egeszsegvonal logonnk logo szurkearnyalatos

1812 gomb

eeszt gomb

eeszt gomb

A gyermek bántalmazása magában foglalja a rossz fizikai és/vagy érzelmi bánásmódot, a szexuális visszaélést, az elhanyagolást, illetve a kizsákmányolás minden formáját, amely a gyermek egészségének, fejlődésének vagy méltóságának tényleges vagy lehetséges sérelmét eredményezi. 

 

A bántalmazás (abúzus, visszaélés) felismerése a gyermek környezetében élők és tevékenykedők feladata. 

 

A gyermekkel való rossz bánásmód gyanúja merül fel, ha a szülő késlekedik az orvoshoz fordulással, vagy a gyermek sérülésének nincs elfogadható magyarázata, vagy túl gyakran éri sérülés a gyermeket. További jel lehet, ha szokatlan tünetekkel vagy túl gyakran keresik fel az egészségügyi intézményt, a gyermek indokolatlanul sokat hiányzik az iskolából, vagy a gyermek viselkedése hirtelen megváltozik. 

 

A bántalmazás elkövetésének helye szerint megkülönböztetünk családon belüli és azon kívüli (idegenek által vagy intézményben elkövetett) erőszakot.

 

Gyermekbántalmazásra utaló jelek

A magyar gyermekvédelmi törvény a veszélyeztetettséget olyan magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult állapotként definiálja, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza. 

 

A „bántalmazott gyermek szindróma” szakkifejezés Henry Kempe (1924–1988) amerikai gyermekgyógyász nevéhez fűződik, aki 1962-ben elsőként azonosította és írta le a gyermekbántalmazást. A gyermekbántalmazásra utaló gyanújeleket a bántalmazás típusai szerint az alábbiakban foglaljuk össze. 

 

Ha tudomására jut, hogy egy gyermek bajba jutott, felmerül a bántalmazás gyanúja, vagy veszélyeztető helyzetet észlel, értesítse az Országos Gyermekvédelmi Szakszolgálat lakhely szerint illetékes intézményét, vagy jelentse azt a nap 24 órájában ingyenesen, névtelenül hívható +36-80-21-20-21-es gyermekvédő hívószámon.

 

Kapcsolódó tartalmak: Segítségnyújtás bántalmazás esetén, Bántalmazás: van segítség!

 

Az elhanyagolás gyanújelei

A gyermek védelembevételének és családjából való kiemelésének leggyakoribb oka az elhanyagolás, amely szándékosan vagy gondatlanságból is megtörténhet. Fizikai elhanyagolás, ha a szülő letagadja gyermeke súlyos betegségét, visszautasítja a gyógykezelést, nem tartja be az orvos utasításait, vagy egyáltalán nem fordul orvoshoz. 

 

Elhanyagolás továbbá a fizikai szükségletek elégtelen kielégítése, például az éheztetés, szomjaztatás, a személyi higiénia elhanyagolása, a ruházkodás hiányosságai és a gyermek egészségét károsító lakáskörülmények. Az elégtelen felügyeletből fakadóan sérülhet a gyermek biztonsága, balesetveszélynek lehet kitéve. 

 

Érzelmi elhanyagolást jelent a gyermek érzelmi biztonságra, állandóságra, szeretetkapcsolatra való törekvésének, valamint érzelmi kötődésének mellőzése vagy elutasítása. Tünete lehet az egykedvűség, közömbösség, alacsony önértékelés, beszédfejlődési zavar, a kommunikációs és koncentrációs nehézségek, visszahúzódó viselkedés és az iskolai teljesítmény romlása. Serdülőkorban önpusztító magatartásformák (alkoholfogyasztás, dohányzás, kábítószer-használat), különböző lelki zavarok (depresszió, agresszió, szorongás) és gátolt társas kapcsolatok jellemzik ezt az állapotot. 

 

Elhanyagolásnak minősül az is, ha a szülő nem biztosítja a tanuláshoz, iskolába járáshoz szükséges feltételeket, vagy hátráltatja a tanköteles gyermeket az oktatásban való részvételben.

 

Az érzelmi bántalmazás tünetei

Lelki bántalmazásnak tekintendő a gyermek érzelmeivel való tartós visszaélés, amely súlyos és tartósan káros hatást gyakorol a gyermek személyiségfejlődésére. Idesorolható az értéktelenség, szeretetlenség, nemkívántság és hasznavehetetlenség érzésének vagy az állandó félelem és szorongás keltése. 

 

Érzelmileg bántalmazza a szülő a gyermekét akkor is, ha az életkorának vagy a fejlettségi szintjének nem megfelelő elvárásokat támaszt vele szemben, erőszakos és kegyetlen nevelési módszereket alkalmaz. 

 

Az ellenséges légkör, a megszégyenítés, a gyakori kritizálás és az érzelmi zsarolás szintén ebbe a körbe tartozik. Érzelmi bántalmazást jelent továbbá a gyermek kihasználása, társas elszigetelése, erkölcsi megrontása és a társadalmi szabályokat megszegő viselkedésre (lopás, koldulás) való kényszerítése. Igen káros hatású a főleg fiatalok körében jellemző zaklatás (bullying) hatása és az internetes felületeken történő bántalmazás (cyber bullying) is (ld. még Erőszak a közösségi médiában).

 

Az érzelmi bántalmazás következményeként hirtelen megváltozhat a gyermek viselkedése, hangulati ingadozásai léphetnek fel, elszigetelődhet a kortársaitól. Romolhat a tanulmányi teljesítménye, iskolakerülés is előfordulhat. Alvászavarok, rémálmok jelentkezhetnek, megszűnhet a korábban stabil szobatisztasága. Súlyosabb esetekben a serdülő gyermek önpusztító magatartást (önsértés, alkoholfogyasztás vagy drogfogyasztás, promiszkuitás) tanúsíthat, és az öngyilkosság kockázata is megnövekedhet.

 

A szexuális bántalmazás tünetei

A szexuális bántalmazás a gyermek szexuális cselekményekre kényszerítését vagy ösztönzését jelenti, beleértve a szexuális tartalmak számos szóbeli és egyéb formáját, a molesztálást és a gyermek pornográf anyagok megtekintésébe vagy készítésébe való bevonását. Szexuális visszaélésre utalhat a gyermek illetlen szexuális játéka, nemi szerveinek mutogatása is. 

 

Általános tünetként személyektől és helyszínektől való rettegés, alvászavar, visszatérő hasi fájdalom, fejfájás, étkezési zavarok, kábítószer-használat, öngyilkossági késztetés és depresszió léphet fel. A szexuális bántalmazás testi jele lehet a külső nemi szervek vagy a végbéltájék fájdalma, gyulladása, viszketése, váladékozása, vérzése. További tünet lehet az ismétlődő fájdalmas vizelés és húgyúti fertőzés, a székletvisszatartás képtelensége. 

 

Serdülőkorban a túlfűtött szexuális érdeklődés, a kihívó szexuális magatartás, a nem kívánt terhesség, a szexuális partnerek gyakori váltogatása és a prostitúció hátterében szintén meghúzódhat szexuális bántalmazás. 

 

A szexuális bántalmazás súlyos formája a prostitúcióra való kényszerítés és a gyermekkereskedelem.

 

Kapcsolódó tartalom: Szexuális bántalmazás és kizsákmányolás

 

A fizikai bántalmazás gyanújelei

Fizikális elhanyagolásra utaló tünet lehet az alultápláltság, a leromlott fizikai állapot, állandó éhségérzet, kiszáradás, rossz fogazat, ápolatlanság, hiányos ruházat, elhanyagolt bőrfertőzések (ld. még Bőrproblémák), testi vagy szellemi fejlődésbeli elmaradás és a túl gyakori balesetek. 

 

A testi sértés és fizikai erőszakra utaló jelek lehetnek az alábbiak: 

 

  • Megrázott gyermek szindróma. A csecsemők és kisgyermekek megrázása az egyik leggyakoribb bántalmazási forma, amely az agyi gyűjtőerek feszüléséhez vagy szakadásához vezethet. A nyakcsigolya sérülése akár a gyermek halálát is okozhatja. A külsérelmi nyom hiánya késleltetheti a kórisme időben történő felállítását.
  • Bőrelváltozások. Horzsolások, hámsérülések, hegek, zúzódások, véraláfutások, égések vagy harapási nyomok főként a háton, a törzsön, a fej és a nyak hátsó részén, valamint a haj rángatásából származó hajvesztés.
  • Arc-, nyak- és fejsérülések. Az ütlegelés jele lehet a bevérzett szemhéj vagy arc.
  • Fojtogatás nyomai. Az arcon apró bevérzések láthatók, különösen a szemhéjaknál. A ruhával vagy párnával végzett fojtogatás azonban gyakran nem jár külsérelmi nyomokkal.
  • Csonttörések. Döntő többségük a felkart és a combcsontot érinti, de gyakori a koponyatörés is. Az alkarcsont, a gerinc, a bordák és a boka törése ritkábban fordul elő. Egyéves kor alatt a combcsont törése szinte kizárólag bántalmazás miatt jön létre. Koponyasérülésre utalnak a hirtelen jelentkező idegrendszeri tünetek (pl. görcsroham, kóma).
  • Belső sérülések. Jelei nem feltűnők, a rugalmas hasfal bőrén sokszor a nagy erőbehatás ellenére sem észlelhető zúzódás. A hasűri zsigerek sérülését általános tünetek – visszatérő hányás, a has puffadása, a bélhangok hiánya, körülírt nyomásérzékenység vagy sokk – kísérhetik.
  • Égési sérülések. Előfordulhat szándékos forrázás, cigarettacsikk, forró vasaló vagy láng okozta sérülés.

 

Kapcsolódó tartalom: Fizikai bántalmazás

 

Kivetített Münchausen-szindróma

A szülő ún. kivetített Münchausen-szindrómájában (Münchausen-szindróma by proxi) érintett gyermekek változatos tüneteket mutatnak. A tüneteket általában az anya idézi elő a gyereken. Enyhe formában az anya csak hazudik az egészségügyi dolgozóknak a tünetekről, súlyos esetben különböző mérgező anyagokat használhat, hasfogót vagy éppen hashajtót adagolhat nagy mennyiségben a gyermekének, illetve kék-zöld foltokat, sérüléseket idézhet elő a bőrén.

 

 A kivetített Münchausen-szindróma orvosi értelemben pszichiátriai zavarnak, jogi szempontból a gyermekbántalmazás nagyon súlyos formájának tekintendő.

 

A gyermekbántalmazás kiváltó okai

A gyermekbántalmazás hajlamosító tényezőjeként játszhat szerepet a bántalmazó személyisége: az érzelmi éretlenség, az azonnali késztetések feletti uralom gyengesége, az agresszió és az együttérzésre való képtelenség. Meghúzódhat a háttérben nehéz élethelyzet, például munkanélküliség, szegénység, kapcsolati válság, túlterheltség, kimerültség, túlzott alkoholfogyasztás vagy droghasználat is. 

 

Előfordulhat, hogy a bántalmazó személy gyermekkorában maga is bántalmazást szenvedett el. Az érzelmi elszigeteltség, a támogató háttér hiánya, a családon belüli nem megfelelő kommunikáció vagy konfliktus, az elégtelen szülői készségek és ismeretek szintén kiváltó okként szerepelhetnek. Mindemellett bántalmazásig fajulhat, ha a szülő már kapcsolatuk kezdetétől nem találja meg a közös hangot a gyermekével, vagy a szülő nevelési módszerei nem illeszkednek a gyermek alaptermészetéhez.

 

A gyermekbántalmazás lehetséges szövődményei

Az elszenvedett fizikai, érzelmi, szexuális bántalmazás és elhanyagolás következtében veszélyeztetetté válhat a gyermek további testi, lelki és szellemi fejlődése. 

 

A gyermekbántalmazás rövid távú következményeként fizikai sérülések és lelki zavarok keletkezhetnek. Az emberi kéz okozta fejsérülések agykárosodáshoz, epilepsziás rohamokhoz, mozgási és lelki zavarokhoz vezethetnek, súlyos esetben akár a gyermek halálát is okozhatják. 

 

A gyermekbántalmazás hosszú távú következményei kihatnak a felnőttkorra is. A fizikai sérülések maradandó testi károsodást és pszichés zavarokat okozhatnak. Az érzelmi bántalmazást elszenvedő gyermekek már fiatalkorban hajlamossá válhatnak a bűnözésre, felnőttkorban pedig az agresszív viselkedésre és emberellenes erőszakos cselekedetek elkövetésére.

 

A gyermekbántalmazás kezelése

Amennyiben megerősítésre kerül a gyermekbántalmazás vagy elhanyagolás gyanúja, a gyermek további ellátásáról több szakmát képviselő munkacsoport (multidiszciplináris team) gondoskodik. A teamben gyermekorvos, védőnő, gyermek- és ifjúságpszichiáter szakorvos, klinikai pszichológus, családgondozó szociális munkás, valamint a szülőkkel foglalkozó pszichiáter szakorvos vesz részt. 

 

A kezelés elsődleges szempontja a gyermek érdekeinek érvényesítése, valamint a szülő és gyermek közötti kapcsolat javítása. A gyermek egészségügyi ellátása mellett szükséges a család helyzetének értékelése, a szülői képességek, ismeretek és szokások feltérképezése is. A szülők gyakran szorulnak segítségre az indulatkezelés és viselkedésszabályozás technikája vagy a gondozási tevékenységgel kapcsolatos ismeretek terén. 

 

Ha a gyermekbántalmazás hátterében a szülő pszichés zavara, alkoholbetegsége vagy kábítószer-használata áll, pszichiátriai szakellátás válik szükségessé. 

 

A teljes ellátási folyamatba az egészségügyi ellátáson túlmenően egyéb (szociális, gyámügyi, jogi stb.) teendők is tartoznak, amelyek részletes eljárásrendjét a hatályos jogszabályok határozzák meg. A gyermeket fenyegető közvetlen és súlyos veszély észlelése esetén a családsegítő és gyermekjóléti szolgálat értesíti a család- és gyermekjóléti központot, és hatósági intézkedésre tesz javaslatot.

 

Kapcsolódó tartalom: Gyermekek egészségügyi ellátása

 

A gyermekbántalmazás megelőzése

A gyermekbántalmazás megelőzésének legfontosabb eszköze a veszélyeztetett családok mielőbbi kiszűrése és segítése, amihez a védőnők, gyermekorvosok, pedagógusok és szociális szakemberek közreműködése szükséges. Fontos továbbá a szülői készségek erősítése és a szülő pszichés érintettsége esetén pszichológiai segítség nyújtása. Csökkentheti a gyermekbántalmazás kockázatát a család szociális támogatása (lásd még: Gyermekvédelem).

 


Jogszabályi háttér

 

 

KULCSSZAVAK
bántalmazás  |   abúzus  |   családon belüli erőszak  |   zsarolás  |   visszaélés  |   elhanyagolás  |   veszélyeztetettség  |   gyermekvédelem  |   bántalmazott gyermek szindróma  |   megrázott gyermek szindróma  |   Münchausen-szindróma
1812 nagy gomb

KOLLÉGÁINK SEGÍTENEK

Hívja az EGÉSZSÉGVONALAT!

EGYÜTTMŰKÖDŐ PARTNERÜNK

bm

 

sz2020 also infoblokk

Mentés
Sütik testreszabása
A többi weblaphoz hasonlóan mi is sütiket használunk a weblap teljesítményének fokozására, amennyiben ezeket visszautasítja az oldal működése bizonytalanná válhat!
Mindent elfogad
Mindent visszautasít
További információk
Analytics
Az adatok elemzésére használt eszközök egy webhely hatékonyságának mérésére és működésének megértésére.
Google Analytics
Elfogad
Visszautasít