egeszsegvonal logonnk logo szurkearnyalatos

1812 gomb

eeszt gomb

eeszt gomb

Az egészségbiztosításon belüli teljes körű egészségügyi szolgáltatás igénybevételének alapvető feltétele, hogy az igénylő jogosult legyen. Magyarországon törvény határozza meg, hogy ki minősül biztosítottnak. A biztosítotti jogviszonyban álló személyekre a társadalombiztosítás kötelező jelleggel terjed ki, és az ellátások részbeni fedezetére kötelező járulékfizetés is párosul. A biztosítási kötelezettség általában valamilyen munkavégzésre irányuló, jövedelemszerző jogviszony alapján jön létre.

 

Az egészségügyi szolgáltatásokra való jogosultság az alábbi módokon szerezhető:

 

  • biztosított: alkalmazott dolgozó, szövetkezet tevékenységében személyesen közreműködő tag, álláskeresési támogatásban részesülő, egyéni és társas vállalkozó, egyéb, munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személy, egyházi személy, mezőgazdasági őstermelő, főállású kisadózó, állami projektértékelő, köztársasági elnök házastársa, választott tisztségviselő, valamint az a személy, akire az európai közösségi szabályok szerint a magyar társadalombiztosítási jogot kell alkalmazni;
  • jogosult: nappali tagozatos tanuló/hallgató, nyugdíjas, szociálisan rászorult személy;
  • egészségügyi szolgáltatási járulékfizetésre kötelezett: az a belföldi magánszemély, aki sem biztosítotti, sem jogosulti jogviszonnyal nem rendelkezik;

 

Alkalmazottként dolgozók esetén a biztosítás az alkalmazotti lét alapján keletkezik, ezért független attól, hogy a foglalkoztatás teljes (napi nyolc óra) vagy részmunkaidőben történik.

 

A biztosítottak a társadalombiztosítás valamennyi ellátására jogosultságot szerezhetnek, így lehetőségük van a természetbeni (egészségügyi) ellátásokon túl a pénzbeli ellátások igénybevételére is. Ez lehetőséget biztosít számukra betegség és anyaság esetén fellépő keresetveszteség enyhítésére is. A biztosítás, az alapul szolgáló jogviszony kezdetétől annak megszűnéséig áll fenn (pl. a munkaviszony ideje alatt). Egyes esetekben az ellátások teljes körére jogosultságot nyújtó biztosítási kötelezettség létrejöttéhez az alapul szolgáló jogviszonyon felül (pl. szövetkezeti tagság, mezőgazdasági őstermelő) további jövedelmi vagy egyéb feltételek is szükségesek.

 

Az egészségbiztosítás szolgáltatásaira való jogosultságról és az ügyintézés részleteiről a Nemzeti Egészségbiztosítási alapkezelő oldalon tájékozódhat.

  

Társadalombiztosítási Azonosító Jel (TAJ)

A Társadalombiztosítási Azonosító Jel (TAJ) személyazonosításra szolgáló kód, amelyet az egészségügyi, szociális, egészség- és nyugdíjbiztosítási ügyekkel kapcsolatos ügyintézések során alkalmaznak. A TAJ kártya egy hatósági igazolvány. A TAJ szám érvényességével és TAJ kártyával kapcsolatos ügyintézés részleteit a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő oldalán találja.

  


Jogszabályi háttér

 

KULCSSZAVAK
társadalombiztosítás  |   egészségügyi ellátás  |   járulékfizetés  |   TAJ
1812 nagy gomb

KOLLÉGÁINK SEGÍTENEK

Hívja az EGÉSZSÉGVONALAT!

EGYÜTTMŰKÖDŐ PARTNERÜNK

bm

 

sz2020 also infoblokk

Mentés
Sütik testreszabása
A többi weblaphoz hasonlóan mi is sütiket használunk a weblap teljesítményének fokozására, amennyiben ezeket visszautasítja az oldal működése bizonytalanná válhat!
Mindent elfogad
Mindent visszautasít
További információk
Analytics
Az adatok elemzésére használt eszközök egy webhely hatékonyságának mérésére és működésének megértésére.
Google Analytics
Elfogad
Visszautasít