Sportorvosi vizsgálat

A sportorvosi alkalmassági és időszakos szűrővizsgálatok célja a sportoló egészségének védelme: a betegségek, sérülések kiszűrése, az egészségkárosító hatású elváltozások felismerése.

 

A vizsgálatokat az Országos Sportegészségügyi Hálózat sportorvosai végzik, a 18 év feletti versenyzőknél évente, 18 év alatt, illetve 65 év felett pedig félévente. Versenyezni csak érvényes sportorvosi engedéllyel lehet.

 

A sportorvosi vizsgálat elemei

A sportorvosi vizsgálat kötelező elemeit szakmai protokoll tartalmazza: az elbírálást a sportágak különböző típusú osztályozásait tartalmazó táblázatok segítik. A sportorvosi vizsgálatokat általában úgy időzítik, hogy szükség esetén legalább 6 hét legyen a gyógykezelésre a verseny előtt.

 

Az alkalmassági- és szűrővizsgálat kötelező elemei (sportágtól függetlenül):

 

  • kórelőzmény felvétele: kérdőív és szóbeli kikérdezés,
  • fizikális vizsgálat,
  • 12 elvezetéses EKG,
  • vizeletvizsgálat.

 

Kórelőzmény felvétele

A kórelőzmény (anamnézis) felvétele a vizsgálat egyik legfontosabb része – a részletes kérdőív segítségével az egészségügyi problémák 75%-a kiszűrhető. A vizsgálati kérdőívben feltett kérdések a sportoló egészségi állapotára, a családi anamnézisre, a kockázati tényezőkre, a sportolást és a sportteljesítményt esetlegesen befolyásoló panaszokra vonatkoznak.

 

A válaszok alapján a sportorvos kiegészítő szakvizsgálatokat kérhet, ha szükségesnek látja.

 

Fizikális vizsgálat

A fizikális vizsgálat részei:

 

    • testalkat,
    • szájüreg (nyelv, fogazat, garatképletek),
    • nyirokcsomók,
    • tüdő, szív, keringés,
    • has (rezisztencia, nyomásérzékenység, máj, lép, vese),
    • bőr,
    • mozgásszervek,
    • idegrendszer,
    • és a szem vizsgálata.

 

Testtömeg- és testmagasság-vizsgálat is történik, melyet gyermekeknél a percentilis görbékhez hasonlítanak, felnőttéknél pedig BMI-t számolnak. A testösszetételt a versenysportban kaliperrel vagy egyéb, a testzsírszázalék becslésére alkalmas eszközzel határozzák meg, ugyanis a zsír-izom aránya fontos teljesítmény-összetevő.

 

A vérnyomást ülő helyzetben mérik. Felnőtteknél a 139 Hgmm feletti szisztolés és/vagy 89 Hgmm feletti diasztolés értékeket tekintik magasnak. Enyhe magas vérnyomás esetén a sportoló ideiglenes versenyzési engedélyt kaphat, középsúlyos vagy súlyos esetben a sportoló nem versenyezhet a kivizsgálásáig.

 

A fizikális vizsgálathoz tartozik még az általános mozgásszervi vizsgálat, ami alkalmas az ízületi mozgásterjedelem, az izomerő, az oldal aszimmetria, a duzzanat és egyéb alaki eltérések, valamint a sérülések megítélésére. Korábbi sérülés, vagy a vizsgálat során talált eltérés esetén ortopéd szakorvosi konzílium szükséges. (A versenysport megkezdésekor minden sportágban szükséges az ortopéd szakvizsgálat.) Minden alkalommal elvégzik az ínreflexek, az egyensúly vizsgálatát is.

 

A versenyzés megkezdése előtt, majd évente minden sportolónál kötelező a szem vizsgálata, ezen belül a látásélesség, valamint a pupillák összehasonlító vizsgálata. Probléma felmerülése esetén a sportorvos szemészeti szakvizsgálatot kér.

 

Ha a sportorvosi vizsgálati kérdőív alapján felvetődik az asztma vagy a hörgőgörcs gyanúja, pulmonológiai konzílium szükséges. Nemzetközi szintű versenyzőknél az elvégzendő provokációs tesztek körét, illetve a diagnózis felállításához szükséges minimális eltérés nagyságát a Doppingellenes Világügynökség (WADA) határozza meg. Bármilyen asztma elleni készítmény alkalmazása csak az aktuális doppinglista alapján lehetséges, TUE (terápiás kivétel) igazolás mellett.

 

12 elvezetéses EKG

Ha a sportorvosi rendelőben nem biztosított az EKG, akkor a sportolót EKG-vizsgálatra irányítják.

 

Vizeletvizsgálat

A vizeletvizsgálatot a reggeli első vizeletből végzik. A teljes vizeletvizsgálat kötelező eleme a gyorstesztes tájékozódó vizsgálaton felül a mikroszkópos üledékvizsgálat is.

 

A versenyzés engedélyezése

A sportorvosnak betegség vagy bármilyen kóros állapot esetén az alábbi szempontokat is mérlegelnie kell:

 

  • Az észlelt elváltozás fokozza-e a sportoló sérülésének vagy egyéb betegségének kockázatát?
  • Veszélyezteti-e környezetét, sporttársait?
  • Ha megfelelő kezelésben részesült, biztonságosan sportolhat-e?
  • Bizonyos feltételek mellett sportolhat/versenyezhet-e addig is, amíg nem tekinthető gyógyultnak?
  • Ha bizonyos sportágak űzése kockázatos, milyen sportágak javasolhatók?
  • Milyen esetekben nem javasolható semmiféle sporttevékenység?

 

A vizsgálat végeztével a sportorvos az alábbi döntéseket hozhatja:

 

  • alkalmas/versenyezhet – korlátozás nélkül,
  • alkalmas/versenyezhet, de javasolt kezelés vagy kontroll (pl. vérnyomás ellenőrzése egy hónap múlva),
  • nem alkalmas/nem versenyezhet – esetleges további vizsgálatok, kezelés vagy rehabilitáció után lehetséges újabb döntés,
  • nem alkalmas/nem versenyezhet – bizonyos sportágakra vonatkozóan végleges döntés.

 

Végleges eltiltás esetén a sportorvos a sportági szakszövetséget értesíti.

egeszsegvonal logonngyk logo

Készült az EFOP-1.8.0-VEKOP-17-2017-00001 „Egészségügyi ellátórendszer szakmai módszertani fejlesztése” kiemelt projekt keretében.
A projekt a Széchenyi 2020 program keretében valósul meg.
Az oldalt működteti: Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ
Együttműködő partner: Belügyminisztérium

Minden jog fenntartva © 2025

SSL ClassC

sz2020 also infoblokk