Az ekcéma – más néven atópiás dermatitisz – krónikus, nem fertőző gyulladásos bőrbetegség, amely gyermekeket és felnőtteket egyaránt érinthet. A bőrtünetek jellemzően viszketéssel, bőrpírral, hámlással és súlyosabb esetekben váladékozó hólyagokkal vagy a bőr megvastagodásával járnak. Az ekcéma kialakulása összetett: genetikai hajlam, környezeti tényezők és az immunrendszer működészavara is szerepet játszik benne.
Az ekcéma hullámzó lefolyású betegség, fellángolások és tünetmentes időszakok váltják egymást. A tünetek kontrollálása érdekében a gyógyszeres kezelés fontos szerepet tölt be. A cél a gyulladás csökkentése, a viszketés enyhítése, a bőr védelmének helyreállítása és a fertőzések megelőzése.
A bőr rendszeres, napi hidratálása alapvető a gyógyszeres kezelés mellett a tünetmentes időszakban is.
Az ekcémáról bővebben itt olvashat.
Az ekcéma kezelésére alkalmazott gyógyszerek típusai
Az ekcéma kezelésére többféle hatóanyagcsoport áll rendelkezésre, amelyek különböző módon segítik a bőr állapotának javítását. A gyógyszerválasztás a betegség súlyosságától, a tünetek típusától, az életkortól és az egyéni preferenciáktól is függ.
A kezelés első vonalában a bőr megfelelő hidratálása az elsődleges, fellángolások esetén helyi hatású gyulladáscsökkentő készítmények alkalmazása mellett. Ehhez napi rendszerességgel illatanyag- és tartósítószermentes, magas olajtartalmú testápoló használata javasolt. Emellett a fellángolásokat kiváltó tényezők azonosítása és kerülése is nagyon fontos szerepet játszik (pl. környezeti allergének, mosó- vagy öblítőszerek, nem szellőző ruházat).
Az ekcéma kezelésére alkalmazható főbb gyógyszercsoportok az alábbiak:
Helyi gyulladáscsökkentő kortikoszteroidok (pl. hidrokortizon, mometazon, flutikazon): a leghatékonyabb, leggyakrabban alkalmazott helyi gyulladáscsökkentő szerek.
Helyi immunszuppresszánsok (pl. takrolimusz, pimekrolimusz): az immunrendszer működésének gátlásán keresztül csökkentik a gyulladást; különösen akkor használatosak, ha hosszú távon van erre szükség.
Antihisztaminok (pl. cetirizin, loratadin): gyermekek esetén a viszketés éjszaka jellemzően felerősödik, ilyen esetben időszakosan alkalmazhatók.
Antibiotikumok (pl. mupirocin, fusidinsav): másodlagos bakteriális felülfertőződés esetén szükségesek.
Biológiai terápia (pl. dupilumab): az első törzskönyvezett biológiai terápia a betegség középsúlyos-súlyos formájában. Az immunrendszer IL-4 és IL-13 útvonalát gátolja. Injekció formájában adják; felnőtteknél, gyermekeknél egyaránt engedélyezett.
Súlyosabb esetekben szisztémás (szájon át szedendő) gyógyszerek is szóba jöhetnek (pl. metotrexát, ciklosporin), valamint a fototerápia (fényterápia) – különösen a keskeny hullámsávú UVB-sugárzás – is hatékony lehet a tünetek enyhítésére, ha a helyi kezelések önmagukban nem elegendőek.
Fontos! A szteroidokat tartalmazó készítményeket kizárólag orvosi javaslat alapján, megfelelő ideig és mennyiségben szabad alkalmazni, mert hosszú távon mellékhatásokat okozhatnak.
Az ekcéma kezelésére használt gyógyszerek alkalmazása
Az ekcéma elleni szerek célja, hogy a bőr visszanyerje természetes védelmi funkcióját, és a gyulladásos tünetek mérséklődjenek vagy megszűnjenek.
Az ekcéma elleni gyógyszereket az alábbi módokon lehet alkalmazni:
- helyi kortikoszteroidok: naponta egyszer vagy kétszer alkalmazandók, rövid ideig;
- helyi immunszuppressszánsok: hosszú távon is biztonságosabbak (különösen arcra, nyakra, szem környékére), nem vezetnek a bőr elvékonyodásához;
- antihisztaminok: elsősorban a viszketés csökkentésére használatosak, főként este, lefekvés előtt;
- biológiai terápia (dupilumab): kéthetente bőr alá adott injekció formájában alkalmazzák;
- szisztémás kezelések: csak súlyos, terápiarezisztens esetekben javasoltak.
Terhesség és szoptatás idején a legtöbb helyi készítmény az utasításoknak megfelelően alkalmazható, de minden esetben szükséges nőgyógyásszal egyeztetni.
Gyermekek esetében különösen fontos az életkornak megfelelő, enyhébb készítmények választása, és a kezelőorvossal egyeztetett dózis és adagolás pontos betartása.
Egyes gyógyszerek (pl. immunszuppresszánsok) fokozhatják a bőr fényérzékenységét, ezért ajánlott a megfelelő fényvédő alkalmazása.
A gyógyszeres kezelést is mindig kísérje rendszeres hidratálás, hipoallergén, illatmentes testápolóval!
Az ekcéma kezelésére alkalmazott gyógyszerek mellékhatásai
Mint minden gyógyszernek, az ekcéma elleni gyógyszereknek is vannak mellékhatásai. A pontos mellékhatásokról és azok gyakoriságáról kérdezze kezelőorvosát, gyógyszerészét!
Az ekcéma kezelésére szolgáló gyógyszerek mellékhatásai az alábbiak lehetnek:
- helyi kortikoszteroidok: bőrelvékonyodás, értágulatok, pigmentációs zavarok, fokozott fertőzésveszély;
- helyi immunszuppresszánsok: kezdeti égő érzés, melegségérzet, ritkán fényérzékenység;
- antibiotikumok: allergiás bőrreakciók, ritkán kontakt bőrgyulladás;
- szisztémás (szájon át alkalmazott) kortikoszteroidok: súlygyarapodás, csontritkulás, cukoranyagcsere-zavar, immunrendszer csökkent működése miatti fertőzések;
- biológiai terápia (dupilumab): az injekció beadásának helyén fellépő reakciók, vörös szem és szemviszketés, herpesz, eozinofil sejtek számának emelkedése a vérben, ízületi fájdalom.
Amennyiben a kezelés során nem várt vagy erősödő mellékhatásokat tapasztal, mielőbb forduljon orvoshoz! Lehetséges, hogy a dózis módosítására van szükség.
Az ekcéma kezelésére alkalmazott gyógyszerek és egyéb gyógyszerek, étrendkiegészítők kölcsönhatásai
Amennyiben más gyógyszert is szed, ekcémaellenes gyógyszer alkalmazása előtt konzultáljon kezelőorvosával, gyógyszerészével!
Az ekcéma elleni szerek bizonyos gyógyszerekkel és étrendkiegészítőkkel kölcsönhatásba léphetnek. Ez eredményezheti a két gyógyszer hatásának gyengülését, elmaradását, vagy a mellékhatások nagyobb kockázatát.
A helyileg alkalmazott szereknek (krémek, gélek) jellemzően nincs jelentős szisztémás kölcsönhatása egyéb gyógyszerekkel, viszont ha kombinációban több hatóanyagot egyszerre alkalmaznak, az erőteljesebb bőrtünetekhez vezethet; erősebb hámlás, bőrpír, égő érzés léphet fel.
Az ekcéma elleni szerek leggyakoribb kölcsönhatásai az alábbiak lehetnek:
- szájon át szedett kortikoszteroidok + NSAID: fokozott gyomorirritáció, gyomorfekély;
- szájon át szedett immunszuppresszánsok + oltások: élő kórokozót tartalmazó oltóanyag nem adható a kezelés alatt;
- antihisztaminok + alkohol: álmosság, a reakcióidő növekedése.
Amennyiben más gyógyszert, étrendkiegészítőket, vitaminkészítményeket vagy gyógynövényalapú termékeket is szed, arról mindenképpen tájékoztassa a kezelőorvosát vagy a gyógyszerészét. Így elkerülhető, hogy a készítmények egymás hatását kedvezőtlenül befolyásolják.
Ajánlott tartalom:
