egeszsegvonal logonnk logo szurkearnyalatos

1812 gomb

eeszt gomb

eeszt gomb

A kártérítés olyan kompenzáció, amellyel a károkozó helyreállítja a kárt szenvedő részére az eredeti állapotot vagy megtéríti az általa okozott vagyoni vagy nem vagyoni kárt.

 

A járadék valamilyen okból járó rendszeres pénzbeli ellátás.

 

A kártérítési járadékról a 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről (Ptk.) rendelkezik. A Ptk. szerint kártérítési járadékot csak azon személy követelhet, akinek baleset következtében létrejövő munkaképesség-csökkenése miatt a baleset utáni jövedelme nem éri el a baleset előtt jövedelmének összegét. Tehát a kártérítés jövedelempótló funkcióval bír, sérelemdíjként is értelmezhető.

 

Az egészségi állapot romlása miatt megítélt kártérítési járadék az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai közé tartozik, úgymint a Gyermekgondozási Díj (GYED), a baleseti járadék, az egyszeri szociális segély, a külföldi gyógykezelés, a táppénz, valamint a terhességi-gyermekágyi segély.

 

A maradandó fogyatékossággal vagy súlyosabb egészségkárosodással járó balesetek sérültjei havi járadékot vagy járadékszerűen megállapított egyösszegű kártérítést kaphatnak.

 

Az egészségkárosodás mértékétől függően megkülönböztetünk:

 

  • rokkantsági nyugdíjat, ha az egészségkárosodás mértéke eléri a 79 százalékot;
  • rokkantási nyugdíjat vagy rehabilitációs járadékot, ha az egészségkárosodás mértéke 50 és 79 százalék közé tehető;
  • átmeneti járadékot, ha az egészségkárosodás mértéke 40 és 50 százalék között van;
  • baleseti járadékot, ha az egészségkárosodás mértéke 14–40 százalék közé esik.

 

Az, hogy ki jogosult kártérítési járadékra, függ az egészségkárosodás mértékétől, az egészségkárosodáshoz vezető októl, körülményektől és egyéb jogszabályban foglalt feltételektől is (pl. szolgálati idő).

 

 

A kártérítési járadék ügyintézése

 

A kártérítési igényt a kár okozójához vagy a kárt okozó körülményekért felelős félhez kell benyújtani. Tekintettel arra, hogy a kártérítési igény érvényesítése a polgárjogi eljárások közé tartozik, a dokumentum elkészítéséhez érdemes ügyvédi segítséget kérni. A kártérítési igény polgári jogi úton történő érvényesítésekor a bizonyítás a károsult feladata, ezért az igény mellett egyéb dokumentumokat is be kell nyújtani, például az egészségi állapotban beállt változást igazoló orvosi leleteket, orvosszakértői véleményeket, tanúk nyilatkozatait stb. A folyamatot ajánlott nem peres eljárásként indítani, mivel peren kívüli közös megegyezéssel a kártérítési ügyek jelentősen gyorsabban zárulnak. Amennyiben a felek nem tudnak megegyezni, az ügy peres eljárás keretein belül folytatható.

 

A rokkantsági nyugdíj a társadalombiztosítási ellátások körébe tartozik, és a területileg illetékes kormányhivatalban vagy elektronikus úton, ügyfélkapus regisztrációval, a szükséges űrlapok kitöltésével igényelhető.

 

Az egészségkárosodás mértékét és a rehabilitálhatóságot a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal állapítja meg.

 

 

A kártérítési járadék meghatározása

 

A pénzbeli kompenzáció összegét a havi átlagkereset alapján állapítják meg. A baleset következtében létrejövő munkaképesség-csökkenés vagy munkaképtelenség esetén járadékként az elmaradt jövedelemnek a társadalombiztosítási ellátásokkal csökkentett összegét kell megtéríteni. Ha a balesetet elszenvedő személy keresete:

 

  • megfelel a megmaradt munkaképességének, akkor a baleset előtti és utáni keresete különbözetére tarthat igényt;
  • nem éri el azt az összeget, amelyet – a baleset előtti keresetét alapul véve – a megmaradt munkaképességével kereshetne, kártérítési járadékként csak az elvesztett munkaképességének megfelelő járadékot követelheti;
  • meghaladja azt az összeget, amely megfelel a megmaradt munkaképessége arányának, a károkozó a baleset előtti és a baleset utáni kereset különbségének megfelelő összegű kártérítési járadék fizetésére köteles.

 

A balesetből kifolyólag társadalombiztosítási szolgáltatásban is részesült személy baleset előtti és baleset utáni jövedelméből a társadalombiztosítási szolgáltatás összegét le kell vonni.

 

Mindezzel együtt a balesetért felelős személy javára nem vehető figyelembe az a jövedelem, amelyet a balesetet szenvedett személy a balesetből eredő jelentős testi fogyatékossága ellenére rendkívüli munkateljesítménnyel ér el.

 

 

A kártérítési járadék megállapításának alapja

 

A kártérítési járadék megállapítása két tényező alapján történik:

 

  • balesetből eredő keresetveszteség mértéke;
  • balesetből eredő munkaképesség-csökkenés mértéke.

 

A balesetből eredő munkaképesség-csökkenés mértékét orvos állapítja meg.

 

A rokkantsági nyugdíj összege a nyugdíj alapjául szolgáló átlagkeresettől és a szolgálati idő alapján meghatározott mértéktől függ. A pénzbeli juttatás mértékét az egészségkárosodás mértéke mellett befolyásolja a megrokkanás időpontjában betöltött életkor is.

 

A megváltozott munkaképességen alapuló ellátások feltételeiről és ügyintézésének menetéről itt olvashat bővebben.

 

 

Vonatkozó jogszabályok

 

  • 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről
  • 1/2014. számú PJE határozat
KULCSSZAVAK
kártérítés  |   pénzbeli ellátás  |   egészségbiztosítás  |   keresetveszteség  |   munkaképesség-csökkenés  |   rokkantsági nyugdíj  |   rehabilitációs járadék  |   baleseti járadék
1812 nagy gomb

KOLLÉGÁINK SEGÍTENEK

Hívja az EGÉSZSÉGVONALAT!

EGYÜTTMŰKÖDŐ PARTNERÜNK

bm

 

sz2020 also infoblokk

Mentés
Sütik testreszabása
A többi weblaphoz hasonlóan mi is sütiket használunk a weblap teljesítményének fokozására, amennyiben ezeket visszautasítja az oldal működése bizonytalanná válhat!
Mindent elfogad
Mindent visszautasít
További információk
Analytics
Az adatok elemzésére használt eszközök egy webhely hatékonyságának mérésére és működésének megértésére.
Google Analytics
Elfogad
Visszautasít