Génmódosított élelmiszernek minősülnek azok a termékek, amelyek tartalmaznak genetikailag módosított elemet, alkotórészt vagy szervezetet. Az ismertebb GMO kifejezés a génmódosított organizmusból alkotott mozaikszó.
A génmódosítás során megváltoztatják a növény vagy az állat genetikai állományát. Olykor idegen génekkel keresztezik őket, amiket transzgenikus egyednek neveznek. A növények vagy az állatok genetikájának szaporítás szempontjából történő befolyásolása nem újdonság. A géntechnológia ennek új módszereit tette lehetővé, így például a növénynemesítés során távoli géneket is felhasználhatnak (akár bakteriális géneket is), nemcsak rokon fajok génjeit.
Például a burgonya génállományába hóvirág génjét építették be, ezáltal krumplibogár-rezisztenciát alakítottak ki. Kutatók dolgoznak továbbá szárazságtűrő búza kialakításában is nemesítési technológiával.
A GMO-k lehetséges előnyei és hátrányai
A kutatók körében nincs egyetértés arra vonatkozólag, hogy a génmódosított élelmiszerek milyen hatással vannak a környezetre és az emberi szervezetre: van, aki az egészségkárosító hatástól tart, de van olyan is, aki veszélytelennek minősíti a GMO-kat.
Napjainkban sokat vitatott kérdés, hogy vajon megoldást nyújthatna-e az éhezés problémájára a Földön a génmódosítás. Némelyek úgy gondolják, hogy a genetikailag módosított növényeket olyan helyekre lehetne elültetni, ahol semmi más nem képes megteremni, így a szélsőséges éghajlathoz alkalmazkodhatnának, és a hozamnövekedés megoldhatná az éhezés problémáját. Mások szerint ez nem megoldás, mert a szegénységet és a vásárlóerő hiányát ez önmagában nem oldaná meg.
A génmódosítás lehetséges előnyei
Kevesebbet kell, vagy egyáltalán nem kell bizonyos gyomirtókat/rovarirtókat használni, ami olyan szempontból fontos, hogy a peszticidek ma már széles körben kimutathatók a környezetben és az emberi szervezetben, és kapcsolatba hozták számos aggasztó tendenciával, így például a nemzőképesség legkülönfélébb zavarai mellett egyes daganatos betegségekkel és anyagcsere-betegségekkel is. Ezzel egyben megtakarítható a permetezés és a vegyszerek költsége, a módosított növények pedig vetésforgó nélkül is termeszthetők, ami nagyban megkönnyítené a termesztési folyamatot.
A génmódosítás lehetséges hátrányai
A genetikailag módosított növények magjai a szél útján távoli helyekre is eljuthatnak, ahol kiválasztási előnyt élvezhetnek más növényekkel szemben, és ezáltal csökkenthetik a növényfajok változatosságát, és megváltoztathatják a természetes környezetet.
A génmódosítás további kockázatai:
- kialakulhatnak gyomirtókkal szemben rezisztens gyomnövények,
- kialakulhatnak új rovarváltozatok,
- egyes növények akár több bakteriális gént is tartalmazhatnak egyszerre, amelyek együttes hatása nem ismert.
A genetikailag módosított élelmiszerek egészségügyi hatásai jelenleg nem ismertek. Előfordulhatnak allergizáló, mérgező vagy akár toxikus hatások is. Összességében azonban az eredmények ellentmondásosak, és nagyon kevés tanulmány áll rendelkezésre ahhoz, hogy egyértelműen ki lehessen jelenteni, hogy károsak-e vagy sem.
A GMO-k szabályozása
Amerikában már 1994-től forgalomban vannak genetikailag módosított növények, azonban Európában ennek a technológiának a megítélése továbbra is nagyon változatos. Vannak olyan országok, ahol tiltják az ilyen növények termesztését. Az EU engedélyezte tagállamainak e termékek kereskedelmét, illetve a génmódosított repce-, kukorica-, szójatermesztést is. Az erről szóló rendelet megtekinthető a következő linken: 1829/2003/EK rendelet.
Reprezentatív felmérések szerint az európai közösség kb. kétharmada elutasító a genetikailag módosított termékekkel szemben, legfőképpen a hosszú távú következmények, szövődmények félelme miatt.
Hazánkban minden 0,9% feletti génmódosított alapanyagot tartalmazó terméket szükséges jelölni, valamint moratóriumban tiltják a GM-növények termesztését is. Az erről szóló határozat megtekinthető a következő linken: 53/2006. (XI. 29.) OGY határozat.
Magyarország Alaptörvénye jelenleg a testi és lelki egészséghez való jog vonatkozásában genetikailag módosított élőlényektől mentes mezőgazdaságot tart fenn.
