A szájnyálkahártyán, az ínyen vagy a nyelven alkalomszerűen vagy időről időre megjelenhetnek gyulladt sebek, fekélyek, amelyek – bár kellemetlen tüneteket okozhatnak – az esetek többségében ártalmatlanok és spontán gyógyulnak.
Az elváltozások általában kerekek vagy oválisak, szürkésfehér, esetleg sárgás színűek, és körülöttük vörös, gyulladásos udvar látható. A fekélyes szájsebek jelezhetnek súlyos betegséget is, ezért fontos a szájüregben megjelenő különböző fekélyes gyulladások megkülönböztetése.
A fekélyes szájsebek egyik gyakori megjelenési formája az afta. Bármelyik korosztálynál előfordulhat, de leginkább a fiatalok és nők körében gyakori. Kialakulásának okai nem teljesen tisztázottak, akár egészséges egyéneknél is megjelenhet valamilyen provokáló tényező hatására.
Az emberek mintegy ötödénél rendszeresen jelennek meg fekélyes sebek a szájüregben, ekkor visszatérő aftózus fekélyről van szó (rekurráló aftózus stomatitis), amely bár megjelenésében hasonló, mégsem keverendő össze a fertőző ajakherpesszel.
Mikor forduljon orvoshoz?
Az esetek túlnyomó többségében a szájüregben megjelenő fekélyes sebek veszélytelenek, a kellemetlen tünetek általában néhány napon belül enyhülnek, majd egy-két héten belül spontán, nyom nélkül gyógyulnak.
A háziorvoshoz vagy fogorvoshoz kell azonban fordulni abban az esetben, ha a szájfekély 3 hétnél hosszabb ideig jelen van, és/vagy rendszeresen visszatér, illetve ha a szájban kialakult fekélyes seb mérete nagy és mély, vérzik vagy rendkívül fájdalmas.
Mindenképpen gyermekorvoshoz kell fordulni, ha a gyermekénél jelentkező szájüregi fekélyes sebekkel egyidejűleg az alábbi, egyéb betegségre utaló általános tünetek is jelentkeznek:
- láz;
- hasfájás;
- étvágytalanság, fogyás;
- fáradékonyság, levertség;
- fekélyes sebek a végbélnyílás környékén.
Gyermekek esetében a fekélyes szájsebek egyes fertőző betegségek (pl. kéz-láb-száj betegség) vagy az emésztőrendszert érintő betegségek (pl. lisztérzékenység, colitis ulcerosa, Crohn-betegség) kísérő tünetei lehetnek.
Fekélyes szájsebek kialakulásának lehetséges okai
A fekélyes, aftózus szájsebek kialakulásának okai az esetek többségében nem teljesen tisztázottak, számos tényező állhat a megjelenésük mögött.
A fekélyes szájsebek kialakulásának egyik leggyakoribb oka a szájnyálkahártyája sérülése. Sérülést okozhat például fogszabályzó vagy műfogsor, túl forró vagy túl hideg ital, de az éjszakai fogcsikorgatás is.
Egyéb gyakori okok:
- stressz, szorongás, hormonális változások;
- dohányzás vagy a dohányzásról való leszokás első szakasza;
- legyengült immunrendszer;
- genetikai hajlam;
- sugár- és kemoterápiás kezelés mellékhatás;
- fertőző betegségek mellékhatása, kísérő betegsége.
Fekélyes szájsebek lehetséges szövődményei
A legtöbb fekélyes szájseb ártalmatlan, egy-két héten belül magától elmúlik, azonban a hosszan tartó szájfekély akár szájrák jele is lehet, így nem árt ellenőriztetni.
Fekélyes szájsebek kezelése
A kellemetlen, égő érzés és a fájdalom enyhítésére használhatók a gyógyszertárban kapható készítmények (pl. érzéstelenítő szájzselé vagy ecsetelő). A tünetek enyhítése kapcsán segítség kérhető a gyógyszertárban.
A szájseb érintése kerülendő. Ha mindenképpen hozzá kell nyúlni a területhez (pl. szájápolás során), akkor előtte és utána is alapos kézmosásra van szükség – elkerülendő az esetleges felülfertőzés. A fogtisztításhoz érdemes puha sörtéjű fogkefét használni. Ha a fájdalom lehetetlenné teszi a fogmosást, akkor klórhexidin-tartalmú szájvizet érdemes használni a gyulladás csökkentésére (az alkoholtartalmú szájvizek azonban kerülendők).
Törekedni kell puha ételek fogyasztására – elkerülendő a seb felsértését, irritációját. Kerülni kell a forró vagy szénsavas italokat, valamint a forró, túl fűszeres ételeket. Erős fájdalom esetén fájdalomcsillapító is alkalmazható; erről érdemes kikérni orvos, illetve gyógyszerész tanácsát.
Fekélyes szájsebek megelőzése
A fekélyes szájsebek kialakulása, alkalmanként vagy időről időre történő visszatérése nem mindig előzhető meg, ugyanakkor kialakulásuk kockázatát csökkentheti a kiegyensúlyozott, egészséges étrend, a megfelelő száj- és fogápolás és a stresszt okozó körülmények – lehetőség szerinti – kerülése, illetve stresszcsökkentő technikák alkalmazása.