Az egészségbiztosítás ellátásaira olyan – annak alapjául szolgáló – jogviszonnyal lehet jogosultságot szerezni, amelyhez egészségbiztosítási kötelezettség társul, mivel az egészségbiztosítás ún. járulékos jogviszony. A biztosítotti jogviszony általában valamilyen munkavégzésre irányuló, jövedelemszerző tevékenység alapján jön létre. Magyarországon járulékfizetési kötelezettség terheli azokat a magánszemélyeket is, akik nem állnak munkavégzésre irányuló jogviszonyban, és egyéb címen nem jogosultak ellátásra (pl. nem nappali tagozaton tanulók/hallgatók). Az egyéni járulékfizetéssel az egészségbiztosítás természetbeni ellátásaira szerezhető jogosultság.
Egészségügyi szolgáltatási járulékfizetés
Az a személy, akire Magyarországon a társadalombiztosítás szabályai kiterjednek és nem biztosított, valamint egészségügyi szolgáltatásra sem jogosult – a kockázatközösség elve alapján – egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére köteles. Az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetése alapján az egészségbiztosítás egészségügyi szolgáltatásaira lehet jogosultságot szerezni.
Egészségügyi szolgáltatási járulékot annak kell fizetnie, aki semmilyen más jogcímen nem jogosult egészségbiztosítási szolgáltatásra.
Az egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetők jogosultságot szereznek az egészségbiztosítás egészségügyi szolgáltatásainak teljes körére.
Bejelentkezés módja
A fizetési kötelezettségről a biztosítási jogviszony vagy az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság megszűnésének bejelentésétől számított 8 napon belül a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) tájékoztatást küld a fizetésre kötelezett személy részére és automatikusan előírja a fizetési kötelezettséget a kötelezett adószámláján.
Amennyiben a NAV bármely okból nem írta elő a fizetési kötelezettséget – például ha a fizetési kötelezettséggel érintett személy korábban nem minősült belföldinek vagy a foglalkoztató nem jelentette be a biztosítási jogviszony végét –, az érintett személy köteles az adóhatóságnál bejelenteni a fizetési kötelezettségét. Egyidejűleg nyilatkoznia kell arról, hogy más EGT államban vagy szociális egyezményes államban nem áll fenn biztosítása. Az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett magánszemélynek tehát be kell jelentkeznie az adóhatósághoz.
Bejelentkezéshez szükséges dokumentumok
Az adóhatósághoz történő bejelentkezéshez szükséges dokumentumok az alábbiak:
- a NAV bármely ügyfélszolgálatán beszerezhető, illetve a NAV honlapjáról letölthető 21T1011U jelű, kitöltött adatlap;
- személyazonosításra alkalmas igazolvány: személyazonosító igazolvány (ideiglenes személyi igazolvány is) vagy érvényes útlevél, kártyaformátumú vezetői engedély;
- lakcímkártya;
- adóigazolvány;
- TAJ kártya: a Társadalombiztosítási Azonosító Jel (TAJ) a jóléti rendszerek egységes ágazati szakazonosító jele;
- meghatalmazás, amennyiben nem az igénylő jár el az ügyben.
Vitás esetek
Egyeztetési eljárás kezdeményezhető, ha a magánszemély vitatja fizetési kötelezettségének jogalapját. Ez történhet azért, mert a NAV által megjelölt időszakban az illető biztosított volt, vagy valamely jogcímen jogosult volt egészségügyi szolgáltatásra, esetleg valamely uniós rendelet vagy nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozott.
Az okirati bizonyítási eljárás során, a jogviszony fennállásának tisztázásáig a kormányhivatal az érintettet egészségügyi szolgáltatásra jogosultként szerepelteti az egészségügyi szolgáltatásra jogosultak nyilvántartásában. Amennyiben az illető a vitatott időszakban biztosított volt, a NAV folytatja le az egyeztetési eljárást.
Egészségügyi szolgáltatási járulék összege
Az egészségügyi szolgáltatási járulék összege 2021. január 1-jétől 8.000,- Ft (270,- Ft/nap). Ezt az összeget a bejelentkezés időpontjától havonta, a tárgyhót követő hónap 12-ig kell megfizetni. A járulékfizetést a kötelezett helyett, annak hozzájárulásával más személy – például a jövedelemmel nem rendelkező személy után a családtagja –, vagy valamely szervezet is teljesítheti. A kötelezett személynek 15 napon belül be kell jelenteni a járulékfizetés átvállalását, mert csak az állami adóhatóság jóváhagyásával válik érvényessé az átvállalás és a befizetés. Ha a járulékfizetést átvállaló nem fizeti be a járulékot, a járulékfizetésre egyébként kötelezett személy lesz köteles megfizetni azt, az átvállalástól függetlenül.
Ha az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetésére kötelezett személy nem tesz eleget a fizetési kötelezettségének, és a hátralék összege meghaladja az egészségügyi szolgáltatási járulék összegének hatszorosát (azaz 48.000,- Ft-ot), érvénytelenítik a kötelezett TAJ számát az egészségügyi szolgáltatás igénybevétele vonatkozásában. Ebben az esetben a kötelezett nem vehet igénybe térítésmentesen egészségügyi szolgáltatást. A TAJ szám érvényességének visszaállítása a tartozás megfizetését vagy a tartozásra vonatkozóan az adóhatóságnál előterjesztett fizetési kedvezmény engedélyezését követően lehetséges.
Járulékfizetési kötelezettség megszűnése
Az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetésre kötelezett személy fizetési kötelezettsége az alábbi esetekben szűnhet meg:
- ha a fizetési kötelezettség biztosítással járó olyan jogviszony létesítése miatt szűnik meg, amelyet az adóhatósághoz bejelentettek (pl. munkát vállal);
- egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság bejelentése esetén (pl. nappali képzést kezd meg a közoktatásban vagy a felsőoktatásan);
- ha a NAV hitelt érdemlően tudomást szerez arról, hogy a fizetésre kötelezett személy külföldön tartózkodik, és társadalombiztosítási szempontból nem minősül belföldinek;
- ha a fizetésre kötelezett elhalálozott.
Változások a törvényi szabályozásban
Az 2020. július 1-jén hatályba lépett törvény a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szabályozza az Egészségbiztosítási Alap terhére igénybe vehető egészségügyi szolgáltatások jogosultsági kérdéseit is. A jogalkotó elsődleges célja az új jogszabállyal, hogy az állampolgárok a jelenleginél nagyobb arányban teljesítsék az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettséget. A legtöbb állampolgárt – akiknek rendezett a jogviszonya és jogkövető módon jár el, ideértve a kötelező egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetését is – az intézkedés semmilyen formában nem érinti.
A legfontosabb változások a következők:
- Járulékok összevonása: a biztosítottakat egységes, 18,5 százalékos tb fizetési kötelezettség terheli.
- Az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési hátralék miatt a TAJ szám érvénytelenné válik. A TAJ érvénytelenítését kiváltó hátralék mértéke: a július 1-től felmerülő 6 havi járulékfizetési kötelezettség elmaradása.
- Saját jogú nyugdíjasok járulékmentessége: általános járulékmentesség illeti meg őket, függetlenül a foglalkoztatás formájától.
- A járulékfizetési alsóhatár meghatározása: a tb járulékot legalább a minimálbér 30 százaléka után kell megfizetni.
- Csökken az adóadminisztráció.
Jogszabályi háttér
- 1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól;
- 2019. évi CXXII. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről;
- 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról;
- 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról;
