A gyermekkori túlsúly és elhízás egyre gyakoribb a fejlett nyugati társadalmakban, így hazánkban is, és idővel többféle egészségügyi és mentális problémához vezethet. A megfelelő testsúly fiatalabb életkorokban gyorsan változik, így nem olyan egyértelmű a testsúlyra vonatkozó határértékek meghatározása, mint felnőttkorban.
A gyermekorvosi és védőnői vizsgálatok során felveszik a gyermek antropometriai adatait, mint például testtömeget és testmagasságot, amiket aztán összehasonlítanak a hasonló korú és nemű gyermekek adataival percentilis táblák segítségével.
Az elhízás fő tünete gyermekkorban is a felesleges zsír lerakódása. A felesleges zsírszövet lerakódhat a gyermek hasára, mellére (alma típusú elhízás) vagy megjelenhet fartájon, combokon (körte típusú elhízás).
Mikor forduljon orvoshoz?
Az egészségügyi szakemberek segíthetnek abban, hogy gyermeke egészséges testsúlyt érjen el. Ha kérdése van, vagy ha azt tapasztalja, hogy az életmódbeli változtatások nem hatásosak, keresse fel a gyermekorvost és kérjen segítséget.
Orvosa felmérheti gyermeke testsúlyát és további tanácsokat is adhat az életmód megváltoztatásával kapcsolatban, vagy akár más szakemberekhez is irányíthatja, így például endokrinológushoz, dietetikushoz vagy pszichológushoz.
A gyermekkori elhízás kiváltó okai
Az elhízás kialakulásért többnyire a szülők is felelősek. Érdemes átgondolni a gyermek napi rutinját, illetve azt, hogy mit és mennyit eszik a nap folyamán, és mennyit sportol a gyermek. Lényeges, hogy mi kerül az asztalra reggelire, ebédre vagy vacsorára, amikor együtt eszik a család, vagy hányszor kirándul közösen együtt a család. A gyermekkori túlsúly és elhízás hátterében leggyakrabban a mozgásszegény életmód és/vagy kalóriadús étrend áll.
Nagyon fontos korlátozni a gyermek képernyő előtt töltött idejét is, illetve kerülni kell a képernyő előtti nassolást.
Ritkábban olyan tényezők is vezethetnek túlsúlyhoz és elhízáshoz, mint például:
- gyógyszerek (pl. epilepszia-gyógyszerek, szteroidok);
- veleszületett betegségek (pl. Prader-Willi-szindróma);
- hormonális betegségek (pl. pajzsmirigy-alulműködés, növekedési hormon hiánya).
A gyermekkori elhízás lehetséges szövődményei
A gyermekkori elhízásnak számos negatív egészségügyi következménye van, valamint összefüggésbe hozható a felnőttkori korai halálozással is. A túlsúlyos és elhízott gyermekek nagyobb eséllyel maradnak elhízottak felnőtt korukban is, és már fiatalon kialakulhatnak náluk krónikus szív- és érrendszeri betegségek, anyagcsere- vagy daganatos betegségek.
Az elhízáshoz kapcsolódó szövődmények a következők lehetnek:
- magas vérnyomás és magas koleszterinszint;
- májbetegségek, asztma, 2-es típusú cukorbetegség;
- alvászavarok, például alvási apnoe;
- alacsony önértékelés, szorongás, depresszió, öngyilkosságra való hajlam;
- viselkedési problémák;
- ízületek megterhelése, ízületi panaszok (pl. csípő, térd, boka);
- korai szívinfarktus;
- daganatok kialakulása (pl. emlő- vagy vastagbéldaganat);
- hormonális problémák okozta csökkent termékenység és menstruációs zavarok.
Minél fiatalabb korban jelentkezik az elhízás, annál nagyobb a kockázata a hosszútávú negatív következményeknek.
A gyermekkori elhízás diagnosztizálása
A gyermekek fejlődését percentilis görbékkel követhetjük nyomon, melyeket egy nagyobb számú gyerekpopuláció adataiból szerkesztenek, és segítségükkel összehasonlítható, hogy a kérdéses gyermek adatai hogyan viszonyulnak az adott gyermekpopulációból nyert adatokhoz. A percentilis értéke 0 és 100 közötti érték, ahol a 0 percentilis a legalacsonyabb, míg a 100 percentilis a legmagasabb érték.
Percentilis görbék segítségével a védőnők és orvosok grafikus formában követik nyomon a gyermekek fejlődését azáltal, hogy mennyire tér el az 50-es percentilis értéktől. Az elhízás meghatározásához megmérik a gyermek testsúlyát, testmagasságát és ezekből kiszámítják a testtömegindexét (BMI). A percentilis görbék újszülöttkortól 18 éves korig használhatók.
A BMI-re vonatkozóan:
- 5 percentilisnél kisebb érték kóros soványságra utal,
- 5–85 percentilis közötti érték esetén a gyermek megfelelően táplált és fejlett,
- 85–95 percentilis között a gyermek túlsúlyos,
- 95 percentilis érték felett a gyermek elhízott.
A szükséges vizsgálatokat egyénre szabottan a háziorvos vagy a szakorvos írja elő és egyezteti a szülőkkel is (pl. hormonszint-meghatározás stb.). A vizsgálatok célja, hogy meghatározzák, hogy fennáll-e valamilyen egyéb betegség vagy gyógyszerszedés, ami indokolhatja az elhízást. A vizsgálat során azonban kitérnek az elhízással kapcsolatos, nem kívánt hatások azonosítására is.
A gyermekkori elhízás kezelése
Kezelésében elsődleges a megelőzés, tehát az étrendi és a fizikai aktivitásra vonatkozó ajánlások betartása. Lényeges a gyermekek testsúlyának utánkövetése, havonta kontrollálni kell, hogy csökken-e a testsúly. Amennyiben nem, akkor strukturáltabb kezelési tervre van szükség, azaz önellenőrzési, étkezési naplót célszerű vezetni minden nap, valamint napi 60 perc, felügyelet melletti fizikai aktivitás és kis energiasűrűségű étrend előállítása javasolt dietetikus bevonásával, háziorvosi felügyelet mellett.
Amennyiben a testsúly nem csökken 3-6 hónap elteltével sem, akkor intenzív terápiára és multidiszciplináris kezelésre van szükség. A háziorvos a gyermeket szakrendelésre küldi (pl. endokrinológushoz), főleg ha súlyosan elhízott, vagy ha elhízással összefüggő betegségek alakultak ki.
Mit tehet gyermekkori elhízás esetén?
Elsősorban életmódváltásra van szükség, melyben a család tud igazán segíteni. Nagyon fontos az egészséges táplálkozás és a több mozgás.
Néhány praktikus jó tanács:
Fogyasszon több gyümölcsöt és zöldséget a család. Kerüljék a cukrozott üdítőitalok fogyasztását. Az egészségtelen nassolnivalókat (pl. chips, édesség, keksz, rágcsálnivaló stb.) helyettesítsék egészségesebb alternatívákkal (pl. olajos magvak, gyümölcsök, csicseriborsó, natúr joghurt stb.), azonban ezek mennyisége is legyen korlátozott.
Korlátozza a gyermek képernyő előtt töltött idejét (pl. okostelefon, tévé, videójáték, internet stb.), mert az ülő életmódot erősítő tevékenységek fokozzák az elhízás veszélyét. A gyermekek számára fontos a napi minimum egy óra időtartamú testmozgás, amely lehet tánc, labdajáték, séta stb.
Rendszeresen beszélgessen gyermekével az egészséges életmódról és annak jótékony hatásairól. Az életmódváltás nem tiltáson alapul. Fontos a reális célok kitűzése, és fontos a dicséret, pozitív megerősítés és motiváció.
Biztosítsa gyermekének a pihentető alvást. Gyermeke kerülje a lefekvés előtti okostelefon-használatot, tévénézést és videójátékozást.
Járjanak rendszeres kontrollra a gyermekorvoshoz vagy védőnőhöz, akikkel működjenek együtt. Forduljon időben szakemberhez, amennyiben gyermeke túlsúlyos, emiatt lehangolt, esetleg iskolai problémái is vannak.
A megfelelő testsúly elérésében és fenntartásában nagy segítség lehet egy pszichológus, aki feltárhatja az elhízás hátterében lévő esetleges lelki okokat, motiválhatja a gyereket a változásra, vagy foglalkozhat a gyermeket érő, testsúlyával kapcsolatos lelki megterheléssel is.
Érdemes a változásokat az egész családnak együtt elkezdenie, mert az egészséges élet a családban tanult szokásokkal kezdődik.
A gyermekkori elhízás szűrése
A gyermekkori elhízás szűrése javasolt 6 éven felüliek körében, de legkésőbb pubertáskorban. Indoka az elhízás, magas vérnyomás, lipid (vérzsír)–eltérések, családban előforduló cukorbetegség vagy egyéb kórállapotok, melyek inzulinrezisztenciával járnak, pl. policisztáspetefészek-szindróma (PCOS).
A szűrés a diagnosztikában leírt percentilis görbékkel és táblákkal történik mindkét nem esetében (testsúly- és testmagasságmérés után), kiegészíthető testösszetétel-vizsgálattal, orális glükóztolerancia-teszttel (OGTT).
