A hazai jogszabályok szerint a munkavégzés elkezdéséhez szükséges a munkaköri alkalmasság orvosi vizsgálata. A munkavállaló csak olyan munkát végezhet, olyan munkakörben foglalkoztatható, amelynek ellátására egészségileg alkalmas.
A munkaköri alkalmassági vizsgálatot foglalkozás-egészségügyi szakorvos végzi, és a munkáltató finanszírozza. A vizsgálat az adott munkakör betöltéséhez szükséges egészségi szempontokra terjed ki, vagyis más-más vizsgálatokat tartalmazhat a különböző munkakörök esetén.
A munkaköri alkalmassági vizsgálat típusai az alábbiak:
- Előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálat.
- Időszakos munkaköri alkalmassági vizsgálat.
- Soron kívüli foglalkozás-egészségügyi vizsgálat.
- Záróvizsgálat.
Előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálat
A vizsgálatra az alábbi esetekben kerül sor:
- munkaviszony megkezdése előtt;
- munkakör, munkahely, munkakörülmények megváltoztatása előtt;
- fizikai munkavégzés esetén;
- külföldi munkavégzést megelőzően bizonyos feltételek esetén.
Időszakos munkaköri alkalmassági vizsgálat
Időszakos munkaköri alkalmassági vizsgálatra van szükség az alábbi esetekben:
Bizonyos fizikai, kémiai és biológiai kóroki tényezőknek való kitettség az általánosnál gyakoribb munkaköri alkalmassági vizsgálatot tesz szükségessé (arzénnal, benzollal történő munkavégzés, víz alatt végzett munka, hő-, rezgés- és zajártalomban történő munkavégzés stb.).
A fokozott baleseti veszéllyel járó munkakörökben (magasban végzett munka, föld alatt végzett munkák, villamosüzemi munka, tűz- és robbanásveszéllyel járó munkák, fegyveres biztonsági őrzés, személy- és vagyonvédelmi tevékenységek stb.).
40 éves korig háromévenként, 40-50 életév között kétévenként, 50 éves kort betöltött munkavállalók esetén viszont évenként szükséges orvosi alkalmassági vizsgálatot végezni. Az (elektromos) feszültség alatti munkavégzéssel járó munkakörök betöltői számára évente szükséges az orvosi vizsgálat.
Fokozott pszichés terheléssel járó tevékenységeknél évente szükséges orvosi alkalmassági vizsgálatot végezni.
Ilyenek lehetnek pl.:
- az olyan munkakörök, amelyeknél a munkavállalók nagy felelősséggel tartoznak az emberi életekért vagy anyagi értékekért;
- döntés szükségessége nehezen áttekinthető-, új helyzetekben, hiányos és/vagy ellentmondó információk, bonyolult összefüggések alapján;
- bonyolult technológiák alkalmazása esetén;
- rutin szellemi munka időkényszer keretei között;
- emberekkel való foglalkozás konfliktusveszélyes helyzetben;
- lelki megterhelést okozó munkakörök esetében: fogyatékos, vagy súlyosan beteg személyekkel való foglalkozás;
- képernyős munkavégzésnél.
Soron kívüli munkaköri alkalmassági vizsgálat
Bizonyos események vagy változások miatt a rendszeres vizsgálatokon túl, szükséges lehet az alkalmasság soron kívüli orvosi vizsgálatára:
- az egészségi állapot megváltozása esetén,
- foglalkozási megbetegedés, súlyos, vagy ismétlődő munkabaleset előfordulása esetén,
- 30 napon túli keresőképtelenség esetén,
- a munkavégzés 6 hónapot meghaladó szüneteltetése esetén,
- a munkakörülmények jelentős változása kapcsán.
Bizonyos munkakörökben a munkavállaló kötelezettséget vállal arra vonatkozóan, hogy az egészségi állapotában beálló, feladatait és felelősségi köreit is befolyásoló változásokat jelenti. Ha az egészségi állapotában történő változásról beszámolni köteles munkavállaló az ún. egészségügyi nyilatkozatban felsorolt tüneteket tapasztalja saját magán vagy a vele közös háztartásban élőkön, akkor is soron kívüli orvosi vizsgálatra van szükség.
Záróvizsgálat (nem kötelező)
A záróvizsgálatot a munkáltató az alábbi esetekben kezdeményezheti:
- külön jogszabályban szereplő emberi rákkeltő hatású anyagokkal tíz év munka után; benzollal, illetve ionizáló sugárzással négy év munkát követően a tevékenység, illetve a munkaviszony megszűnésekor;
- idült foglalkozási betegség veszélyével járó munkavégzés, illetve munkakörnyezet megszűnésekor;
- ha a munkavállaló korkedvezményre jogosító munkakörben dolgozott legalább 4 évig;
- ha a munkavállaló külföldi munkavégzés után végleg hazatért.
A munkaköri alkalmassági vizsgálat menete
A munkáltató köteles minden munkavállalója számára biztosítani a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást, és ezzel együtt biztosítani munkavállalója részvételét az alkalmassági vizsgálatokon. A munkáltató a „Beutalás munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatra” elnevezésű formanyomtatvánnyal küldi a munkavállalót a vele szerződött (vagy a munkáltató alkalmazásában álló) foglalkozás-egészségügyi alapszolgálathoz alkalmassági vizsgálatra, természetesen megjelölve a foglalkozás-egészségügyi alapszolgálat elérhetőségeit, illetve az esetleg már előre egyeztetett időpontot is.
A munkavállalónak a megbeszélt időpontban meg kell jelennie a munkáltató számára alapszolgáltatást nyújtó foglalkozás-egészségügyi orvosánál. Ha a munkavállaló nem megy el a vizsgálatra, akkor a jogszabályi előírások szerint nem állhat munkába; az állományban lévő dolgozót pedig el kell tiltani a munkavégzéstől, amíg a vizsgálatot el nem végzik.
Az alkalmassági vizsgálatra az alábbi hivatalos okmányok szükségesek:
- személyi igazolvány és TAJ-kártya;
- „Beutalás munkaköri alkalmassági vizsgálatra” elnevezésű nyomtatvány;
- korábbi betegségekkel kapcsolatos dokumentációk, laboreredmények, zárójelentések, leletek;
- jogszabályban meghatározott esetekben tüdőszűrő vizsgálat eredménye;
- jogszabályban meghatározott esetekben egészségügyi kiskönyv;
- védőoltási könyv, azon munkakörök esetében, ahol jogszabály, illetve a védőoltási módszertani levél alapján kötelező védőoltások felvétele.
A munkaköri alkalmassági vizsgálat általános menete:
- munkaanamnézis – a korábbi munkakörökre, a bennük eltöltött időre, esetleges kóroki tényezőkre vonatkozó információk rögzítése;
- családi kórelőzmény-;
- kórelőzmény felvétele;
- látás-, hallás-, egyensúly-, vizsgálat;
- általános orvosi vizsgálat kiegészítő vizsgálatokkal;
- laboreredmények, leletek értékelése;
- tanácsadás, javaslatok;
- alkalmassági vélemény kiadása.
Szükség esetén a vizsgáló orvos a munkavállalót beutalhatja kiegészítő szakvizsgálatokra és laborvizsgálatokra is. A foglalkozás-egészségügyi vizsgálatról részletesen külön cikkben olvashat.
A munkaköri alkalmassági vizsgálat eredménye
Az alkalmassági vizsgálatot végző orvos a vizsgálat végeztével három minősítést adhat:
- alkalmas, alkalmas korlátozással
- ideiglenesen nem alkalmas (határozott időre)
- nem alkalmas.
Ha a munkavállaló a minősítéssel nem ért egyet, a „Beutalás másodfokú munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatra” elnevezésű nyomtatványon 15 napon belül kezdeményezheti az I. fokon eljáró foglalkozás-egészségügyi orvosnál (azaz a munkáltatója foglalkozás-egészségügyi orvosánál) alkalmassága másodfokon való elbírálását. A vizsgálat elvégzésére a foglalkozás-egészségügyi szakellátóhelyek jogosultak. (Ezek jegyzéke az NNK honlapján érhető el.)
A munkáltató kötelezettségei
A munkáltató törvényi kötelezettsége az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosítása, melynek részeként biztosítania kell minden munkavállalója számára a jogszabályokban meghatározott foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatásokat, ezek között a munkaköri alkalmassági orvosi vizsgálatát is, amely történhet a munkáltató által működtetett egészségügyi szolgáltatónál, illetve külső szolgáltató bevonásával is.
A munkáltató kötelezettsége:
- a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás biztosítása,
- a munkavállaló munkaköri alkalmasság orvosi vizsgálatra küldése és megjelenésének biztosítása,
- a munkahelyi elsősegélynyújtás lehetőségének biztosítása.
A fenti kötelezettségek megszegése esetén az illetékes hatóság 50–100 000 forintos bírságot szabhat ki.
Jogszabályi háttér
A részletes szabályokat az alábbi rendeletek tartalmazzák:
- 89/1995. (VII. 14.) Korm. rendelet a foglalkozás-egészségügyi szolgálatról,
- 27/1995.(VII.25.) NM rendelet a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásról
- 33/1998. (VI. 24.) NM számú rendelet a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről
- 1993. évi XCIII törvény a munkavédelemről
