egeszsegvonal logonnk logo szurkearnyalatos

1812 gomb

eeszt gomb

eeszt gomb

Az egészségügyi törvény alapján hazánkban – állampolgárságtól és biztosítási jogviszonytól függetlenül – mindenkinek joga van sürgős szükség esetén az életmentő, illetve a súlyos vagy maradandó egészségkárosodás megelőzését biztosító ellátáshoz, fájdalmának csillapításához és szenvedéseinek csökkentéséhez.

 

Sürgős szükség esetén – amelynek fogalmát az 52/2006. (XII. 28.) EÜM-rendelet határozza meg – nincs szükség beutalóra. Azonnal és közvetlenül lehet orvoshoz fordulni.

 

A sürgősségi ellátást igénylő állapotok tüneteire az alábbiak jellemzők:

 

  • hirtelen kezdet
    • trauma,
    • mérgezés,
    • szívritmuszavar, szív- és érrendszeri zavar,
    • agyi keringési zavar,
    • hőártalom,
    • áramütés,
    • vízi baleset,
    • akut hasi katasztrófa stb.;
  • gyors lefolyású (percek, órák);
  • az állapot rosszabbodása látványosan gyors.

 

Sürgősségi kórképek tünetei lehetnek – többek között – az alábbiak:

 

  • nagy fájdalom;
  • bő vérzés;
  • nehézlégzés, légszomj;
  • nagyon gyenge vagy nagyon szapora, illetve szabálytalan pulzus;
  • csillapíthatatlan magas láz;
  • nagyfokú sápadtság vagy szederjesség;
  • eszmélet- és/vagy tudatzavar;
  • makacs hányás;
  • görcsroham;
  • terjedő bénulás.

 

 

A sürgősségi ellátás feladata

 

A sürgősségi betegellátás egy összefogó, integráló, egységes szemléletű ellátási forma. Az egészségügyi ellátórendszer azon szervezeti egységeiből áll össze, amelyeket a beteg hirtelen fellépő tünete, fájdalma miatt személyesen vagy telefonon felkereshet, és ott elsődleges ellátásban részesül.

 

 

A sürgősségi betegellátó rendszer szintjei

 

A magyarországi sürgősségi betegellátó rendszer szintjei az alábbiak:

 

  • helyszíni ellátás
    • elsősegélynyújtás,
    • akut életveszély elhárítása,
    • újraélesztés megkezdése,
    • mentőellátás;
  • mentőszolgálat által történő ellátás
    • állapotstabilizálás,
    • továbbszállítás;

 

 

A sürgősségi ellátás célja

 

A sürgősségi ellátás célja, hogy a betegek az ország bármely területén azonos eséllyel, azonos időn belül jussanak azonos minőségű egészségügyi ellátáshoz.

 

A sürgősségi ellátás nem érkezési sorrendben, hanem a világszerte alkalmazott ún. sürgősségi osztályozási rendszer (triage, ejtsd: triázs) alapján történik. Hazánkban a Magyar Triage Rendszer határozza meg az ellátás megkezdéséig a várakozás időtartamát, ami a betegségtől, állapottól függően az 5 perctől akár 2 óráig is eltarthat.

 

Az osztályozási rendszer alapján az ellátás

 

  • kritikus helyzetben lévő betegnél: azonnal,
  • életveszélyes állapotú betegnél: 15 percen belül,
  • sürgős esetben: 30 percen belül,
  • sürgető esetben: 60 percen belül,
  • halasztható esetben: 120 percen belül megkezdődik.

 

Az ellátás a kezdeti állapotstabilizálástól az elsődleges ellátásig tart.

 

A betegeket a sürgősségi osztályokról állapotuktól függően elbocsátják, vagy a végleges ellátást biztosító kórházi osztályra és/vagy szakrendelésre irányítják át. A kezelőorvosnak nagy segítséget jelenthet, ha mielőbbi tájékoztatást kap a sürgősségi ellátásra szoruló beteg rendszeresen szedett gyógyszereiről, korábbi betegségeiről, esetleges allergiájáról.

 

 

Mikor vegye igénybe a sürgősségi ellátást?

 

Sürgős szükség vagy életveszély esetén időponttól és helytől függetlenül mindenkinek állampolgári kötelessége a szükséges intézkedés haladéktalan megtétele!

 

Az egységes sürgősségi hívószám a 112, amelyen sürgős szükség esetén mentőt hívhat.

 

Az elsősegélyt és sürgős ellátást igénylő személy környezetében lévő minden személynek törvény szerinti kötelessége mentőt hívni és elsősegélyt nyújtani az adott körülmények között, a tőle elvárható módon és a rendelkezésére álló eszközöktől függően.

 

A felismerés, a gyors cselekvés életeket ment.

 

 

Mikor ne vegye igénybe a sürgősségi ellátást?

 

A nem hirtelen fellépő panaszokkal, amelyek például már több napja tartanak hirtelen állapotromlás nélkül, ne a sürgősségi ellátást vegye igénybe, hanem a háziorvosi rendelést vagy a szakrendeléseket.

 

A sürgősségi ellátásban – beleértve a mentőszolgálatot, az orvosi ügyeleteket és a sürgősségi osztályokat is – történő várakozást jelentősen növelheti a nem sürgősségi kórképekkel történő igénybevétel. Ezért fordulhat elő, hogy esetleg több időt kell várni egy sürgősségi osztályon, mint a háziorvosnál vagy a szakrendelőben.

 

 

A sürgősségi ellátás jogszabályi háttere

 

  • Az egészségügyi szolgáltatások nyújtásához szükséges szakmai minimumfeltételekről szóló 60/2003. (X. 20.) ESZCSM-rendelet
  • 47/2007. (V. 11.) ESZCSM-rendelet az egészségügyi ellátás folyamatos működtetésének egyes szervezési kérdéseiről
  • 52/2006. (XII. 28.) EÜM-rendelet a sürgős szükség körébe tartozó egyes egészségügyi szolgáltatásokról
KULCSSZAVAK
sürgősségi ellátás  |   sürgős szükség  |   kritikus helyzet  |   életveszély  |   elsősegély  |   sürgősségi osztályozási rendszer  |   triage  |   triázs  |   Magyar Triage Rendszer  |   sürgősségi hívószám  |   112
1812 nagy gomb

KOLLÉGÁINK SEGÍTENEK

Hívja az EGÉSZSÉGVONALAT!

EGYÜTTMŰKÖDŐ PARTNERÜNK

bm

 

sz2020 also infoblokk

Mentés
Sütik testreszabása
A többi weblaphoz hasonlóan mi is sütiket használunk a weblap teljesítményének fokozására, amennyiben ezeket visszautasítja az oldal működése bizonytalanná válhat!
Mindent elfogad
Mindent visszautasít
További információk
Analytics
Az adatok elemzésére használt eszközök egy webhely hatékonyságának mérésére és működésének megértésére.
Google Analytics
Elfogad
Visszautasít