Intenzív osztályos ellátás

Intenzív osztályos kezelés azokban az esetekben szükséges, amikor eszközös keringés és/vagy légzéstámogatás és szoros megfigyelés szükséges a páciens életét veszélyeztető állapot miatt.

Az intenzív osztály (ITO – intenzív terápiás osztály / ICU – intensive care unit) kórházakban kialakított speciális osztály, ahol az olyan általában súlyos vagy életveszélyes állapotban lévő betegeket látják el, akiknek súlyos sérülésük vagy betegségük miatt folyamatos megfigyelésre és kezelésre van szükségük, azaz eszközös keringés vagy lélegeztetés támogatásra szorulnak. Magyarországon 2012-ben alakították át az intenzív osztályok hálózatát, melynek során elkülönítették a több szakterületet érintő (multidiszciplináris) osztályokat az őrző, megfigyelő jellegű osztályoktól.

Az intenzívosztályos ellátás jellemzői

Az intenzív osztályokon a felborult vagy veszélyeztetett életfunkciók – légzés, keringés, folyadék-, cukorháztartás stb. – helyettesítésére vagy helyreállítására alkalmaznak intenzív terápiát, emellett széleskörű kezelési eljárásokkal gyógyítják az alapbetegséget. A speciálisan képzett egészségügyi szakszemélyzet korszerű gépek, betegőrző-monitorok segítségével kontrollálják a beteg életfunkcióit, melyek folyamatosan regisztrálják a beteg szívműködését, légzését, testhőmérsékletét, és zavar esetén hang- és fényjelzéssel riasztanak.

Az intenzív terápia magában foglalja:

  • intenzív megfigyelés;
  • intenzív ápolás;
  • intenzív kezelés.

Az intenzív osztály elsősorban az alábbiak terén különbözik a többi kórházi osztálytól:

  • 24 órás ellátás biztosítása;
  • nagyobb létszámú egészségügyi személyzet;
  • kevesebb ágy a kórtermekben;
  • nagyobb műszaki felszereltség;
  • szigorúbb látogatási rend.

Az intenzívosztályos ellátást igénylő állapotok

Intenzív terápiás ellátást igénylő megbetegedések az az alábbiak lehetnek:

  • újraélesztés;
  • erőteljes vérzés;
  • súlyos baleset, súlyos égési sérülés, nagy sebészi műtét utókezelése;
  • folyadék-, elektrolit- vagy sav-bázis egyensúly súlyos zavarai;
  • légzési vagy keringési elégtelenség;
  • életveszélyes állapot (pl.: veseelégtelenség, stroke, tüdőembólia utáni vérrögoldó kezelés, szívinfarktus);
  • súlyos fertőzés (pl.: tüdőgyulladás, vérmérgezés);
  • mesterséges táplálást igénylő megbetegedések;
  • mérgezések;
  • kiterjedt, több szervet érintő betegség;
  • koronavírusok okozta károsodások;
  • koraszülött vagy súlyos betegséggel született csecsemők ellátása.

Az intenzív osztályos ellátás beavatkozásai

Az intenzív osztályra kerülő betegek valamelyik életfontosságú szerve veszélyeztetett, ami kezelés nélkül a halálukat okozná. Az első, legfontosabb teendő ezért minden esetben a veszélyeztetett életfunkció helyreállítása vagy pótlása, majd ezt követően a betegség diagnosztizálása és gyógyítása.

Az intenzív osztályokon az alábbi beavatkozásokat végzik a leggyakrabban:

  • gépi lélegeztetés;
  • sav-bázis háztartás korrigálása;
  • keringési-légzési funkciók fenntartása;
  • vesepótló kezelések;
  • pacemakerkezelés;
  • vérrögképződés megakadályozása, vérrög oldása;
  • mellkas becsövezése légmell vagy folyadék miatt;
  • mesterséges táplálás;
  • fekvés miatti felfekvések megelőzése;
  • felülfertőzések megelőzése és kezelése;
  • pszichés segítségnyújtás;
  • gyógytorna, mobilizáció megkezdése.

Az intenzív osztályok munkatársai

Az intenzív terápiás osztály dolgozói speciálisan képzett aneszteziológusok (altatóorvos), intenzív terápiás szakorvosok és -szakápolók. Az aneszteziológusok és/vagy intenzív terápiás szakorvosok speciális képzése kiterjed a műtéti érzéstelenítésre, az intenzív terápiás ellátást igénylő megbetegedések gyógyítására, a súlyos, életveszélyes állapotok megelőzésére, a fájdalomcsillapítás különböző technikáira.

A betegellátás az intenzív terápiás orvosok folyamatos irányításával, felügyeletével folyik. A terápiás ellátásban a szakszemélyzeten kívül részt vehet még gyógytornász, dietetikus, pszichológus is.

Az intenzív osztály látogatási rendje

Az intenzív osztályon is lehet látogatni a betegeket, de az általánosnál szigorúbb szabályok betartásával. A betegeket rendszerint csak a közvetlen családtagok látogathatják, ha egészségesek és betartják a betegek védelmét szolgáló biztonsági előírásokat, mint például a védőköpeny és a cipővédő felvétele az utcai ruházatra a fertőzések elkerülése érdekében. Az intenzív osztály látogatásakor kérhetik a mobiltelefonok kikapcsolását, korlátozhatják vagy tilthatják az ajándékok bevitelét is.

Az intenzív osztály elhagyása

Az intenzív osztályokról akkor távozhatnak a betegek, ha már nincs szükségük állandó megfigyelésre: keringésük, légzésük, testhőmérsékletük és folyadékháztartásuk egyensúlya kielégítő, és szükségleteik kielégítésében részben önállók.

 

Cikkek a védőoltásokról

  • Be vagyok-e oltva?

    Az oltásoknál és az oltással kivédhető fertőző betegségek többségénél ki lehet mutatni, hogy a szervezetnek az adott kórokozóval szemben van-e védettsége. A védettség kimutatása általában vérvizsgálat segítségével történik. Egyes betegségeknél más...

    Olvass tovább

  • Egyéni védőoltás-szaktanácsadás

    Az oltások a fertőző betegségek megelőzésének alapkövei, a minél nagyobb számban történő immunizálás a járványok terjedésének esélyét csökkenti. Vannak azonban olyan állapotok, korábbi oltásokra adott reakciók, amikor az alapellátásban nem dönthető el...

    Olvass tovább

  • Foglalkozáshoz kötött védőoltások

    Egyes munkakörök és tevékenységek bizonyos fertőző betegség általi megbetegedés kialakulására nagyobb kockázatot hordoznak. Ezekben az esetekben egyes védőoltások beadása ajánlottá, kötelezővé válhat az egyén és környezetének védelme érdekében....

    Olvass tovább

  • Ingyenesen igénybe vehető védőoltások

    Magyarországon ingyenesen igénybe vehetők a gyermekkori, a munkakörhöz kötött, valamint a megbetegedési veszély esetén kötelező védőoltások, továbbá akoronavírus (SARS-CoV-2) elleni védőoltások. Mindezek mellett a meghatározott kockázati csoportok...

    Olvass tovább

  • Majomhimlő elleni védőoltás

    2022 májusában több európai országban, így Magyarországon is azonosítottak több majomhimlős esetet. A majomhimlő-fertőzöttek száma nem volt kiugróan magas az országban, de folyamatosan hétről hétre új esetek kerültek diagnosztizálásra. A...

    Olvass tovább

  • Nem kötelező, ajánlott felnőttkori oltások

    A védőoltással – betegség megelőzés céljából – a betegség kórokozójára jellemző anyagokat (úgynevezett antigéneket) juttatnak a szervezetbe, amivel ellenanyag termelésére és a védekezés más formáira (pl. az immunsejtek által nyújtott közvetlen védelem...

    Olvass tovább

  • Nemzetközi utazásokhoz kötött védőoltások

    A föld sok országában számos olyan járványos fertőzőbetegség előfordulhat, amelyek más országokban gyakorlatilag már nincsenek jelen, illetve egyes betegségek a klimatikus viszonyok miatt eleve kizárólag a trópusokon találhatók meg. Az egyes...

    Olvass tovább

  • Oltás előtti és utáni tudnivalók

    A fertőzéseket kiváltó kórokozók, köztük a vírusok és a baktériumok okozta fertőzések ellen védőoltásokkal lehet a leghatékonyabban védekezni. A járványok terjedése tömeges oltással és megfelelő óvintézkedésekkel lassítható vagy megelőzhető. A védőoltás...

    Olvass tovább

  • Oltási ellenjavallatok

    Oltási ellenjavallatnak (vagy kontraindikációnak) nevezzük az olyan állapotokat, amelyek esetében az oltás beadása nem javasolt. Összességében kevés az olyan betegség vagy állapot, amely fennállásakor az oltás nem adható be. Az ellenjavallatok...

    Olvass tovább

  • Oltási időközök

    Az oltások esetében kiemelten fontos a biztonság, amely csak pontos és precíz megfigyelés és adatgyűjtés megvalósításával lehetséges. A biztonság és hatékonyság biztosítása érdekében az oltások között eltelt időtartamokra szakmai szabályok...

    Olvass tovább

  • Oltási reakciók

    A fertőzésekkel szemben védelmet nyújtó oltásoknak is lehetnek mellékhatásaik, ún. „oltási reakciót” válthatnak ki. Az esetek túlnyomó többségében ezek átmeneti, maguktól elmúló tünetek, melyek az immunizálásra adott természetes immunválasz...

    Olvass tovább

  • Oltások a várandósság alatt

    A várandósság időszakában a kismamák immunrendszere módosul, hajlamosabbak bizonyos fertőzésekre, amelyek árthatnak a magzatnak. A fertőző betegségek elleni védőoltásokat a kismamáknak a tervezett terhesség előtt érdemes beadatniuk, mert a...

    Olvass tovább

  • Varicella Zoster elleni védőoltás

    A Varicella zoster (VZV) a herpeszvírusok családjába tartozó kórokozó, mely elsősorban a bárányhimlő, idősebb életkorban pedig az övsömör megbetegedéseket okozza. A VZV elleni oltás ma már a kötelező gyermekkori védőoltások közé tartozik. A VZV...

    Olvass tovább

  • Védőoltások típusai

    A védőoltással – betegség megelőzés céljából – a betegség kórokozójára jellemző anyagokat (úgynevezett antigéneket) juttatnak a szervezetbe, amivel ellenanyag termelésére és a védekezés más formáira (pl. az immunsejtek által nyújtott közvetlen védelem...

    Olvass tovább

  • Védőoltással megelőzhető betegségek

    A védőoltások azáltal, hogy felkészítik, megedzik a szervezet fertőzések elleni védekező rendszerét (immunrendszerét), képesek kivédeni számos fertőző betegség, illetve annak súlyos állapotának kialakulását. Jelenleg az alábbi fertőző betegségek...

    Olvass tovább

Kapcsolódó tartalmak

Előjegyzés és várólista

  • Beutalási rend

    Magyarországon az egészségügyi ellátás különböző szintekre tagolódik, melynek első állomása általában az egészségügyi alapellátás. Az alapellátás a betegségek megelőzését és korai felismerését szolgálja, célja az egészségfejlesztés, szükség esetén...

    Olvass tovább

  • Előjegyzés és várólista

    Minden egészségügyi ellátórendszer alapfeladata az ellátási igények és a rendelkezésre álló kapacitások térben és időben történő összehangolása, a sorrendiség elvének biztosítása. Hazánkban a várólisták vezetését az egészségügyi szolgáltatók végzik, a...

    Olvass tovább

egeszsegvonal logonngyk logo

Készült az EFOP-1.8.0-VEKOP-17-2017-00001 „Egészségügyi ellátórendszer szakmai módszertani fejlesztése” kiemelt projekt keretében.
A projekt a Széchenyi 2020 program keretében valósul meg.
Az oldalt működteti: Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ
Együttműködő partner: Belügyminisztérium

Minden jog fenntartva © 2025

SSL ClassC

sz2020 also infoblokk