A gyomor daganatainak túlnyomó többségét rosszindulatú elváltozások képezik, amelyek főként az 55-75 éves korosztályt érintik, és kétszer annyi férfit, mint nőt. A gyomor rosszindulatú (malignus) daganata (carcinoma ventriculi) olyan szabályozatlan sejtburjánzás eredménye, amely a környező szövetek és szervek felé terjedve roncsolja azokat.
Az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization, WHO) jelentése szerint 2020-ban a gyomorrák volt a hatodik leggyakoribb rosszindulatú megbetegedés, amelynek következtében 769 ezer ember halt meg világszerte; és több mint egymillió új esetet fedeztek fel.
A gyomor felépítése és működése
A szájüregtől a végbélnyílásig tartó emésztőrendszer feladata a táplálék felvétele, tápanyagokra történő lebontása, majd felszívása a véráramba, valamint az emészthetetlen anyagok kiürítése a szervezetből. A tápcsatorna fontos részét képezi a rekeszizom alatt elhelyezkedő, üreges, izmos falú gyomor, amelyet a gyomorszáj választ el a nyelőcsőtől.
A gyomor az ételek lebontásához szükséges savat és enzimeket termel. Amikor a táplálék a gyomorba kerül, reflexszerűen elernyed, majd féregszerű (perisztaltikus) összehúzódásokkal juttatja a táplálékot a vékonybél első szakaszába, a patkóbélbe (nyombélbe). Ott a gyomorsav semlegesítődik, és a nyombél enzimjei még kisebb alkotóelemekre bontják a táplálékot, hogy képes legyen felszívódni a véráramba.
A gyomor rendkívül ellenálló a benne található savval és emésztőenzimekkel szemben, azonban néha károsodhat: fekélyek (ld. még Gyomorfekély), szűkületek és daganatok alakulhatnak ki benne.
A rosszindulatú gyomordaganatok főbb típusai és tünetei
Szövettani szempontból a gyomor rosszindulatú daganatai hámeredetű és nem hámeredetű daganatokra oszthatók.
Hámeredetű daganatok
A hámeredetű daganatok többnyire mirigyhám eredetűek (adenocarcinoma), ritkábban laphámsejtes, keverten mirigyhám és laphámsejtes (adenosquamosus) eredetűek, vagy differenciálatlan karcinómák. A gyomorfal rétegeit beszűrő (diffúz) gyomorrákban a pecsétgyűrű alakú daganatsejtek szétszórtan helyezkednek el.
Nem hámeredetű daganatok
A gyomor rosszindulatú daganatainak 5 százaléka kötőszövet (mesenchymalis) eredetű. Ezek közé tartozik a limfóma, a különböző típusú szarkómák (leiomyosarcoma, fibro-, angio- és neurofibrosarcoma), valamint a differenciálatlan malignus mesenchymalis daganat. Ide tartoznak az ún. gastrointestinalis stromalis tumorok (GIST) is, amelyek leggyakrabban a gyomorban fordulnak elő, ritkábban a tápcsatorna egyéb szakaszain (vastagbél, nyelőcső, hashártya). Ritkán elsődleges Hodgkin-limfóma is kialakulhat a gyomorban.
Az ún. Lauren-féle osztályozás a gyomorkarcinóma kétféle szövettani típusát különbözteti meg.
- Intestinalis (jól differenciált) típus: a daganatsejtek csoportokba rendeződve mirigyeket alkotnak. Idült gyomornyálkahártya-gyulladás talaján indul ki; a férfiaknál gyakoribb.
- Diffúz (differenciálatlan) típus: a daganatsejtek nem alkotnak mirigyeket, legfeljebb kisebb csoportokban; főleg egyedi sejtekként, szétszórtan helyezkednek el a gyomorfalban. Gyomornyálkahártya-gyulladás hiányában is kialakulhat; a nőknél gyakoribb.
A gyomorrák kezdeti szakaszában gyakran egyáltalán nem mutatkoznak tünetek, vagy nem specifikusak (más betegségek esetén is előfordulnak), ezért az esetek közel 40%-ában előrehaladott stádiumban fedezik fel a betegséget.
A gyomorrák korai tünetei:
- felhasi diszkomfort (kényelmetlen) érzés,
- étvágytalanság,
- állandó teltségérzéssel járó dyspepsia,
- étel- vagy húsundor.
További tünetek a későbbi stádiumban:
- fogyás,
- vérszegénység (anaemia),
- hasi fájdalom,
- hányinger,
- étkezés utáni hányás,
- vérhányás,
- fekete széklet,
- nehezített nyelés.
Előrehaladott stádiumban a has kidomborodhat a hasüregben felgyülemlő folyadék miatt (ascites), a tumor- vagy a nyirokcsomó-áttétetek (a gyomor és a kulcscsont körül) tapinthatóvá válhatnak, illetve csontáttét esetén csontfájdalom jelentkezhet.
Mikor forduljon orvoshoz?
Ha ún. alarmírozó tüneteket (vérzés, fogyás, hányás), valamint nyelési zavart, étvágytalanságot, korai teltségérzést, tompa gyomortáji fájdalmat tapasztal, vagy családi kórelőzményében elsőfokú rokonnál szerepel a gyomorrák, forduljon háziorvosához, aki szükség esetén gasztroenterológiai szakrendelésre irányítja további kivizsgálásra.
Amennyiben hirtelen jelentkező, egyre fokozódó hasi fájdalmat, illetve vérhányást, a végbélből élénkpiros vér távozását vagy fekete kenőcsös székletet észlel, azonnal hívja a 112-t, és kérjen mentőt! Szintén sürgősségi ellátást igényel a vérvesztés okozta sokk, amelynek legfőbb tünetei a sápadtság, gyengeség, szédülés, a hideg, nyirkos, verejtékes bőr, száraz ajkak és nyelv, szomjúság, szédülés, szapora és gyenge pulzus.
A gyomor rosszindulatú daganatainak kiváltó okai
A gyomorrák kialakulásának hátterében környezeti hatások, táplálkozási szokások, bizonyos betegségek és fertőzések, valamint genetikai tényezők is állhatnak.
A jól differenciált (intestinalis) típusú gyomorrák kialakulásáért többnyire a Helicobacter pylori (H. pylori) nevű baktérium felel. Ez a – WHO által definitív humán karcinogénnek minősített – kórokozó a világ lakosságának felét megfertőzi, de az érintettek mindössze 1–3%-ánál alakul ki a fertőzés következtében gyomorrák. A H. pylori-fertőzés hatszorosára növeli a rosszindulatú gyomordaganat kialakulásának kockázatát a nem fertőzöttekhez képest.
A gyomordaganatok bizonyos hányadában genetikai hajlam áll fenn. Első fokú rokon gyomorrákja esetén a betegség rizikója két-háromszorosára emelkedik. A genetikai érintettség következtében a H. pylori-fertőzés súlyosabb immunválaszt vált ki, ami a gyomorhám sorvadását (atrófia) idézi elő.
A táplálkozás is befolyásolja a gyomor rosszindulatú daganatainak megjelenését: a sóban gazdag, valamint a tartósított és füstölt élelmiszerek fogyasztása kétszeresére növeli kialakulásának esélyét (ellenben a magas antioxidáns-tartalmú friss zöldségek és gyümölcsök rendszeres étrendbe iktatása 30–50%-kal csökkenti a kockázatot).
Gyomorrákra hajlamosító további tényezők:
- betegségek, pl. gyomornyálkahártya-gyulladás, gyomorfekély, megelőző gyomorműtétek, ún. epe-reflux (a patkóbélbe ürülő epeváladék gyomorba visszajutása);
- elhízás;
- dohányzás;
- mértéktelen alkoholfogyasztás;
- vérszegénység (B12-vitamin hiánya miatt).
A gyomor rosszindulatú daganatainak szövődményei
A gyomor rosszindulatú daganatai átterjedhetnek a hasüregi nyirokcsomókra, és a környező régiók nyirokcsomóiban másodlagos rosszindulatú daganatot okozhatnak. Áttétet adhatnak a hashártyában, tüdőben, mellhártyában, májban és a központi idegrendszerben is. Gyomorszűkületet, bélelzáródást (ileus), gyomor-bélrendszeri vérzést okozhatnak, illetve súlyos alultápláltsághoz, vashiányos vérszegénységhez vezethetnek.
A gyomor rosszindulatú daganatainak diagnosztizálása
A kórisme felállításának első lépése a kórelőzmény felvétele (különös tekintettel az egyenes ági rokonok között előforduló gyomorrákra), a fizikális vizsgálat, illetve a vérvizsgálat. A gyomor rosszindulatú daganatának gyanúja esetén endoszkópos vizsgálat (gyomortükrözés) elvégzése szükséges. A kórisme a szövettani mintavétel (biopszia) vizsgálati eredményén alapul.
A betegség stádiumának megállapításához a fizikális vizsgálat mellett képalkotó vizsgálatok elvégzésére van szükség. A mellkas röntgenvizsgálata, szükség esetén CT-vizsgálata a mellkasi szervek esetleges érintettségéről nyújtanak információt. A regionális nyirokcsomók és a máj érintettségének, valamint a hasi folyadékgyülem jelenlétének megítéléséhez hasi ultrahang- és CT-vizsgálat, ritkábban MR-vizsgálat szükséges. A távoli áttétek felismerését CT, PET-CT vizsgálat segítheti. Sor kerülhet laparoszkópiára is a műtét előtti stádium-meghatározás, az áttétek kizárása, illetve a műtét előtti kemoterápia (neoadjuváns kemoterápia) alkalmazhatóságának megítélése céljából. Csontáttét gyanúja esetén csontizotóp vizsgálat elvégzése indokolt.
A gyomor rosszindulatú daganatainak kezelése
A szövettanilag igazolt rosszindulatú gyomordaganat kezelése elsődlegesen a sebészi úton történő eltávolítását jelenti. A műtéti beavatkozás módszere függ a daganat méretétől és elhelyezkedésétől, valamint a Lauren-féle besorolásától (ld. feljebb).
Nem végezhető műtét a tüdőben, májban vagy távoli szervben áttétet adó daganat; a szívet, tüdőt vagy vesét érintő súlyos társbetegség, valamint a beteg rossz általános egészségi állapota esetén. Egyes nem operálható rosszindulatú daganatoknál a műtét lehetősége a tumor méretének daganatellenes szerrel (citosztatikum) történő megkisebbítésével (neoadjuváns kemoterápia) biztosítható.
A műtétet kemoterápia és sugárterápia is követi (adjuváns radiokemoterápia), hogy a szervezetben lévő összes daganatsejt elpusztuljon. Meghatározott esetekben – amennyiben molekuláris diagnosztikai vizsgálatokkal igazolható a kezelés hatékonyságát biztosító mutáció jelenléte – ún. célzott terápia is alkalmazható.
Ha késői stádiumban ismerik fel a betegséget – vagy egyéb ok miatt – nincs lehetőség a daganat teljes eltávolítására, palliatív terápiával enyhítik a tüneteket és a fájdalmat, kezelik az esetleges szövődményeket. Amennyiben panaszt okozó gyomorszűkület alakul ki, lézeres kezelésre vagy sebészi beavatkozásra van szükség.
A gyomor rosszindulatú daganatainak megelőzése
A gyomordaganatok kialakulásának kockázata csökkenthető az egészséges életmóddal, ami az összes daganatos betegség prevenciójában szerepet játszik (ld. még Életmód és rákmegelőzés). A megelőzés részét képezi az egészséges táplálkozás (rendszeres étkezés, sószegény, rostban, zöldségben-gyümölcsben gazdag étrend), a stressz kerülése, a dohányzás és az alkoholfogyasztás mellőzése, valamint a mindennapi testmozgás.
A gyomorrák korai felismerése érdekében a fokozott kockázattal élők szoros követése, időnkénti endoszkópos szűrővizsgálata és a H. pylori-fertőzés szűrése javasolt.
