A demencia krónikus idegrendszeri betegség, melynek során visszafordíthatatlan elváltozások jönnek létre az agyban, ami szellemi hanyatláshoz vezet. A demencia súlyos zavart okoz a beteg mindennapi életében, társas kapcsolataiban és a munkahelyi produktivitásában.
A demencia nem az időskor természetes velejárója, hanem minden esetben betegség. A kialakulásában közrejátszó, módosítható tényezők megelőzhetők a szív- és érrendszer megóvásával: egészséges táplálkozással, rendszeres testmozgással, a dohányzás mellőzésével, a mértéktelen alkoholfogyasztás kerülésével. A megelőzés további lehetősége az agy rendszeres munkára serkentése különféle szellemi tevékenységekkel (például rejtvényfejtés, verstanulás stb.), ami elősegíti a szellemi egészség megőrzését. A demencia korai felismerésével és az időben megkezdett kezelésével lassítható a hanyatlás, és csökkenthetők a betegség tünetei.
A demencia kialakulásának módosítható rizikótényezői
Egy friss, paradigmaváltó kutatás (Dementia prevention, intervention, and care: 2024 report of the Lancet standing Commission) szerint azonban a demencia az esetek 50%-ában megelőzhető, vagy a kialakulása késleltethető pusztán az alábbi 14 kockázati tényező módosításával.
A demencia 14 módosítható rizikófaktora közé tartoznak az alábbiak:
- alacsony iskolázottság,
- hallásvesztés,
- magas LDL-koleszterol-szint,
- depresszió,
- traumás agysérülés,
- fizikai inaktivitás,
- cukorbetegség,
- dohányzás,
- magasvérnyomás-betegség,
- elhízás és túlsúly,
- mértéktelen alkoholfogyasztás,
- szociális izoláció,
- légszennyezés,
- látásvesztés.
A kutatás eredménye igen nagy jelentőségű, hiszen a demenciát gyakran az öregedési folyamat következményeként tartják számon, jelentős genetikai komponenssel a kialakulásának hátterében. A tanulmány szerint azonban a fenti kockázati tényezők módosítása a genetikai tényezőtől függetlenül kedvező eredménnyel járhat, és sohasem késő elkezdeni ezen változtatásokat.
A demencia megelőzése
Régóta ismert, hogy a krónikus betegségek nagy része megelőzhető és mérsékelhető, ideértve a 2-es típusú cukorbetegséget, a koszorúér-betegséget és a daganatos megbetegedések egyes formáit is. A módosítható rizikótényezők között szerepel a dohányzás, a táplálkozás, a testmozgás és a testsúly normalizálása. A kutatási eredmények azt mutatták, hogy más egyéb rizikótényezők mellett a fentebb említettek változtatásával jelentős eredmény érhető el a demencia kockázatának csökkentésében is.
A kockázati tényezők jelentős része életmódbeli rizikótényező, pl. ülő életmód, dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás és elhízás. A szív- és érrendszeri rizikótényezők között említendő továbbá a magasvérnyomás-betegség, a magas koleszterinszint és a cukorbetegség is. A magas vércukor- és koleszterinszint, a magas vérnyomás, az érelmeszesedés és a dohányzás növeli a demencia kialakulásának valószínűségét, mivel ezen tényezők erőteljesen befolyásolják az erek állapotát; az előrehaladott érelmeszesedés pedig agyi keringészavar és stroke kialakulásához vezethet.
A kognitív és szociális kockázati tényezők között említendő a szociális izoláció (amely igen nagy jelentőséggel bír), a kezeletlen hallás- és látásvesztés (amelyek további szociális izolációhoz és depresszióhoz vezethetnek), az alacsony iskolázottság, amely a szellemi elfoglaltságokban való csökkent részvételhez vezethet. További kockázati tényezőként szerepel a baleset vagy küzdősportok során kialakuló traumás agysérülés, a környezeti tényezők közül pedig kiemelendő a légszennyezés.
Összességében a tanulmány kimutatta, hogy a demencia kialakulásának kockázata csökkenthető a fent említett rizikótényezők módosításával, ami jelentős életmódbeli változtatást igényel az egészségügyi és a környezetvédelmi rendszer aktív részvétele mellett (rendszeres és effektív szűrőprogramok, az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés, a légszennyezés szabályozására tett rendelkezések). A kockázati tényezők egy része nagyobb relevanciával bír a nemek szempontjából, pl. a nők esetében a szociális izoláció gyakrabban előforduló rizikótényező.
Az alábbi ajánlások segíthetnek a 14 kockázati tényező módosításában.
- Jó minőségű oktatásban való részvétel. A kognitívan stimuláló tevékenységek (pl. rejtvényfejtés, verstanulás stb.) ösztönzése a kognitív funkciók védelme érdekében.
- Halláskárosodás esetén hallókészülék használata, a halláskárosodás csökkentése érdekében a káros zajterhelés csökkentése, kerülése.
- A depresszió hatékony kezelése.
- Bukósisak és fejvédő használata a kontakt sportok és a kerékpározás során.
- Rendszeres testmozgás, mivel a sportoló embereknél kisebb valószínűséggel alakul ki demencia.
- Dohányzásról való leszokás.
- Magas vérnyomás megelőzése vagy kezelése, 130 Hgmm vagy annál alacsonyabb szisztolés vérnyomás fenntartása 40 éves kortól.
- Magas LDL-koleszterin-szint felismerése és kezelése.
- Egészséges testsúly fenntartása, illetve az elhízás minél korábbi kezelése, ami a cukorbetegség megelőzését is segíti.
- Túlzott alkoholfogyasztás kerülése.
- Életkorbarát és támogató közösségek keresése, a társadalmi elszigeteltség csökkentése.
- Látásvesztés felismerése és kezelése.
- Légszennyezésnek való kitettség csökkentése.
Ajánlott tartalom:
