A fogínygyulladás (gingivitis) gyakori betegség, a fogíny heveny vagy idült gyulladása, amely elsősorban az elégtelen szájhigiénia miatt a fogakon képződő lepedék következtében alakul ki. A fogínygyulladás az egyik leggyakoribb népbetegség: a felnőtt lakosság közel 70 %-a érintett.
A fogínygyulladás főbb tünetei
A fogínygyulladás jellemző tünete a vörös, duzzadt, érzékeny, könnyen vérző fogíny. Fogmosáskor, illetve keményebb szilárd ételbe – például almába – harapáskor az íny vérzése tapasztalható. Kellemetlen lehelet is előfordulhat.
Mikor forduljon orvoshoz?
Amennyiben gyakran előfordul, hogy fogmosáskor, illetve bizonyos ételek fogyasztásakor vérzik az ínye, fájdalmat érez az ínyének bármely részén, keresse fel fogorvosát.
A fogínygyulladás kiváltó okai
A fogíny gyulladásának kiváltó oka elsősorban az elégtelen, illetve nem megfelelő technikával végzett fogmosás. Különösen fennáll a lepedékképződés veszélye akkor, ha a fogápolást elhanyagoló személy sok szénhidrátot (édességet, cukrozott üdítőitalt) fogyaszt. Nem megfelelő szájhigiénia esetén lepedék rakódik le a fogakon, plakk képződik, melyben baktériumok telepednek meg. A lepedékből fogkő is képződhet, mely szintén elősegíti a baktériumok megtelepedését. Az elszaporodott baktériumok miatt gyullad be az íny. Az elégtelen szájhigiénia miatt kialakuló fogínygyulladást igen gyakran kíséri fogszuvasodás is.
A fogínygyulladás kialakulásának esélye nagyobb az egyoldalú táplálkozás, a C-vitamin hiánya, bizonyos állapotok – várandósság, serdülőkor –, valamint egyes betegségek – például cukorbetegség, Sjögren-szindróma és fehérvérűség – esetén. Némely gyógyszer (epilepszia, magas vérnyomás elleni szerek) a fogíny burjánzását idézi elő, ami nehézkessé teszi a lepedék eltávolítását, így tartósan történő szedése fogínygyulladásra hajlamosíthat.
A fogínygyulladás lehetséges szövődményei
A kezeletlen fogínygyulladás fogágybetegséget (parodontitist) idézhet elő, ami a csontos fogágy bomlásához, és ún. tasakok (gennyel telt üregek) képződéséhez vezethet. A fogágybetegség késői felismerése miatt akár műtétre, implantátum beültetésére is szükség lehet.
A fogínygyulladás diagnosztizálása
A kórelőzmény felvételét a száj higiénés állapotának felmérése, majd az íny vizsgálata követi. Laboratóriumi vizsgálatra (rutinvérképre és a vércukorszint vizsgálatára) csak nagyon ritkán, súlyos, ínyduzzanattal járó ínygyulladás esetén van szükség.
A fogínygyulladás kezelése
A fogínygyulladás kezelésének sarokköve a fogkő orvosi eltávolítása (mechanikus tisztítás) és a szájhigiénia helyreállítása gondos szájápolással. A fogkő kialakulásának hajlama egyénenként változó, ezért a fogkő eltávolítására egyeseknél évente, másoknál akár negyedévente is szükség lehet. Amennyiben a fogínygyulladás bizonyos gyógyszer mellékhatása miatt következik be, a kezelőorvos másik hatóanyagú szer szedését fogja javasolni. A vitaminhiány következtében fellépő fogínygyulladás esetén szükséges a megfelelő vitamin pótlása.
Az időben felismert és kezelt, lepedék okozta fogínygyulladás jól gyógyul. Amennyiben a fogínygyulladásban szenvedő beteg betartja a fogorvos utasításait, a panaszok viszonylag rövid idő alatt – körülbelül egy hónapon belül – megszűnnek.
A fogínygyulladás megelőzése
A betegség megelőzésének hatékony módja a megfelelő szájhigiénia betartása. Ennek érdekében javasolt:
- egészséges, kiegyensúlyozott étrend követése,
- magas cukor- és zsírtartalmú ételek kerülése,
- legalább napi kétszeri fogmosás,
- fluoridtartalmú fogkrém használata,
- dohányzás kerülése,
- rendszeres fogorvosi kontroll és orvosi fogkőeltávolítás.
Fogínygyulladás gyermek- és időskorban, várandósság idején
Kisgyermekeknél az elhúzódó fogáttörés tünetegyüttesének részeként megjelenő, ún. pericoronitis fő jellemzője, hogy a fogíny ráburjánzik a még nem kellően előtört fogra, így ételmaradék és vele együtt kórokozók is kerülhetnek a fogra hajló íny alá. Az így kialakuló fogínyfertőzés más irányban – például a torok felé – is továbbterjedhet.
A terhességi fogínygyulladás a hormonális változások, illetve a fogmosás hányinger miatti esetleges elhanyagolása miatt alakul ki. A terhesség időszakában létrejövő fogkövesedés miatt az ínyszövet néhol burjánzásnak indul, amit terhességi daganatnak neveznek.
Számos publikáció támasztja alá, hogy háromszoros a valószínűsége a koraszülésnek, ha a terhes anya fogágybetegségben szenved, ezért a várandós édesanyáknak különösen ügyelniük kell a rendszeres fogorvosi ellenőrzésre.
Az ún. hámlásos gingivitis elsősorban a változókort (menopauzát) követően alakul ki a nőknél. A fogíny külső rétege olyan jelentős mértékben elválik az alatta fekvő szövetektől, hogy a külső réteg ledörzsölhetővé válik.
