A colitis ulcerosa (fekélyes vastagbélgyulladás) krónikus gyulladásos bélbetegség, amely főként a vastagbél és a végbél nyálkahártyáját érinti. A betegség hullámzó lefolyású, fellángolások és tünetmentes periódusok váltják egymást.
A gyógyszeres kezelés célja a gyulladás csökkentése, a tünetek enyhítése, a betegség fellángolásának megakadályozása és a hosszú távú szövődmények elkerülése. A gyógyszeres kezelést rendszerint egyéb terápiás stratégiák – például életmódbeli változtatások, diéta és stresszkezelés – kiegészítésével alkalmazzák. A megfelelő gyógyszeres kezelés segíthet elérni a betegség remisszióját (tünetmentes állapot), és hozzájárulhat a beteg életminőségének jelentős javításához, lehetővé téve a mindennapi tevékenységek folytatását.
A colitis ulcerosáról bővebben itt olvashat.
A colitis ulcerosa kezelésére használt gyógyszerek alkalmazása
A fekélyes vastagbélgyulladás kezelésére többféle gyógyszeres terápia áll rendelkezésre, amelynek kiválasztása függ a betegség súlyosságától, a gyulladásos folyamat pontos lokalizációjától, valamint a beteg egyéni egészségi állapotától és életvitelétől.
A gyógyszeres kezelés során különböző adagolási módokat alkalmaznak a hatékony eredmény elérésére és a mellékhatások minimalizálására. A gyógyszerek szájon át bevehető tabletta, kapszula vagy granulátum formájában alkalmazhatók, ami a legtöbb beteg számára kényelmes és egyszerű módja a gyógyszerszedésnek. A biológiai terápiás készítmények infúzió formájában vagy szubkután injekcióként adhatók.
A colitis ulcerosa kezelésére használt gyógyszerek hatásmechanizmusa
A colitis ulcerosa gyógyszeres terápiája alapvetően a betegség aktivitásának csökkentésére, a gyulladásos folyamat mérséklésére és a tünetmentes időszakok meghosszabbítására irányul. A választott terápia mindig személyre szabottan, a kezelőorvos javaslata alapján történik.
A leggyakrabban alkalmazott hatóanyagcsoportok az alábbiak.
Aminoszalicilátok (5-ASA-származékok): gyulladáscsökkentő hatású készítmények, amelyek enyhe és közepes súlyosságú colitis esetén használatosak (pl. mesalazin, szulfaszalazin).
Kortikoszteroidok: erős gyulladáscsökkentők, melyeket elsősorban közepes vagy súlyos fellángolások kezelésére alkalmaznak rövid távon (pl. prednisolon, budesonid).
Immunszuppresszánsok: ezek a gyógyszerek az immunválasz elnyomásával csökkentik a gyulladást (pl. azatioprin, merkaptopurin).
Biológiai terápiák: célzott terápiák, amelyek specifikus molekulák gátlásával csökkentik a gyulladást (pl. infliximab, adalimumab, vedolizumab, ustekinumab).
Janus-kináz (JAK)-gátlók: ezek a legújabb gyógyszerek az immunválaszt közvetlenül szabályozó enzimek gátlásával csökkentik a gyulladást (pl. tofacitinib).
A fenti hatóanyagok gyakran kombinációs készítmények formájában is elérhetők, amelyek egyszerre több hatásmechanizmust céloznak meg.
Hogyan kell szedni a colitis ulcerosa kezelésére használt gyógyszereket?
Az alkalmazásról és mellékhatásokról kérdezze kezelőorvosát, gyógyszerészét!
Az alábbiakat érdemes szakemberrel tisztázni, mielőtt elkezdi alkalmazni a készítményt – ezek egyes hatóanyagtól függően változhatnak, így amennyiben új hatóanyagot próbál ki, frissítse a tudnivalókat szakemberrel, illetve olvassa el a betegtájékoztatóban foglaltakat.
- Hogyan kell alkalmazni?
- Meddig kell alkalmazni?
- Mikor kell alkalmazni?
- Milyen dózisban kell alkalmazni?
A colitis ulcerosa kezelésére használt gyógyszerek mellékhatásai
Mint minden gyógyszernek, a colitis ulcerosa kezelésére használt szereknek is vannak mellékhatásai. A pontos mellékhatásokról és azok gyakoriságáról kérdezze kezelőorvosát, gyógyszerészét!
Amennyiben nem várt mellékhatást tapasztal a gyógyszer alkalmazása közben, azt lehetősége van bejelenteni, melynek folyamatáról itt olvashat bővebben.
A leggyakrabban előforduló mellékhatásai az alábbiak lehetnek:
- aminoszalicilátok: fejfájás, hányinger, hasmenés, hasi fájdalom, allergiás reakciók;
- kortikoszteroidok: csontritkulás, vércukorszint-emelkedés, magas vérnyomás, testsúlygyarapodás, hangulatváltozások;
- immunszuppresszánsok: fertőzésveszély fokozódása, májfunkciós eltérések, hányinger;
- biológiai terápiák: injekció helyén fellépő reakciók, fertőzések, allergiás reakciók;
- JAK-gátlók: fertőzésveszély, emelkedett koleszterinszint, fejfájás.
Amennyiben a kezelés során nem várt, súlyos vagy erősödő mellékhatásokat tapasztal, mielőbb forduljon orvoshoz!
A colitis ulcerosa kezelésére használt gyógyszerek és egyéb gyógyszerek, étrend-kiegészítők kölcsönhatásai
Amennyiben más gyógyszert is szed, mindig konzultáljon kezelőorvosával, gyógyszerészével!
A colitis ulcerosa kezelésére alkalmazott szerek bizonyos gyógyszerekkel kölcsönhatásba léphetnek. Ez eredményezheti a két gyógyszer hatásának gyengülését, elmaradását, vagy a mellékhatások nagyobb kockázatát.
A leggyakoribb kölcsönhatások az alábbiak lehetnek.
Kortikoszteroidok
Immunszuppresszánsokkal (pl. azatioprin, merkaptopurin) együtt alkalmazva fokozódhat az immunszupresszió mértéke, ami növeli a fertőzések kockázatát és a mellékhatások (például csontritkulás, vércukorszint-emelkedés, magas vérnyomás) előfordulását.
Antidiabetikumokkal (lásd: cukorbetegség gyógyszeres kezelése) együtt történő alkalmazás esetén nőhet a vércukorszint-emelkedés kockázata, így a cukorbetegek fokozott ellenőrzést igényelnek.
Immunszuppresszánsok
Biológiai terápiákkal (például infliximab, adalimumab, vedolizumab) való együttes alkalmazásuk során jelentősen fokozódhat a súlyos fertőzések, például tüdőgyulladás vagy opportunista fertőzések kockázata. Emiatt szoros orvosi ellenőrzés és időszakos laborvizsgálatok szükségesek.
Aminoszalicilátok (5-ASA származékok)
Véralvadásra ható gyógyszerekkel (például warfarin, heparin) történő egyidejű használat során fokozódhat a vérzés kockázata, így a véralvadási paraméterek rendszeres monitorozása javasolt.
Nem szteroid gyulladáscsökkentőkkel (NSAID-ok, például ibuprofen, diclofenac) való együttadásuk esetén nőhet a gyomor-bélrendszeri vérzés és nyálkahártya-károsodás valószínűsége, ezért óvatosságra van szükség.
Táplálékkiegészítők
Vas- és kalciumtartalmú készítmények szedésekor különös figyelmet kell fordítani arra, hogy ezek gátolhatják vagy csökkenthetik egyes gyógyszerek felszívódását (például aminoszalicilátok). Ajánlott legalább kétórás különbséget tartani a táplálékkiegészítők és a gyógyszerek bevétele között.
Probiotikumok alkalmazása hasznos lehet a bélflóra egyensúlyának helyreállításában, de bizonyos immunszuppresszív terápiák alatt fokozhatják a fertőzésveszélyt, ezért ilyen esetekben is érdemes orvosi tanácsot kérni.
Amennyiben más készítményeket is használ, minden esetben tájékozódjon kezelőorvosánál vagy gyógyszerészénél, hogy elkerülje a nem kívánt kölcsönhatásokat.
Ajánlott tartalom:
