A fülfertőzés érintheti a külső-, a közép- és a belsőfület is; ezek közül a középfülgyulladás a leggyakoribb, mely főleg a gyermekeket érinti. A fülfertőzéseket baktériumok, gombák vagy vírusok okozzák.
Enyhébb formájuk magától is elmúlhat, azonban ha a panaszok több mint 3 napig tartósan fennállnak, vagy visszatérő fülfertőzésről van szó, szakorvoshoz kell fordulni.
A fülfertőzés főbb tünetei
A tünetek többnyire gyorsan alakulnak ki.
A középfülgyulladásra jellemző tünetek:
- a fül fájdalma;
- hallászavar;
- fejfájás;
- láz;
- fülfolyás;
- fülcsengés, fülzúgás;
- a fül teltségérzete;
- szédülés, egyensúlyvesztés;
- hányinger, hányás.
Külsőfülgyulladásra jellemző tünetek:
- a fülkagyló és környékének nyomásérzékenysége;
- a fülkagyló és környékének viszketése;
- a fülkagyló és a hallójárati hám gyulladása, duzzadtsága;
- fülfolyás.
Belsőfülgyulladásra jellemző tünetek:
- hányinger;
- akaratlan, ritmusos szemmozgás (szemtekerezgés – nisztagmus);
- forgó jellegű szédülés;
- egyensúlyvesztés;
- láz;
- fülfájdalom;
- hányás;
- halláscsökkenés;
- fülcsengés;
- fülfolyás;
- látásromlás.
Gyermekeknél a fülfájdalom gyakran az alábbi tünetekkel jelentkezik:
- étvágytalanság;
- alvási problémák, nyugtalanság;
- gyakori sírás;
- 38 fokos vagy afeletti láz;
- fej rázása, fül dörzsölése;
- halláscsökkenés (a gyermek nem figyel a megszokott hangokra).
Mikor forduljon orvoshoz?
Amennyiben az alábbi tünetek közül bármelyiket tapasztalja, forduljon fül-orr-gégész szakorvoshoz:
- rendkívüli fájdalom;
- hányinger, hányás;
- váladék ürülése a fülből;
- hallászavar;
- a fül környezete duzzadt, lobos,
- visszatérő fülfertőzés.
Gyermekek esetén – a fenti tüneteken kívül – kórjelző lehet még:
- a tünetek több mint egy napig fennállnak;
- 6 hónap alatti a gyermek;
- felső légúti fertőzés után nyugtalan, izgatott a gyermek.
A fülfertőzések kiváltó okai
A külsőfül fertőzése esetén gyakran a környezetből származó kórokozó (baktérium, vírus, gomba) alakít ki fertőzést:
- úszók esetén a külsőfülbe került víz;
- nem megfelelő higiénia (pl. piszkos kézzel történő fülvakarás);
- túlzásba vitt fültisztítás (az eltávolított fülzsír a fül védelmi funkciójának károsodását, így a fertőzés kialakulását okozhatja);
- fülhallgató használata.
A középfülgyulladás legtöbbször másodlagos megbetegedés, tehát valamilyen más betegségből (felső légúti fertőzés) következik. Kialakulhat a fülkürt duzzanata miatt is, melynek következtében a középfül nem tud megfelelően szellőzni és a váladékát üríteni, így az felgyűlik, és táptalajt szolgáltat a kórokozók elszaporodásának, ami a fertőzést okozza. Ez különösen igaz gyermekek esetén, akiknél a fülkürt szűkebb és vízszintes lefutású. A fülkürt nyílása mellett lévő mandulák gyulladása, duzzanata is hasonló problémát tud okozni.
A középfülgyulladás több típusát különböztetjük meg:
- heveny középfülgyulladás:
- savós: a fülkürt működésének zavara (leggyakoribb oka felső légúti fertőzés),
- gennyes: baktérium vagy vírus a kiváltó ok;
- krónikus középfülgyulladás:
- savós: a fülkürt működésének tartós zavara;
- gennyes: jellemzője a fülfolyás, a dobhártyaszakadás és a halláscsökkenés.
A belsőfülgyulladás leggyakrabban a középfülgyulladás szövődményeként alakul ki, de jelentkezhet megfázás vagy influenza szövődményeként, esetleg herpeszvírus okozta fertőzést követően (pl. bárányhimlő) is. Ritkábban bakteriális fertőzés is állhat a hátterében, például középfülgyulladás vagy agyhártyagyulladás következményeként is megjelenhet. Néhány esetben autoimmun megbetegedések, allergia vagy egyes gyógyszerek is okozhatnak belsőfül-gyulladást.
Számos tényező növelheti a fülfertőzés kialakulásának kockázatát, például az életkor (6 hónaptól 2 éves korig a leggyakoribb), vagy a cumisüvegből való etetés. A közösségekbe járó gyermekek esetén is megnő a gyakorisága, továbbá a környezeti tényezők is befolyásolhatják a fülfertőzések előfordulását, mint a légszennyezés (pl. dohányfüst) vagy az évszakok (ősszel, télen gyakoribb).
A fülfertőzés lehetséges szövődményei:
Leggyakrabban a visszatérő fülfertőzések vezetnek szövődményekhez, melyek az alábbiak lehetnek:
- maradandó hallásvesztés (amennyiben ez gyermekkorban következik be, a beszédfejlődés is zavart szenved);
- a nem megfelelően kezelt és folyamatosan jelen lévő gyulladás továbbterjedhet a környező szövetekre, érintheti a középfüllel kommunikáló légtartó sejtek összességét (mastoiditis), súlyos esetekben akár agyhártyagyulladást (meningitis) is okozhat, illetve ráterjedhet a fül vázát alkotó porcra és a környező csontokra is;
- dobhártyaszakadás (általában 3 napon belül meggyógyul, de előfordul, hogy fülészeti kezelést igényel).
A fülfertőzés diagnosztizálása
A fülfertőzés egyszerű fizikális vagy eszközös vizsgálattal diagnosztizálható, azonban az esetleges szövődmények felderítésére szükség lehet más vizsgálatokra – tympanometriás vizsgálat, audometriás vizsgálat, röntgen, CT – is.
A fülfertőzés kezelése
A külsőfül fertőzésének kezelésére gyakran antibiotikumos fülcsepp is elegendő. Szükség lehet szteroidtartalmú fülcsepp alkalmazására, ami csökkenti a gyulladást és a duzzanatot, illetve antifungális fülcseppre, ha gomba okozza a fülfertőzést. A fülcseppeken kívül hatékony lehet az orrcsepp használata, vagy – kisgyermekek esetén – orrváladék eltávolító eszköz alkalmazása is. Súlyosabb esetben szisztémás antibiotikumkezelés jön szóba. A gyógyszeres megoldásokon túl a Valsalva-manőver, illetve a ballonos átfúvás is segíthet.
Krónikus középfülgyulladás esetén Grommet dobüregi szellőző tubus behelyezése szükséges, ami elősegíti a középfül szellőzését; de rendkívül elhanyagolt, előrehaladott esetben műtét is szükségessé válhat.
A belsőfülgyulladást nem szükséges minden esetben gyógyszeresen kezelni: az alapbetegség kezelésével a belsőfül gyulladása is elmúlhat.
A fülfertőzés megelőzése
Megelőzés szempontjából fontos a fent említett rizikófaktorok elkerülése: a cumisüveg, a fül tisztítására használt pálcák és spray-k mellőzése. Kiemelt jelentőségű a védőoltások szerepe, például a Pneumococcus vagy az influenza elleni vakcináké. Úszás után a fülek szárítása, fülcsepp alkalmazása szintén csökkenti a fülfertőzés kialakulásának esélyét.
