A fegyvertartás balesetveszélyes tevékenység, ezért a kézi lőfegyverek, lőszerek, gáz- és riasztófegyverek megszerzéséhez és tartásához egészségi alkalmassági vizsgálat szükséges.
A lőfegyver megszerzése előtt mindenki számára kötelező az orvosi és a pszichológiai alkalmassági vizsgálat is. A lőfegyvertartási engedéllyel már rendelkezők időszakos, illetve bizonyos esetekben soron kívüli orvosi, illetve pszichológiai alkalmassági vizsgálaton kötelesek megjelenni.
Alkalmassági vizsgálatok rendje
Alkalmassági csoportok
A lőfegyvert tartani szándékozók két csoportba sorolhatók:
- I. alkalmassági csoport: a lőfegyvert munkavégzési célból használók, pl. szolgálati szolgálati lőfegyvert tartók.
- II. alkalmassági csoport: sportlövészeti, vadászati, illetve önvédelmi célú lőfegyvertartás.
Előzetes egészségi alkalmassági vizsgálat
Az előzetes egészségi alkalmassági vizsgálat az I. és a II. alkalmassági csoport esetében orvosi és pszichológiai alkalmassági vizsgálatból áll.
Az időszakos vizsgálatok rendszeressége
Az I. alkalmassági csoportba tartozók az időszakos orvosi és pszichológiai alkalmassági vizsgálaton az alábbiak szerinti rendszerességgel kötelesek részt venni:
- 40 éves kor alatt: 5 évenként orvosi és pszichológiai alkalmassági vizsgálat
- 40 és 60 éves kor között: 2 évenként orvosi, 4 évenként pszichológiai alkalmassági vizsgálat
- 60 éves kor felett évente orvosi, 2 évenként pszichológiai alkalmassági vizsgálat
A II. alkalmassági csoportba tartozók (kivéve: sportlövészet) az időszakos orvosi alkalmassági vizsgálaton az alábbiak szerinti rendszerességgel kötelesek részt venni:
- 40 éves kor alatt 10 évenként
- 40 és 60 éves kor között 5 évenként
- 60 és 70 éves kor között 3 évenként
- 70 éves kor felett 2 évenként
A lőfegyvert sportlövészet céljából használó személy orvosi alkalmassági vizsgálata a külön rendeletben szabályozott sportorvosi vizsgálat keretében, az ott meghatározott gyakorisággal történik.
A II. alkalmassági csoportba tartozók az időszakos orvosi alkalmassági vizsgálat során bizonyos esetekben pszichológiai alkalmassági vizsgálatra utalhatók be.
Soron kívüli egészségi alkalmassági vizsgálat
Bizonyos esetekben az I. és II. alkalmassági csoportba tartozó személyek soron kívüli pszichológiai alkalmassági vizsgálatra utalhatók be.
Pszichológiai alkalmassági vizsgálat
A lőfegyvertartók pszichológiai alkalmassági vizsgálatát kizárólag az erre kijelölt intézmények végezhetik. A pszichológiai alkalmassági vizsgálat időtartama 1,5-2 óra, a vizsgálaton való részvétel nem igényel előzetes felkészülést.
A pszichológiai alkalmassági vizsgálat tartalma:
- klinikai pszichológiai interjú;
- pszichológiai vizsgálat;
- figyelemvizsgálat;
- reakcióidő vizsgálata;
- szenzomotoros koordináció vizsgálata;
- pszichovegetatív paraméterek vizsgálata;
- mentális funkciók vizsgálata;
- személyiségvizsgálat kérdőívekkel, projektív tesztekkel.
A pszichológiai alkalmassági vizsgálathoz az alábbi okmányok szükségesek:
- személyi igazolvány és lakcímkártya;
- TAJ-kártya;
- orvosi beutaló;
- korábbi orvosi, pszichológiai vizsgálatok és kezelések dokumentációja (ha van);
- sportolók esetében érvényes sportorvosi versenyengedély;
- olvasószemüveg (amennyiben van és olvasáshoz szükséges);
- szájmaszk (érvényes járványügyi előírás szerint);
- íróeszköz (toll).
Ki adja a beutalót?
I. alkalmassági csoport (lőfegyver tartása munkavégzési célra): foglalkozás-egészségügyi orvos
II. alkalmassági csoport; sportlövészet: sportorvos
II. alkalmassági csoport; vadászat: háziorvos
II. alkalmassági csoport; önvédelem: háziorvos
Amennyiben az elsőfokú pszichológiai alkalmassági vizsgálat alkalmatlan minősítéssel zárul, a jelentkezőt kérésére a beutaló orvos másodfokú vizsgálatra utalhatja be.
Lőfegyver és gépjárművezetői egészségi alkalmassági vizsgálat egyidejűleg
A II. alkalmassági csoportba tartozók (kivéve: sportlövészet) esetében az orvosi alkalmasság megállapítása a gépjárművezetői egészségi alkalmassági vizsgálattal egyidejűleg is történhet.
A vizsgálatok egyidejű elvégzése esetében a térítési díjat egyszeresen kell megfizetni és a vizsgálatot végző orvos két egészségi alkalmassági igazolást állít ki: egyet a lőfegyvertartási engedélyhez, egyet a gépjárművezetői engedélyhez.
Lőfegyver megszerzését és tartását kizáró okok
Lőfegyver megszerzését és tartását külön mérlegelés nélkül kizáró egészségi okok:
- eszméletvesztéssel, illetve agyi oxigénhiánnyal járó betegség;
- veleszületett vagy szerzett mentális károsodás;
- alkoholbetegség, kábítószerfüggőség;
- személyiségzavarok;
- az elmebetegség bármely formája.
Lőfegyver megszerzése és tartása kapcsán szakorvosi véleményezést igénylő egyéb megbetegedések:
- beszéd útján történő kommunikáció nehezített volta (hangképzési, beszéd- és/vagy hallászavar);
- egyensúlyzavarral járó kórképek;
- érzészavarok, amelyek a lőfegyver biztonságos kezelését megakadályozhatják;
- a passzív és aktív mozgásrendszer (csont, ízület, izomrendszer) minden, a fogáskészséget vagy a lőfegyver kezelését gátló veleszületett vagy szerzett rendellenessége;
- a szív és keringés azon megbetegedései, amelyek a lőfegyver biztonságos használatát megakadályozzák:
-
- olyan állapotok, amelyekben az akut szívelégtelenség bármikor felléphet;
- a keringési szervek gyógyszerrel nem befolyásolható idült elégtelensége;
- a szív ingerképzési, ingervezetési zavarai;
- az idegrendszer bármilyen betegsége, és annak maradványtünetei, ha olyan funkciókiesést okoznak, hogy a lőfegyver biztonságos használatát befolyásolják.
Jogszabályi háttér
A kézilőfegyverek, lőszerek, gáz- és riasztófegyverek megszerzésének és tartásának egészségi alkalmassági feltételeiről és vizsgálatáról szóló 22/1991. (XI. 15.) NM rendelet
