A szívkoszorúér-betegség beavatkozás nélkül szívinfarktushoz, illetve hirtelen szívhalálhoz is vezethet. A szívkoszorúér-betegség kialakulásához számos életmódbeli és egyéb kockázati tényező – mint például a cukorbetegség vagy magas vérnyomás – hozzájárulhat. A kockázati tényezők kedvező irányú befolyásolása azonban csökkenti a megbetegedésre való fogékonyságot.
A szívkoszorúér-betegség jelentős népegészségügyi probléma, melynek megelőzésére több szinten is szükséges gondolni: a betegség kialakulása előtt (elsődleges szintű megelőzés), illetve a korai felismerés és az állapotromlás vagy a maradandó egészségkárosodás elkerülése vagy a betegségteher csökkentése érdekében (másodlagos és harmadlagos szintű megelőzés).
Elsődleges szintű megelőzés
A szívkoszorúér-betegség kialakulásának megelőzésére szolgál. Ebbe beletartozik az egészséges életmód követése, valamint az évenkénti rendszeres orvosi kontroll.
Egészséges táplálkozás
Megfelelő étrenddel normális szinten tartható a testtömeg-, a vérnyomás- és a vércukorszint, valamint csökkenthető a vérrögképződésre (trombózisra) való hajlam. Táplálkozási szakember (dietetikus) által személyre szabott diétával jelentősen csökkenthető az érelmeszesedés, illetve a szívinfarktus kockázata.
- Alacsony zsírtartalmú ételek fogyasztása: kétféle zsír létezik, telített és telítetlen. A telített zsíros ételek fogyasztását kerülni kell (koleszterinszint emelkedése). A telítetlen zsíros ételek pedig csökkentik az érelmeszesedés kockázatát (például halolajok, növényolajok, diófélék).
- Magas rosttartalmú ételek fogyasztása (minél több friss zöldség, gyümölcs).
- Só- és cukorfogyasztás csökkentése: a túl sok cukor és só fogyasztása növeli a vérnyomást, valamint a szívkoszorúér-betegség kialakulásának esélyét.
Rendszeres testmozgás
A rendszeres testmozgás hatására javul a szív teljesítménye, csökkentve ezzel a szívkoszorúér-betegség és szívinfarktus kialakulásának kockázatát.
A mozgásnak számos kedvező hatása van, fontosabbak ezek közül az alábbiak.
- Csökkenthető a vérnyomás: enyhén magas vérnyomás esetén nem szükséges a gyógyszeres kezelés, elég lehet a rendszeres testmozgás.
- Csökkenthető a testsúly: ideális testsúllyal javul az egészségi állapot, és csökkenthető a vérnyomás.
- Az anyagcsere folyamatos javítása: a vérzsírok-, koleszterin- valamint vércukorszint csökkentése.
- Hangulatjavító hatású: a depresszió és a szorongásos megbetegedések kialakulásának esélye csökkenthető.
Testsúlycsökkentés
Az ideális testsúly meghatározásában segítséget nyújthat a BMI kalkulátor használata. A normál BMI 18,5 és 25 között van. A magas BMI-érték (több mint 25) növeli a szívkoszorúér- és cukorbetegség kockázatát.
Bizonyos elhízások esetén javasolt a derékkörfogat mérése is. Jelentős szív- és érrendszeri kockázatot jelent nőknél a 88 cm, férfiaknál a 102 cm feletti derékkörfogat.
A fogyás előnyei:
- csökkenthető a vérnyomás;
- javítható a koleszterinszint;
- javítható a vércukorszint;
- csökkenthető a cukorbetegség, érelmeszesedés, szívkoszorúér-betegség, sztrók (stroke) kialakulásának esélye;
- csökkenthető vagy megelőzhető az ízületi fájdalom;
- csökkenthető egyes rákbetegségek kialakulásának kockázata.
Dohányzás mellőzése
A dohányzás a szívkoszorúér-betegség egyik fő rizikófaktora. Emeli a vérnyomást és a pulzusszámot, fokozza a vérrögképződésre való hajlamot, károsítja az erek falát, továbbá számos egyéb szervrendszer károsodását is okozza (pl. tüdőbetegségek, daganatos betegségek).
A dohányosok esetében ötször nagyobb az érelmeszesedés, a fogínybetegség és a tüdőbetegség kialakulásának esélye. A leszokásnak több módja is van: lehet viselkedésterápiával, gyógyszeres támogatással, illetve egyéb alternatív módszerekkel.
A dohányzásról való leszokás pozitív következményei:
-
- csökken a vérnyomás és a pulzusszám;
- a vér oxigénszintje normalizálódik;
- javul a légzés;
- köhögés, zihálás, nehézlégzés megszűnése;
- szívinfarktus, érelmeszesedés, szívkoszorúér-betegség, sztrók (stroke) kialakulásának kockázata jelentősen csökken;
- a száj és tüdőrák kialakulásának esélye a felére csökken.
Mértékletes alkoholfogyasztás
A mértéktelen alkoholfogyasztás növeli a szívkoszorúér-betegség kialakulásának kockázatát. Csak zárjeggyel ellátott alkoholt javasolt fogyasztani, és azt is mértékkel (például egy nap maximum 2 deciliter vörösbort). Alkoholfüggőség esetén orvosi segítséget kell kérni a leszokáshoz. Ennek elmulasztása esetén elvonási szindróma alakulhat ki.
A rendszeres alkoholfogyasztás abbahagyása esetén:
- csökken a vérnyomás és a pulzusszám;
- javul a szív működése;
- csökken a krónikus gyomornyálkahártya-gyulladásnak esélye;
- csökken a cukorbetegség, érelmeszesedés, szívkoszorúér-betegség, sztrók (stroke) kialakulásának esélye;
- javul a máj regenerálódásának mértéke.
Másodlagos szintű megelőzés
A betegség kialakulásának felismerése, még a kezdeti fázisban, mielőtt tüneteket okozna. A cél rendszeres, évenkénti kardiológiai szűrővizsgálatok elvégzése. A mielőbbi hatásos kezelés érdekében fontos a korai felismerés.
A szűrővizsgálatok jellemzői:
- gyorsak,
- hatékonyak,
- viszonylag olcsón kivitelezhetők,
- veszélytelenek.
A szűrések során megtörténik a korai felismerés, majd ennek függvényében további vizsgálatok elvégzése, a felfedezett betegségek kezelése.
Harmadlagos szintű megelőzés
A betegség súlyosbodásának, valamint szövődményeinek megelőzése a cél. Ebbe beletartozik az életmódváltás, az alapbetegségek kezelése, valamint rehabilitációs ellátások.
