egeszsegvonal logonnk logo szurkearnyalatos

1812 gomb

eeszt gomb

eeszt gomb

A transzplantáció, vagyis a szervátültetés egy adományozó (donor) és egy befogadó (recipiens) között történik, melynek során az adományozó szervét átültetik egy másik emberbe.

 

A szervátültetés célja egy vagy több életfontosságú szerv helyettesítése, illetve egyes funkciók pótlása. Szervátültetésre sor kerülhet egy szerv működésének teljes vagy részleges megszűnése miatt. A funkciócsökkenés oka lehet betegség, sérülés vagy fejlődési rendellenesség.

 

Alapfogalmak

Donor: az a személy, aki szervet vagy szövetet adományoz azért, hogy azt egy másik emberbe átültessék, vagy az a személy, akinek a testéből halála után szervet vagy szövetet távolítanak el, hogy azt másik ember testébe átültessék.  A donatio latin eredetű szó, ami adományozást jelent. A donor lehet élő donor vagy elhunyt személy.

 

Recipiens: az az ember, akinek a testébe másik emberből eltávolított szervet vagy szövetet ültetnek át gyógykezelés céljából. A latin eredetű receptio = befogadás szóból ered.

 

Szerv: az emberi test önálló feladattal rendelkező működési egysége, amely rá jellemző szövetekből áll.

 

Szervadományozás: mikor valaki átültetés céljából adományoz szervet. Szervadományozásnak számít az emberi felhasználásra szánt szövetek és sejtek adományozása is.

 

Szerv- és szövetátültetés: a szerv és szövet eltávolítása az emberi testből, majd annak másik élő személy testébe történő beültetése.

 

Klinikai halál: amikor a légzés, a keringés és az agyműködés teljes megszűnése miatt a szervezet visszafordíthatatlan összeomlása megindul.

 

Agyhalál: az agy – beleértve az agytörzset is – működésének teljes és visszafordíthatatlan megszűnése. Agyhalál esetén az agy összes működése végérvényesen és visszafordíthatatlanul megszűnik.

 

Az agyhalál kialakulásának  oka az agy oxigénellátásának megszűnése. Ha baleset vagy agyi történés miatt az agy vér- és oxigénellátása akadályozott, súlyos károsodás alakul ki. Az agy duzzadni kezd, a zárt koponyaűr miatt a nyomás addig emelkedik, amíg a vér már nem tud bejutni az agyba. Az agy az ellátás hiánya miatt néhány perc alatt elpusztul, és beáll az agyhalál. Az agyhalál nem egyenlő a kómával. Az agyhalott nem érzékel, nem gondolkodik. Az agyhalál nem visszafordítható.

 

Az agyhalál megállapítása

Az agyhalálnak egyértelmű jelei vannak.  Az agyhalál beálltát vizsgálatok sorozatával állapítják meg, amelyek az agytörzsi reflexek és a spontán légzés hiányát mutatják ki. Ezt hívjuk az agyhalál észlelésének. Ezeket a vizsgálatokat többször is meg kell ismételni hosszabb idő alatt. A megfigyelési időszak végén pedig több szakorvos együtt ismét megvizsgálja az agyhalál tüneteinek meglétét, és azok fennállása esetén megállapítják az agyhalál tényét, amit jegyzőkönyvben is rögzítenek. Az agyhalál megállapítása a halál megállapítása.

 

Feltételezett beleegyezés

Világszerte kétféle szabályt alkalmaznak az elhunyt, esetleges donor, még életében kinyilvánított akaratának érvényesítésére. Az első esetben szükséges az elhunyt még életében leírt beleegyező nyilatkozata  szervadományozáshoz. Ez a pozitív beleegyezés, ami Európában kevésbé elterjedt.  A pozitív beleegyezés elvét alkalmazó országokban a donorkártya kitöltésével lehet valakiből donor.

 

A második esetben, ha az elhunyt életében nem tiltakozott a szervei felhasználása ellen, a szervadományozáshoz való hozzájárulást feltételezzük. Ez a feltételezett beleegyezés elve, melyet Magyarországon is alkalmazunk. A feltételezett beleegyezés elvét alkalmazó országokban tiltakozó nyilatkozattal tehetjük hivatalossá döntésünket, melyet egy nyilvántartásba (regiszterbe) vezetnek be.

 

A transzplantáció menete

Szervriadónak nevezik azt az eseménysorozatot, amelynek időtartama a lehetséges donor kijelölésétől az adott szerv beültetésének kezdetéig tart. Az agyhalál jeleit, az agytörzsi működés leállását egészségügyi szakemberek - legtöbbször intenzív terápiás osztály dolgozói - észlelik és donorjelentést tesznek. A donorjelentés leadásával elindul a szervdonáció szervezési folyamata. Az első hívástól számítva nagyjából 18 óra múlva történik meg a szervkivétel. Ekkor kezdődik a versenyfutás az idővel: a donorszerveknek adott időre a transzplantációs centrumok műtőibe kell kerülniük.

 

A feladatok összehangolását, a szervadományozás szervezését az Országos Vérellátó Szolgálat felügyelete alatt működő Szervkoordinációs Iroda végzi. A koordinátor fogadja a donorjelentést és az erre kidolgozott szakmai protokoll szerint rögzíti azokat az információkat, amelyek alapján eldől, hogy valóban lehetséges-e a donáció. A koordinátor ellenőrzi, hogy tett-e az elhunyt életében tiltakozó nyilatkozatot, vagy fennáll-e orvosszakmai értelemben kizáró ok, mint például fertőzés vagy daganat. Csak egészséges szerv transzplantálható! Szervenként mérlegelni kell, hogy azok alkalmasak-e az átültetésre, ehhez minden szerv esetében más paraméterekre van szükség.

 

Összeállításra kerül egy adatsor, ami tartalmazza, hogy a donor mely szervei lehetnek alkalmasak az átültetésre és melyeket kell kizárni. Ezt az adatsort a koordinátor eljuttatja a transzplantációs centrumoknak.  Ha az előszűrés alapján a donációs folyamat zöld utat kap, akkor a koordinátor mozgósítja a folyamat többi szereplőjét: értesíti a szervkivevő csapatokat, a szállítást végző Országos Mentőszolgálatot, külföldi donor esetén a hatóságokat. Az átültetni kívánt szerveket speciális oldattal konzerválják, majd három, rétegenként folyadékkal szigetelt, steril csomagba helyezik és olvadó jég között szállítják a transzplantációs centrumba. A szervek immunológiai típusának ismeretében a beültető centrumok értesítik a listán lévő, az adott átültetésre alkalmas betegeket.

 

Szükséges-e további kezelés a transzplantáció után?

A beültetett új szerv a szervezet számára idegen, ezért azt felismerve az immunrendszer támadást indít. Az immunrendszer válaszreakciója rövid idő alatt a szerv pusztulásához vezethet, ezt kilökődési reakciónak nevezik. A transzplantáció utáni gyógyszerkezelés célja a kilökődés megakadályozása, amit az immunrendszer elnyomásával érnek el. Ezeket a szereket immunszupresszív gyógyszereknek nevezzük. Egyes szereket élethossziglan szedni kell (ez az úgynevezett fenntartó kezelés), míg másokat időszakosan, a heveny kilökődési reakció kezelésére használunk.

 

Az ilyen típusú kezelés mellett a szervezet a fertőzésekre jóval fogékonyabb. Meg kell találni az egyensúlyt a fertőzéssel szembeni védekezés és a beültetett szerv védelme között, ami nehéz feladat. Idővel az immunrendszer ébersége csökken, a szervezet egyre jobban elfogadja az idegen szervet, ez lehetővé teszi az immunrendszer elnyomásának csökkentését, de ez nem egyenlő a kezelés elhagyásával. Akár évekkel a beavatkozás után is szükség lehet bizonyos mértékű immunszupresszióra. A beállított gyógyszeres kezelést éppen ezért orvosi utasítás nélkül soha nem szabad kihagyni vagy módosítani.

 

Mi az a szöveti összeférhetőség?

A szöveti összeférhetőség annak a mértéke, hogy egy szervezetből származó szövetet milyen mértékben visel el egy másik szervezet immunrendszere. Az immunrendszer különbséget tud tenni a saját és idegen sejtek, szövetek között, ez utóbbi ellen pedig támadást is indít. A nem összeférhető szövetek beültetése immunválaszt, ennek következtében kilökődési reakciót vált ki.

 

Hány szervet lehet transzplantálni?

Az esetek többségében egész szervet ültetnek át, de bizonyos esetekben egy szervrészlet is átültethető, például élődonoros májátültetéskor csupán a máj egyik lebenyét kapja a recipiens, míg a másik lebeny az átültetés után is tovább működik a donorban. Előfordulhat hasonló eset hasnyálmirigy élődonoros átültetésénél is. Szívátültetés értelemszerűen csak egy egész szervvel történhet. 

 

Veseátültetéskor általában egy vesét kap egy recipiens, így egy donor két recipiensek adhat vesét. Létezik kombinált hasnyálmirigy-vese átültetés is. Tüdőátültetés végezhető kétoldali, illetve egyoldali tüdővel is, ez általában az alapbetegség függvénye. Élődonoros szervátültetés csak a hasi szervek esetében végezhető (máj, hasnyálmirigy, vese), mellkasi szervek esetében általában nem. Nem csak szerv, hanem szövetátültetés is létezik, így például át lehet ültetni szaruhártyát, szívbillentyűt, kötő- és támasztószövetet is.

 

Várólista

A szervátültetés kizárólag várólista alapján nyújtható egészségügyi ellátások közé tartozik, amit a 287/2006. (XII. 23.) Korm. rendeletben rögzítettek. Ez azt jelenti, hogy csak annál a személynél történhet szervátültetés Magyarországon, akit a transzplantáció előtt várólistára helyeztek, és a rendelkezésre álló donorszervhez történő recipiens a kiválasztás pillanatában várólistán szerepel. Az összes transzplantációs várólistát egy, a transzplantációs centrumoktól független szervezet – az Országos Vérellátó Szolgálat – kezeli.

 

A magyar szervtranszplantációs várólisták az Eurotransplant nemzetközi várólisták részeit képezik. Ez azt jelenti, hogy Magyarország 2013. július 1-től életbe lépett teljes jogú Eurotransplant tagsága óta, az Eurotransplant várólistáján is szerepelnek a magyar szervátültetésre váró betegek. Transzplantációs várólista az adott szerv beültetésére várakozó betegeket jelenti. A listán várakozó betegek sorrendjét nem a listára való felkerülési sorrendjük határozza meg.

 

Amikor leadnak egy donorjelentést, és elkezdődik a szervriadó, ezen betegek közül kell kiválasztani az adott szervhez legalkalmasabb beteget. Arra kell törekedni, hogy az éppen rendelkezésre álló donorszervekkel azt a beteget keressük meg a várakozók között, akinek a legnagyobb az immunológiai egyezősége (szöveti összeférhetőség) a donoréhoz képest, ezáltal a beültetett szerv a leghosszabb ideig fog működni. A nem megfelelően kiválasztott recipiensnél akár életveszélyes kilökődési reakció is létrejöhet.

 

A legfontosabb kiválasztási szempontok többek között: az AB0 vércsoport kompatibilitás, a hat leglényegesebb immunológiai tulajdonság egyezése a donor és a recipiens között, várakozási idő, életkori hasonlóság, testméretbeli hasonlóság, sürgősségi szint. Szervspecifikus akut (sürgősségi) lista is működik, amelynek célja, hogy orvosilag meghatározott, életveszélyes állapotokban biztosítani tudjuk a betegek transzplantáció általi megmentését. A sürgősséggel szervre váró betegek mindig a kiválasztási lista élén szerepelnek.

 

Hogyan lehet várólistára kerülni?

A klinikai adatok ismeretében és függvényében a kezelőorvos kezdeményezi a transzplantációs várólistára kerülést az illetékes Transzplantációs Bizottságnál, ezután a bizottság dönt a listára kerülésről. Ugyanezen bizottságok feladata a betegek várólistán való tartása közben a kiválasztáshoz szükséges adatok naprakész nyilvántartása, együttműködve a beteg kezelőorvosával.

 

A bizottságok feladata a listázott betegek várólistáról történő levételéről gondoskodni, amelynek három oka lehet: szervátültetés, várakozás közben kialakult alkalmatlanság és elhalálozás. A Transzplantációs Bizottság dönt minden, a várólistát érintő változásról, valamint kötelessége tájékoztatni a beteget érintő minden döntésről a beteget és kezelőorvosát. A Központi Várólistát az Országos Vérellátó Szolgálat működteti.

 

Hogyan lehet valaki donor Magyarországon?

Kétféle donor van

 

  1. Agyhalott (elhunyt) donor: az a személy, aki agyhalál állapotába kerül és életében nem tiltakozott írásban, annak szervei eltávolíthatók.

  2. Élő donor: ha a donor a recipiens
    • egyeneságbeli rokona,
    • egyeneságbeli rokonának testvére,
    • testvére,
    • testvérének egyeneságbeli rokona.

 

Élő donoros átültetésre csak vese- és májátültetéskor kerülhet sor. Amennyiben a donor és a recipiens között nincsen rokoni szál, de közöttük szoros érzelmi kapcsolat van, szintén lehetséges a szervadományozás.  Ebben az esetben a donor és a recipiens közösen kérelmet adhatnak be, amit a kórházi etikai bizottság vizsgál meg.  A kórház etikai bizottsága bizonyos feltételek mellett járulhat hozzá a szervkivételhez. A bizottságnak meg kell győződnie arról, hogy a donor és a recipiens között szoros érzelmi kapcsolat áll fenn, és az adományozás ellenérték nélküli, valamint kényszertől, fenyegetéstől és megtévesztéstől mentes.

 

Mi az a keresztdonáció?

Az élődonoros szervadományozás egyik, speciális formája a keresztdonáció, vagyis a párok cseréjével járó donáció. Erre akkor lehet szükség, ha közeli hozzátartozók vagy szoros érzelmi rokonok között immunológiai okok miatt nem kerülhet sor donációra.  Amennyiben a párok tagjainak cseréjével immunológiai egyezés jön létre, és valamennyien beleegyeznek a beavatkozásba, úgy létrejöhet a keresztdonáció. Ebben az esetben tehát az egyik pár donorja a másik pár recipiensének, míg a másik pár donorja az egyik pár recipiensének adományoz szervet.

 

Mit kell tennem ahhoz, hogy szervdonor lehessek?

Magyarországon a feltételezett beleegyezés elvét alkalmazzák, ez azt jelenti, hogy írásos nyilatkozat hiányában a jogalkotó az elhunyt beleegyezését feltételezi. A belegyezés írásos kinyilvánítására nincs szükség, ezért Magyarországon nincsen donorkártya.

 

Tiltakozni szeretnék!

Aki semmiképpen nem szeretné, hogy szervei halála után transzplantálhatók legyenek, az önrendelkezéshez való jog keretében lehetősége van arra, hogy halála esetére rendelkezzen a holttestét érintő beavatkozásokról. Ehhez írásban kell tiltakoznia.

 

Tiltakozó nyilatkozatot a cselekvőképes személy írásban (közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban) tehet. Ha a nyilatkozni kívánó személy írásbeli nyilatkozatot egyáltalán nem, vagy csak jelentékeny nehézséggel tudna tenni, akkor a kezelőorvosánál szóban is nyilatkozatot tehet. Korlátozottan cselekvőképes kiskorú és a cselekvőképességében az egészségügyi ellátással összefüggő jogok tekintetében részlegesen korlátozott személy tiltakozó nyilatkozatot törvényes képviselőjének közreműködése nélkül is tehet.

 

A cselekvőképtelen személy helyett tiltakozó nyilatkozatot törvényes képviselője tehet. Az írásos tiltakozó nyilatkozatot személyesen, ajánlott postai küldeményként vagy háziorvosa közreműködésével az Országos Vérellátó Szolgálatnál működő Nemzeti Szerv- és Szövetdonációs Tiltakozások Regiszteréhez (NSZTR) kell eljuttatni, mely intézmény jogszabályi felhatalmazás alapján ezeket a dokumentumokat jogosult kezelni.

 

A regiszter elérhetősége: https://www.ovsz.hu/oco/nsztr

 


Vonatkozó jogszabályok

  • 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről

  • 1997. évi LXXXIII. törvény   a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól

  • 1997.évi XLVII. törvény   az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről

  • 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet   az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól

  • 287/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet a várólista alapján nyújtható ellátások részletes szabályairól

  • 340/2013. (IX.25.) Korm. rendelet a külföldön történő gyógykezelések részletes szabályairól

  • 9/1993. (IV.2) NM rendelet   az egészségügyi szakellátás társadalombiztosítási finanszírozásának egyes kérdéseiről

  • 18/1998. (XII. 27.) EüM rendelet az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvénynek a szerv- és szövetátültetésre, valamint tárolásra és egyes kórszövettani vizsgálatokra vonatkozó rendelkezései végrehajtásáról

  • 59/2007. (XII.29.) EüM rendelet a határon túli magyarok magyarországi egészségügyi ellátásának támogatásáról

  • 45/2006. (XII.27.) EüM rendelet a várólista-sorrend kialakításának és az eltérés lehetőségének egészségügyi szakmai feltételeiről

  • 46/2006. (XII.27.) EüM rendelet a várólista adatainak honlapon történő közzétételére vonatkozó jogszabályairól

  • 2004/23/EK   az Európai Parlament és a Tanács irányelve (2004. március 31.) az emberi szövetek és sejtek adományozására, gyűjtésére, vizsgálatára, feldolgozására, megőrzésére, tárolására és elosztására vonatkozó minőségi és biztonsági előírások megállapításáról

  • 2006/17/EK a Bizottság irányelve (2006. február 8.) a 2004/23/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az emberi szövetek és sejtek adományozására, gyűjtésére, vizsgálatára vonatkozó egyes technikai követelmények vonatkozásában történő végrehajtásáról

  • 2006/86/EK a Bizottság irányelve (2006. október 24.) nyomonkövethetőségi követelményekről, a súlyos szövődmények és káros események bejelentéséről, valamint az emberi szövetek és sejtek kódolására, feldolgozására, konzerválására, tárolására és elosztására vonatkozó egyes technikai követelményekről

  • 2015/566 a Bizottság (EU) irányelve (2015. április 8.) a 2004/23/EK irányelvnek az importált szövetekre és sejtekre vonatkozó minőségi és biztonsági előírások egyenértékűségének ellenőrzését szolgáló eljárások tekintetében történő végrehajtásáról

KULCSSZAVAK
szervátültetés  |   transzplantáció  |   donor  |   várólista  |   vesetranszplantáció  |   májtranszplantáció  |   tüdőtranszplantáció  |   szívtranszplantáció
1812 nagy gomb

KOLLÉGÁINK SEGÍTENEK

Hívja az EGÉSZSÉGVONALAT!

EGYÜTTMŰKÖDŐ PARTNERÜNK

bm

 

sz2020 also infoblokk

Mentés
Sütik testreszabása
A többi weblaphoz hasonlóan mi is sütiket használunk a weblap teljesítményének fokozására, amennyiben ezeket visszautasítja az oldal működése bizonytalanná válhat!
Mindent elfogad
Mindent visszautasít
További információk
Analytics
Az adatok elemzésére használt eszközök egy webhely hatékonyságának mérésére és működésének megértésére.
Google Analytics
Elfogad
Visszautasít