A különböző mikroorganizmusok (főleg baktériumok, vírusok és gombák) távoltartása vagy elpusztítása nemcsak az egészségügyben nagyon fontos, hanem a gyógyszer- és élelmiszeriparban is. Ezen kívül bizonyos mértékben a mindennapi életben is szükséges odafigyelni a megfelelő szintű higiéniára, legyen szó az emberi testről vagy a környezetről, amelyben élünk.
A megfelelő higiénia fenntartása mind az otthonunkban, mind pedig a munkahelyünkön nagymértékben hozzájárul a különböző fertőzések (okozza azt akár vírus, baktérium vagy gomba) terjedésének lassításához. A fertőzéseket sokkal egyszerűbb megelőzni, mint kezelni, a megfelelő higiéniára való odafigyeléssel pedig sokat tehetünk a megelőzés érdekében.
A helyes kézmosási gyakorlatról itt olvashat bővebben.
A mikroorganizmusok elpusztítása
A mikroorganizmusokat többféle módon is el lehet távolítani, melyek között a módszer agresszivitása és a felhasználás területe a különbség:
- sterilezés: steril anyag az, amelyben élő és életképes mikroorganizmus sincs;
- fertőtlenítés (dezinficiálás): a mikroorganizmusok száma egy bizonyos kívánt határérték alá szorítása (de nem teljesen mentes!).
Fertőtlenítésnek számít például a mindennapos szappanos kézmosás vagy alkoholos kézfertőtlenítés, mely során nem cél az összes kórokozó elpusztítása – hiszen a bőr normál flóráját is baktériumok alkotják. Fertőtlenítésnek számít továbbá az ételek magas hőfokon történő főzése is (lásd még: Ételbiztonság).
Sterilezésre általában a gyógyszeriparban és az orvostudományok területén van hatalmas szükség, ahol fontos szempont, hogy a kész gyógyszerben (különösen pl. injekciók esetén) vagy a műtőben használt eszközökön egyetlen életképes mikroorganizmus se maradjon.
Fertőtlenítés a hétköznapokban
Bár a sterilizáció az iparban, az egészségügy területein és sok más esetben is nagyon fontos, a hétköznapi életben nincs szükség tökéletesen mikrobamentes környezetre. Azonban bizonyos eszközök, tárgyak és felületek fertőtlenítésére (és természetesen a kézmosásra) szükség van a mindennapokban is az egészség megőrzéséhez.
A fertőtlenítés előtt az alábbiakra érdemes odafigyelni:
- Természetes tisztítószerek: a természetes anyagok sokszor remek tisztítószerek, és kevésbé drasztikus hatásúak, mint a kémiai anyagok – de hátrányuk is pont ebből származik: nem minden esetben rendelkeznek ugyanis fertőtlenítő hatással, vagy hatásuk elmarad a kémiai szerekéhez képest.
- Fertőtlenítőszer hatásspektruma: nem minden fertőtlenítőszer képes minden baktériumot, gombát és vírust is elpusztítani, így minden esetben győződjön meg arról, hogy a készítmény alkalmas a fertőtlenítés céljára!
- Megfelelő behatási idő: a fertőtlenítőszerek hatékonyságát erősen meghatározza a behatási idő, vagyis, hogy mennyi ideig kell az adott felszínen hagyni a szert, hogy hasson. Kövesse a dobozon található utasításokat ezzel kapcsolatban!
- Használjon kesztyűt! Környezete tisztítása során viseljen kesztyűn, ugyanis a fertőtlenítőszerek kémiai összetételük miatt gyakran irritáló hatásúak lehetnek, vagy nagyon kiszáríthatják a bőrt!
- Ne keverje őket! A fertőtlenítőszereket sokszor erős kémiai anyagok alkotják, így keverésük semmiképpen sem ajánlott, nem biztonságos!
- Megfelelő tárolás: A fertőtlenítőszerek az élő szervezetre nézve sokszor irritáló vagy akár mérgező hatásúak, így gondoskodjon a megfelelő helyen történő tárolásukról. Minden tisztítószer gyermekektől elzárva tartandó!
- Szellőztetés: a tisztítószerek alkalmazását követően mindig jól szellőztesse ki a helyiséget!
A fertőtlenítés módszerei és anyagai
A fertőtlenítésre több módszer is létezik, melyet a fertőtlenítés helye és erőssége alapján szükséges megválasztani:
Fizikai módszerek
A fizikai módszerek alatt elsősorban a hőkezeléseket értjük, melyek az alábbiak:
- pasztőrözés: pár percig tartó hőkezelés, melyet leggyakrabban a tej csíracsökkentésére alkalmaznak;
- frakcionált hőkezelés (tyndallozás): a magas, illetve szobahőmérséklet váltakozó használata, amitől az eredetileg spóraállapotban lévő mikroorganizmusok is elpusztulnak.
Kémiai szerek
A kémiai szerek közül az enyhébb hatásúak az ún. antiszeptikumok, amelyek elsősorban a bőr fertőtlenítésére alkalmazhatók.
- szappanok (anionaktív detergensek): nagyon hatékony tisztítószerek, de antibakteriális hatásuk csekély;
- invert szappanok (kationaktív detergensek): hatékony antibakteriális szerek, de a spórákra nincsenek hatással;
- hexaklorofén, klórhexidin;
- alkohol;
- savak és lúgok: az élelmiszeriparban gyakran alkalmazott tartósítószer a tejsav, citromsav, ecetsav;
- ezüstvegyületek: oldódó só- vagy kolloidkészítményben széles körben alkalmazott készítmények, bár irritáló hatásúak lehetnek;
- alkoholos jódoldat: gyorsan pusztítja el a mikroorganizmusokat, de allergiás reakciót okozhat;
- klórtartalmú fertőtlenítők: klóramin-B, nátrium-hipoklorát;
- hidrogén-peroxid: gyakran sebfertőtlenítésre alkalmazzák.
Az élettelen felszíneken alkalmazott erősebb hatású kémiai szereket dezinficienseknek nevezik.
