Az egészségügyi törvény alapján hazánkban – állampolgárságtól és biztosítási jogviszonytól függetlenül – mindenkinek joga van sürgős szükség esetén az életmentő, illetve a súlyos vagy maradandó egészségkárosodás megelőzését biztosító ellátáshoz, fájdalmának csillapításához és szenvedéseinek csökkentéséhez.
Sürgős szükség esetén – amelynek fogalmát az 52/2006. (XII. 28.) EÜM-rendelet határozza meg – nincs szükség beutalóra. Azonnal és közvetlenül lehet orvoshoz fordulni.
A sürgősségi ellátást igénylő állapotok tüneteire az alábbiak jellemzők:
- hirtelen kezdet
- trauma,
- mérgezés,
- szívritmuszavar, szív- és érrendszeri zavar,
- agyi keringési zavar,
- hőártalom,
- áramütés,
- vízi baleset,
- akut hasi katasztrófa stb.;
- gyors lefolyású (percek, órák);
- az állapot rosszabbodása látványosan gyors.
Sürgősségi kórképek tünetei lehetnek – többek között – az alábbiak:
- nagy fájdalom;
- bő vérzés;
- nehézlégzés, légszomj;
- nagyon gyenge vagy nagyon szapora, illetve szabálytalan pulzus;
- csillapíthatatlan magas láz;
- nagyfokú sápadtság vagy szederjesség;
- eszmélet- és/vagy tudatzavar;
- makacs hányás;
- görcsroham;
- terjedő bénulás.
A sürgősségi ellátás feladata
A sürgősségi betegellátás egy összefogó, integráló, egységes szemléletű ellátási forma. Az egészségügyi ellátórendszer azon szervezeti egységeiből áll össze, amelyeket a beteg hirtelen fellépő tünete, fájdalma miatt személyesen vagy telefonon felkereshet, és ott elsődleges ellátásban részesül.
A sürgősségi betegellátó rendszer szintjei
A magyarországi sürgősségi betegellátó rendszer szintjei az alábbiak:
- helyszíni ellátás
- elsősegélynyújtás,
- akut életveszély elhárítása,
- újraélesztés megkezdése,
- mentőellátás;
- mentőszolgálat által történő ellátás
- állapotstabilizálás,
- továbbszállítás;
- háziorvosi ellátás, háziorvosi ügyeleti ellátás;
- intézeti ellátás (sürgősségi osztály).
A sürgősségi ellátás célja
A sürgősségi ellátás célja, hogy a betegek az ország bármely területén azonos eséllyel, azonos időn belül jussanak azonos minőségű egészségügyi ellátáshoz.
A sürgősségi ellátás nem érkezési sorrendben, hanem a világszerte alkalmazott ún. sürgősségi osztályozási rendszer (triage, ejtsd: triázs) alapján történik. Hazánkban a Magyar Triage Rendszer határozza meg az ellátás megkezdéséig a várakozás időtartamát, ami a betegségtől, állapottól függően az 5 perctől akár 2 óráig is eltarthat.
Az osztályozási rendszer alapján az ellátás
- kritikus helyzetben lévő betegnél: azonnal,
- életveszélyes állapotú betegnél: 15 percen belül,
- sürgős esetben: 30 percen belül,
- sürgető esetben: 60 percen belül,
- halasztható esetben: 120 percen belül megkezdődik.
Az ellátás a kezdeti állapotstabilizálástól az elsődleges ellátásig tart.
A betegeket a sürgősségi osztályokról állapotuktól függően elbocsátják, vagy a végleges ellátást biztosító kórházi osztályra és/vagy szakrendelésre irányítják át. A kezelőorvosnak nagy segítséget jelenthet, ha mielőbbi tájékoztatást kap a sürgősségi ellátásra szoruló beteg rendszeresen szedett gyógyszereiről, korábbi betegségeiről, esetleges allergiájáról.
Mikor vegye igénybe a sürgősségi ellátást?
Sürgős szükség vagy életveszély esetén időponttól és helytől függetlenül mindenkinek állampolgári kötelessége a szükséges intézkedés haladéktalan megtétele!
Az egységes sürgősségi hívószám a 112, amelyen sürgős szükség esetén mentőt hívhat.
Az elsősegélyt és sürgős ellátást igénylő személy környezetében lévő minden személynek törvény szerinti kötelessége mentőt hívni és elsősegélyt nyújtani az adott körülmények között, a tőle elvárható módon és a rendelkezésére álló eszközöktől függően.
A felismerés, a gyors cselekvés életeket ment.
Mikor ne vegye igénybe a sürgősségi ellátást?
A nem hirtelen fellépő panaszokkal, amelyek például már több napja tartanak hirtelen állapotromlás nélkül, ne a sürgősségi ellátást vegye igénybe, hanem a háziorvosi rendelést vagy a szakrendeléseket.
A sürgősségi ellátásban – beleértve a mentőszolgálatot, az orvosi ügyeleteket és a sürgősségi osztályokat is – történő várakozást jelentősen növelheti a nem sürgősségi kórképekkel történő igénybevétel. Ezért fordulhat elő, hogy esetleg több időt kell várni egy sürgősségi osztályon, mint a háziorvosnál vagy a szakrendelőben.
Lásd még: Mikor keressük fel a sürgősségi osztályt?
A sürgősségi ellátás jogszabályi háttere
- Az egészségügyi szolgáltatások nyújtásához szükséges szakmai minimumfeltételekről szóló 60/2003. (X. 20.) ESZCSM-rendelet
- 47/2007. (V. 11.) ESZCSM-rendelet az egészségügyi ellátás folyamatos működtetésének egyes szervezési kérdéseiről
- 52/2006. (XII. 28.) EÜM-rendelet a sürgős szükség körébe tartozó egyes egészségügyi szolgáltatásokról
