Az egészségügyi ellátások célja, hogy hozzájáruljanak az egészség fejlesztéséhez, helyreállításához, romlásának mérsékléséhez, segítsék a megváltozott egészségi állapotú egyének munkába és közösségbe való beilleszkedését. Az egészségügyi intézményrendszer ezen célok megvalósításának érdekében került kialakításra.
Az intézményrendszeren belül mindenkit a megfelelő ellátásban kell részesíteni az ellátási rendszer adott szintjén, ennek biztosítására szolgál a beutalási rend. Amennyiben egy szolgáltató nem alkalmas ellátni a beteget, olyan intézményhez vagy szolgáltatóhoz kell irányítani, ahol a szükséges szakellátás megvalósulhat.
Megelőző ellátások
A betegségek megelőzését és korai felismerését szolgáló ellátások feladatai:
- fertőző betegségekkel szembeni ellenállóképesség fokozása, kialakítása;
- korai felismerést szolgáló szűrővizsgálatok elvégzése;
- az egyén életkörülményeiből, foglalkozásából és munkakörülményeiből adódó lehetséges egészségkárosodások korai felismerése;
- az egyes tevékenységekre való egészségi alkalmasság megállapítása;
- egészségügyi ellátás során a beteg egyéb betegségeinek korai felismerését célzó vizsgálatok elvégzése;
- beteg ellátása során a betegsége várható következményeinek, illetve szövődményeinek korai felismerését célzó vizsgálatok elvégzése.
Az ellátórendszer feladatai és felépítése
Az egészségügyi ellátórendszer biztosítja a beteg járó betegként történő, illetőleg fekvő beteg gyógyintézeti keretek közötti, valamint otthonában történő ellátását.
Az egészségügyi ellátórendszer az alábbiak szerint épül fel:
Az egészségügyi alapellátás biztosítja, hogy az egyén a lakóhelyén, illetve annak közelében hosszú távú, személyes kapcsolaton alapuló, folyamatos egészségügyi ellátásban részesüljön, nemétől, korától és betegsége természetétől függetlenül.
A járóbeteg-szakellátás olyan betegségek ellátására szervezett egészségügyi ellátás, amely különleges szaktudást, illetve speciális anyagi, tárgyi és szakmai felkészültséget igényel.
A fekvőbeteg-szakellátás folyamatos benntartózkodás mellett végzett vizsgálati, gyógykezelési, rehabilitációs vagy ápolási célú ellátás (ideértve a hosszú ápolási idejű ellátásokat is), vagy ilyen célokból meghatározott napszakokban történő ellátás, illetve olyan egyszeri vagy kúraszerű beavatkozás, amelyet követően meghatározott idejű megfigyelés szükséges, illetve a megfigyelési idő alatt – szükség esetén – további azonnali egészségügyi ellátás biztosítható.
Az ügyeleti rendszer a napi munkarenden kívül bekövetkező sürgősségi esetekben az egészségügyi ellátás folyamatos igénybevételének lehetőségét biztosítja.
A mentés és a betegszállítás célja az azonnali egészségügyi ellátásra szoruló beteg sürgősségi ellátása, illetve amennyiben az egészségügyi ellátás igénybevétele más módon nem biztosított, például szállítása.
Az ápolás azoknak az ápolási és gondozási eljárásoknak az összessége, amelyek feladata az egészségi állapot javítása, az egészség megőrzése, fejlesztése és helyreállítása, a beteg állapotának stabilizálása, a betegségek megelőzése, a szenvedések enyhítése a beteg emberi méltóságának a megőrzésével, környezetének az ápolási feladatokban történő részvételre való felkészítésével és bevonásával.
A hospice ellátás célja a hosszú lefolyású, halálhoz vezető betegségben szenvedő személy testi, lelki ápolása, gondozása, életminőségének javítása, szenvedéseinek enyhítése és emberi méltóságának haláláig való megőrzése.
A rehabilitáció olyan szervezett segítség, amit a társadalom különböző szereplői nyújtanak az egészségében, testi vagy szellemi épségében ideiglenes, vagy végleges károsodás miatt fogyatékos személynek, hogy helyreállított vagy megmaradt képességei birtokában ismét elfoglalhassa helyét a közösségben.
Az egészségügyi ellátórendszer fontos tényezői továbbá a gyógyszerellátás és gyógyászati-segédeszköz ellátás, amelyek feladata a gyógyító tevékenységhez szükséges gyógyszerek és eszközök biztosítása.
Az egészségügyi ellátásra jogosultak köre
Magyarországon a társadalombiztosításban való kötelező részvétel teszi lehetővé az egészségügyi ellátások térítésmentes igénybevételét. Minden egészségbiztosítással rendelkező betegnek joga van az egészségi állapota által indokolt, megfelelő, folyamatosan (napi 24 órában) hozzáférhető, és az egyenlő bánásmód követelményének megfelelő egészségügyi ellátáshoz.
Néhány kivételtől eltekintve (járványügyi ellátás, mentés, egyéb sürgős szükség) az egészségbiztosítással nem rendelkezők számára az egészségügyi szolgáltatások igénybevétele térítésköteles.
Az egészségügyi ellátások igénybevételét az állam különböző feltételek alapján támogatja a központi költségvetésből vagy az Egészségbiztosítási Alapból. Vannak azonban olyan ellátások, amelyek biztosítottak számára is csak külön térítési vagy kiegészítő térítési díj ellenében vehetők igénybe (lásd még: Térítéses szolgáltatások).
