendszer szakmai módszertani fejlesztése” kiemelt projekt keretében.
A projekt a Széchenyi 2020 program keretében valósul meg.
Az oldalt működteti: Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ
Együttműködő partner: Belügyminisztérium

Minden jog fenntartva © 2025

SSL ClassC

sz2020 also infoblokk