A fegyvertartás balesetveszélyes tevékenység, ezért a kézi lőfegyverek, lőszerek, gáz- és riasztófegyverek megszerzéséhez, tartásához és használatához egészségi alkalmassági vizsgálat szükséges.
Az alkalmassági vizsgálatok rendje
Alkalmassági csoportok
A lőfegyvert tartók vagy tartani szándékozók két csoportba sorolhatók:
- I. alkalmassági csoport: a lőfegyvert munkavégzési célból használók, pl. szolgálati lőfegyvert tartók;
- II. alkalmassági csoport: sportlövészeti (muzeális fegyver sportlövészeti célú használata is), vadászati (elöltöltő fegyver vadászati célú használata, valamint ifjúsági vadászat is), illetve önvédelmi célú lőfegyvertartás.
Előzetes egészségi alkalmassági vizsgálat
Az előzetes egészségi alkalmassági vizsgálat az I. és a II. alkalmassági csoport esetében orvosi és pszichológiai alkalmassági vizsgálatból áll.
A lőfegyvert sportlövészet céljából használók esetében a saját tulajdonú lőfegyver tartásához szükséges lőfegyvertartási engedély megadásához két, egymást 0,5-2 éven belül követő előzetes pszichológiai vizsgálat során megállapított, alkalmas minősítés szükséges.
Időszakos alkalmassági vizsgálatok
Az I. alkalmassági csoportba tartozók az időszakos orvosi és pszichológiai alkalmassági vizsgálaton az alábbiak szerinti rendszerességgel kötelesek részt venni:
- 40 éves kor alatt 5 évenként orvosi és pszichológiai alkalmassági vizsgálat;
- 40 és 60 éves kor között 2 évenként orvosi, 4 évenként pszichológiai alkalmassági vizsgálat;
- 60 éves kor felett évente orvosi, 2 évenként pszichológiai alkalmassági vizsgálat.
A II. alkalmassági csoportba tartozók (kivéve: sportlövészet) az időszakos orvosi alkalmassági vizsgálaton az alábbiak szerinti rendszerességgel kötelesek részt venni:
- 40 éves kor alatt 10 évenként,
- 40 és 60 éves kor között 5 évenként,
- 60 és 70 éves kor között 3 évenként,
- 70 éves kor felett 2 évenként.
A lőfegyvert sportlövészet céljából használók orvosi alkalmassági vizsgálata a külön rendeletben – 215/2004. (VII. 13.) Korm. rendelet a sportorvoslás szabályairól és a sportegészségügyi hálózatról – szabályozott sportorvosi vizsgálat keretében, az ott meghatározott gyakorisággal történik.
A II. alkalmassági csoportba tartozók az időszakos orvosi alkalmassági vizsgálat során bizonyos esetekben pszichológiai alkalmassági vizsgálatra utalhatók be.
Soron kívüli alkalmassági vizsgálat
Az I. és II. alkalmassági csoportba tartozó személyek bizonyos esetekben soron kívüli pszichológiai vagy orvosi alkalmassági vizsgálatra utalhatók be.
Ki végzi a vizsgálatot?
Az orvosi alkalmassági vizsgálatot első fokon végző egészségügyi szervek:
- alkalmassági csoport esetében: foglalkozás-egészségügyi orvos;
- alkalmassági csoport (kivéve: sportlövészet): háziorvos;
- alkalmassági csoport; sportlövészet: sportorvos.
A pszichológiai alkalmassági vizsgálatot első fokon végző vizsgálóhelyek:
A pszichológiai alkalmassági vizsgálatot az I. és a II. alkalmassági csoportban első fokon a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) honlapján feltüntetett vizsgálóhelyek végzik.
Az orvosi alkalmassági vizsgálatot másodfokon végző vizsgálóhelyek
I. és II. alkalmassági csoport (kivéve: sportlövészet): foglalkozás-egészségügyi szakellátóhelyek;
II. alkalmassági csoport; sportlövészet: területi/fővárosi kerületi sportorvosi szakrendeléseket irányító vármegyei/fővárosi vezető főorvos.
A pszichológiai alkalmassági vizsgálatot másodfokon végző szerv:
Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ.
Pszichológiai alkalmassági vizsgálat
A lőfegyvertartók pszichológiai alkalmassági vizsgálatát kizárólag az erre kijelölt intézmények végezhetik, melyekről itt tájékozódhat. A pszichológiai alkalmassági vizsgálat időtartama 1,5-2 óra, a vizsgálaton való részvétel nem igényel előzetes felkészülést.
A pszichológiai alkalmassági vizsgálatot az orvosi alkalmassági vizsgálat után kell elvégezni. A pszichológiai alkalmassági vizsgálatra az orvosi alkalmasságot vizsgáló szerv utal be, vagyis:
- alkalmassági csoport esetében: foglalkozás-egészségügyi orvos;
- alkalmassági csoport (kivéve: sportlövészet): háziorvos;
- alkalmassági csoport; sportlövészet: sportorvos.
A pszichológiai alkalmassági vizsgálat tartalma:
- klinikai pszichológiai interjú,
- pszichológiai exploráció,
- figyelemvizsgálat,
- reakcióidő vizsgálata,
- szenzomotoros koordináció-vizsgálat,
- pszichovegetatív paraméterek vizsgálata,
- mentális funkciók vizsgálata,
- személyiségvizsgálat kérdőívekkel, projektív tesztekkel.
A pszichológiai alkalmassági vizsgálaton való részvételhez az alábbiak szükségesek:
- személyi igazolvány és lakcímkártya;
- TAJ-kártya,
- orvosi beutaló,
- korábbi orvosi, pszichológiai vizsgálatok és kezelések dokumentációja (ha van),
- sportolók esetében érvényes sportorvosi versenyengedély,
- olvasószemüveg (amennyiben az olvasáshoz szükséges),
- szájmaszk (az érvényes járványügyi előírás szerint),
- íróeszköz (toll).
Másodfokú pszichológiai alkalmassági vizsgálat lehetősége
Amennyiben az elsőfokú pszichológiai alkalmassági vizsgálat alkalmatlan minősítéssel zárul, a beutaló orvos a jelentkezőt kérésére másodfokú vizsgálatra utalhatja be.
Másodfokú pszichológiai alkalmassági vizsgálat kizárólag a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ Foglalkozás-egészségügyi és Munkahigiénés Főosztályán (1097 Budapest, Nagyvárad tér 2.) történik.
Tájékoztatás és jelentkezés a másodfokú pszichológiai alkalmassági vizsgálatra: (1) 476 6418.
Lőfegyver és gépjárművezetői egészségi alkalmassági vizsgálat egyidejűleg
A II. alkalmassági csoportba tartozók (kivéve: sportlövészet) esetében az orvosi alkalmasság megállapítása a gépjárművezetői egészségi alkalmasság vizsgálatával egyidejűleg is történhet.
A vizsgálatok egyidejű elvégzése esetében a térítési díjat egyszeresen kell megfizetni, és a vizsgálatot végző orvos két egészségi alkalmassági igazolást állít ki: egyet a lőfegyvertartási engedélyhez, egyet a gépjárművezetői engedélyhez.
Lőfegyver megszerzését és tartását kizáró egészségi okok
Külön mérlegelés nélkül kizáró egészségi okok:
- eszméletvesztéssel, illetve agyi oxigénhiánnyal járó kórkép,
- veleszületett vagy szerzett mentális károsodás,
- alkoholbetegség, kábítószerfüggőség,
- személyiségzavarok,
- elmebetegség bármely formája.
Szemészeti szempontból szakorvosi véleményezést igénylő megbetegedések:
- egyszeműség, kancsalság, féloldali vagy kétoldali lencsehiány bizonyos esetei,
- adaptációs zavar,
- csőlátótér.
Szakorvosi véleményezést igénylő egyéb megbetegedések:
- beszéd útján történő kommunikáció nehezített volta (hangképzési, beszéd és/vagy hallászavar);
- egyensúlyzavarral járó kórképek;
- érzészavarok, amelyek akadályozzák a lőfegyver biztonságos kezelését, illetve az elöltöltő fegyver vadászati célú biztonságos kezelését;
- a passzív és aktív mozgásrendszer (csont, ízület, izomrendszer) minden, a fogáskészséget vagy a lőfegyver kezelését gátló veleszületett vagy szerzett rendellenessége;
- a szív és a keringés azon megbetegedései, amelyek a lőfegyver biztonságos használatát megakadályozzák:
- olyan állapotok, amelyekben bármikor felléphet hirtelen akut szívelégtelenség;
- a keringési szervek gyógyszerrel nem befolyásolható idült elégtelensége;
- a szív ingerképzési, ingervezetési zavarai;
- az idegrendszer bármilyen betegsége és annak maradványtünetei, ha olyan funkciókiesést okoznak, amely befolyásolja a lőfegyver biztonságos használatát.
Jogszabályi háttér
22/1991. (XI. 15.) NM rendelet a kézilőfegyverek, lőszerek, gáz- és riasztófegyverek megszerzésének és tartásának egészségi alkalmassági feltételeiről és vizsgálatáról
