egeszsegvonal logonnk logo szurkearnyalatos

1812 gomb

eeszt gomb

eeszt gomb

Gépi lélegeztetésre olyan betegségek és állapotok esetén kerül sor, amikor a beteg nem képes önállóan ellátni a légzőmunkát, vagy a légzési funkció szoros figyelemmel követésére van szükség (pl. altatásban végzett műtét), és a légzéstámogatás különböző módszerei nem elégségesek a megfelelő oxigénszint fenntartásához.

 

Gépi lélegeztetés során mesterséges körülmények között kizárólag a lélegeztetőgép végzi a beteg helyett a légzést. A gépi lélegeztetés intenzív terápiás ellátás kereteink belül történik.

 

Intubáció

A gépi lélegeztetés feltétele az intubáció, mely során a tubust (egy hajlított, rugalmas csövet) vezetnek a légcsőbe. Az intubáció művelete nem tarthat fél percnél tovább.

 

Az intubáció során általában nyugtatót is alkalmaznak az ideg-izom kapcsolat lazítása és egyéb gyógyszeres lehetőségek mellett, hogy a gépi lélegeztetés minél kisebb traumával járjon a beteg számára. Az intubációt követően meg kell győződni arról, hogy a tubus megfelelő helyre lett betéve: erről a mellkasra való ráhallgatással, a beteg szaturációjából, illetve mellkasröntgen képe alapján tájékozódhatunk. A gépi lélegeztetés két formában valósulhat meg: endotracheális tubuson vagy tracheostomán keresztül.

 

Endotracheális tubus

Az endotracheális tubus azt jelenti, hogy a hajlított csövet a beteg légcsővébe a száján keresztül vezetik be.

 

A tubushoz tartozik egy úgynevezett cuff, amely felfújva megakadályozza a félrenyelést (aspirációt), a tubus elmozdulását és a rendszer szivárgását. Fontos a cuff megfelelő felfújása, ha túlzottan nagy nyomás uralkodik benne, a környező nyálkahártya sérülését eredményezheti, míg ha nincs megfelelően felfújva, a rendszer ereszthet.

 

Tracheostoma

Tracheostoma esetén a külvilág és a légcső között egy nyakon végzett sebészi bemetszéssel alakítanak ki összeköttetést, és így csatlakoztatják a lélegeztetőgépet a beteg légcsövéhez. Első lépésként az érintett bőrterületet lefertőtlenítik, helyi érzéstelenítőt juttatnak a bőr alá, majd 1 cm-es bevágást ejtenek a bőrön. A keletkezett nyíláson végül behelyezik a tubust.

 

A gépi lélegeztetés lehetséges szövődményei

Mind az endotracheális tubus, mind a tracheostoma fertőzésekre hajlamosít, így a gépi lélegeztetés egyik szövődménye a tüdőgyulladás kialakulása lehet. Ennek megelőzése céljából csak a gyártó által megjelölt ideig szabad alkalmazni a tubust és steril körülmények között szükséges cserélni.

 

A gépi lélegeztetés emellett irritáló hatással van a légcső nyálkahártyájára, ezért fontos a belélegzett levegő párásítása.

 

A gépi lélegeztetés, a változó mellkasi nyomás miatt megterhelő lehet a szív számára. Ennek következtében alacsony vérnyomás, tachycardia (fokozott szívfrekvencia) és csökkent vizeletkiválasztás alakulhat ki.

 

Amennyiben a lélegeztetés során a gép túlzottan nagy nyomással juttatja be a levegőt a beteg légútjaiba, barotrauma (nyomás okozta sérülés) keletkezhet. Ennek következtében többek között légmell és tüdőtágulat alakulhat ki.

 

A gépi lélegeztetés során a beteg nyugtatót kap, a hosszan tartó szedáció a későbbiekben hosszabb rehabilitációt igényel.

 

A gépi lélegeztetés befejezése

A gépi lélegeztetés befejeztével extubációra kerül sor, amikor eltávolítják a beteg légutaiból a tubust. Ezt megelőzően az esetleges váladékot leszívják, hogy az extubáció során ne okozzon fulladást. Ezen kívül meg kell győződni arról, hogy a gépi lélegeztetés okát képző állapot megszűnt-e, valamint hogy a beteg általános állapota (pl. szív-érrendszeri) megengedi-e a gépi lélegeztetésről való leszoktatást.

 

A gépi lélegeztetés javallatai

Gépi lélegeztetésre lehet szükség akut légzési elégtelenség, életveszélyes hipoxia (oxigénhiányos állapot) és jelentősen megnövekedett légzési munka miatt.

 

Akut légzési elégtelenséget okozhat:

 

 

Életveszélyes hipoxiát okozhat a tüdő átlégzésének és az oxigén felvételének elégtelensége (pl.: tüdőembólia, ARDS), az egészséges légzőfelület csökkenése (pl.: tüdőgyulladás, COVID-19 betegség, tüdőfibrózis, COPD).

 

Megnövekedett légzési munkát eredményezhet:

 

  • légúti elzáródás;
  • emelkedett szén-dioxid termelés;
  • elhízás.

 

Az invazív lélegeztetés esetén a belégzési trigger lehet az idő, a nyomás, az áramlás, illetve a rekeszizom EMG által érzékelt impulzusa. A belégzési ciklus lehet áramlás vagy nyomás vezérelt. A kilégzési trigger lehet az idő, a térfogat, az áramlás vagy a nyomás. A kilégzési ciklus általában passzív folyamat.

 

A fenti paramétereket a légzés fenntartása érdekében mesterségesen, személyre szabottan kell beállítani. Emellett folyamatosan figyelni kell a beteg állapotát, és szükség esetén módosítani a beállításokon és a gyógyszerelésen. Emiatt a gépi lélegeztetés csak intenzív osztályos ellátás során, megfelelő szakmai ismeretek, folyamatos szakorvosi és szakápolói jelenlét mellett valósítható meg.

KULCSSZAVAK
lélegeztetőgép  |   tubus  |   tracheostoma  |   intenzív terápia  |   ito
1812 nagy gomb

KOLLÉGÁINK SEGÍTENEK

Hívja az EGÉSZSÉGVONALAT!

EGYÜTTMŰKÖDŐ PARTNERÜNK

bm

 

sz2020 also infoblokk

Mentés
Sütik testreszabása
A többi weblaphoz hasonlóan mi is sütiket használunk a weblap teljesítményének fokozására, amennyiben ezeket visszautasítja az oldal működése bizonytalanná válhat!
Mindent elfogad
Mindent visszautasít
További információk
Analytics
Az adatok elemzésére használt eszközök egy webhely hatékonyságának mérésére és működésének megértésére.
Google Analytics
Elfogad
Visszautasít