Fogágybetegség

A fogágy (parodontium) a fogat körülvevő rögzítőszerkezet összessége, amelynek része a gyökérfelszín, a rögzítőrostok, a fogíny és maga az állcsont.

A rossz szájhigiéné miatt a baktériumok megtelepedhetnek a fogakon, és fogínygyulladást hozhatnak létre. Amennyiben a kezeletlen fogínygyulladás ráterjed a fogat körülvevő fogágyra, és károsítja annak szöveteit, fogágybetegségről beszélünk. A betegség idővel a fogak kilazulásához, elvesztéséhez vezethet. A fogágygyulladás a felnőttkori fogvesztés egyik leggyakoribb oka.

A fogágybetegség főbb tünetei

A fogágybetegség első tünete általában a fogínygyulladás, amely az íny kipirosodásával és duzzanatával, fogmosáskor jelentkező vérzéssel, kellemetlen lehelettel és olykor fájdalommal jár.

A fogínygyulladás idővel fogágybetegséggé alakul, amely következtében a csont pusztulásnak indul, a gyulladt, a duzzadt íny viszont a fognyakon marad. Ínytasakok jönnek létre, amelyek tartalma fogmosás során már nem tartható tisztán, emiatt a betegség egyre súlyosabbá válik. Később az ínyszél láthatóan visszahúzódik, szabaddá válik a fognyak, és érzékeny lesz az érintett fog.

Előrehaladott fogágybetegségre utal a fogak meglazulása, lötyögése; ebben a stádiumban a fogágy már annyira károsodott, hogy nem tudja helyén tartani a fogat.

A fogágybetegség tünetei:

• fájó, piros, esetleg sötétedő fogíny,
• kellemetlen szájszag (az elszaporodó baktériumok bomlástermékei miatt),
• a fogíny visszahúzódása,
• mozgó fogak.

Mikor forduljon orvoshoz?

Ha a fogíny elváltozásait – vérzés, duzzanat, vörösebbé válás – vagy bármilyen fogászati panaszt tapasztal, akkor mielőbb forduljon fogorvoshoz. Felkereshet állami- vagy magánorvosi rendelőt is; a fogbetegségek nagy részét, köztük a fogágybetegséget állami ellátás keretében, térítésmentesen is kezelik.

Javasolt részt venni legalább félévente-évente fogorvosi vizsgálaton.

A fogágybetegség kiváltó okai

A fogágybetegséget baktériumok, a lepedék és a fogkő együttese okozza: a fogak felszínén képződő lepedéket a baktériumok hozzák létre, ami nem megfelelő szájhigiénia esetén gyulladásos folyamatot indít el. A folyamatot tovább ronthatja a hosszú ideig fennálló lepedékből létrejövő fogkő.

Kezdetben csak az íny érintett; ebben a stádiumban a betegség még visszafordítható, maradandó károsodást nem okoz. Később a folyamat a fogat körbevevő és rögzítő egyéb szöveteket is érintheti: a gyökérfelszínt, a rögzítőrostokat, a csontot. Ezek felszívódásával alakulnak ki a tasakok a fogíny alatt, amelyekben baktériumok szaporodnak el, tovább roncsolva ezzel a fogágyat.

A fogágybetegség kialakulásának esélyét növelik:

• dohányzás,
• droghasználat,
• cukorbetegség,
• hiányos táplálkozás, egészségtelen étrend,
• genetikai hajlam,
• várandósság, serdülőkor, magasabb életkor,
• stressz.

A fogágybetegség lehetséges szövődményei

A fogágybetegség – ha nem fedezik fel időben – a fogágy olyan mértékű pusztulását okozhatja, ami a fogak elvesztéséhez vezethet. A fogak hiánya az esztétikai problémán kívül a rágásban és a beszédben is problémát okoz.

A fogínygyulladás az egész szervezetre kihathat. Egyre több bizonyíték van arra, hogy hosszú távon az alábbi betegségek kialakulását befolyásolhatja:

• cukorbetegség,
• szív-érrendszeri megbetegedés,
• légúti megbetegedések,
• krónikus vesebetegség,
• rheumatoid arthritis,
• koraszülés.

A fogágybetegség diagnosztizálása

A diagnózis felállításához a fogorvos először megtekinti a fogínyt, különös tekintettel a vérzésre, a fogkő jelenlétére, a fogmozgathatóságra, az ínyvisszahúzódás mértékére. Ezután egy szondával megvizsgálja a fogíny állapotát, illetve az ínytasakok mélységét.

Szükség esetén röntgenfelvételt készítenek az állcsontról, valamint (ritkán) mikrobiológiai mintavételre is sor kerülhet.

A fogágybetegség kezelése

A fogágybetegség kezelésének első lépése a rendelői fogtisztítás, a fogkő eltávolítása az összes fogfelszínről, valamint az ínytasakok tisztítása (speciális szondákkal a fellazult ínyszél alól is eltávolítják a lerakódásokat és a fogkövet). Bizonyos esetekben, nagy mennyiségű kötőszövet- és csontveszteség esetén sebészeti kezelési módokat is alkalmaznak.

A fogágybetegség megelőzése

A fogágybetegség megelőzése érdekében a legfontosabb a megfelelő szájhigiénia: a rendszeres, alapos fogmosás, a lepedék eltávolítása megfelelő fogkefe és fogkrém használatával, valamint rendszeres fogászati ellenőrzés (lásd még: Fogtisztítás, szájhigiénia).

A fogágybetegség megelőzésének módjai:

• fogmosás minden étkezés után, de legalább naponta kétszer;

• a fogközök tisztítása fogselyemmel és/vagy fogköztisztító (interdentális) fogkefével;

• szájvíz használata gyulladásgátló gyógynövénykivonattal (pl. zsálya) vagy teafaolajat tartalmazó szájvízzel;

• napközbeni gyors tisztítás (édes ételek után pl. cukormentes rágógumi);

• dohányzásról való leszokás;

• rendszeres fogkő-eltávolítás;

• rendszeres fogorvosi kontroll.

A fogmosás történhet hagyományos és elektromos fogkefével is. A kisebb fejű, nem túl erős sörtéjű hagyományos fogkefével enyhe, körkörös mozdulatokat kell végezni, az elektromos fogkefe magától végzi a körkörös mozdulatokat. Fogmosás után alaposan el kell öblíteni a fogkefét, majd fejjel felfelé állva szárítani. A fogkefét 3 havonként ajánlott cserélni, de ennél is gyakrabban a már kialakult fogínybetegségnél, vagy más szájüregi betegség esetén.