Emésztésserkentők

Az emésztésserkentők olyan gyógyszerek és étrendkiegészítők, amelyek célja az emésztési folyamatok javítása és a bélműködés optimalizálása. Az emésztőenzimek és probiotikumok fontos szerepet játszanak az emésztési folyamatok optimalizálásában, javítva a tápanyagok felszívódását és a bélflóra egészségét.

A gyomor-bélrendszerre ható szerekről általánosságban itt olvashat.

Emésztőenzimek

Az emésztőenzimek a táplálék lebontásában játszanak kulcsszerepet, amivel segítik a tápanyagok felszívódását és a bélműködés optimalizálását. Ezeket az enzimeket gyakran alkalmazzák olyan állapotok kezelésére, amikor a hasnyálmirigy nem termel elegendő enzimet, például hasnyálmirigy-gyulladás vagy cisztás fibrózis esetén. Az emésztőenzimek segíthetnek csökkenteni az emésztési zavarokat, mint a puffadás, gázképződés és hasi fájdalom, és javíthatják az általános emésztési komfortot. Vény nélkül kapható gyógyszer és étrendkiegészítő formájában is beszerezhetők.

Emésztőenzimek az alábbiak.

  • Lipáz. A lipáz felelős a zsírok zsírsavakra és glicerinre bontásáért. Elsősorban a hasnyálmirigy termeli, és kulcsszerepet játszik az emésztés során a zsíros ételek lebontásában. Hiánya esetén a zsír nem emésztődik megfelelően, ami zsíros székletet és tápanyagfelszívódási zavarokat eredményezhet.
  • Proteáz. A proteáz enzim a fehérjék lebontásáért felelős, apróbb aminosavakra hasítja őket. Ezt az enzimet is főként a hasnyálmirigy termeli, és nélkülözhetetlen a fehérjedús ételek hatékony emésztéséhez. A proteáz hiánya emésztési zavarokhoz vezethet, pl. puffadáshoz és következményes fehérjehiányhoz.
  • Amiláz. Az amiláz a keményítők és más szénhidrátok lebontását végzi egyszerű cukrokra, amelyeket a szervezet gyorsan energiává alakíthat. Az amilázt a nyálmirigyek és a hasnyálmirigy termeli, és már a szájban megkezdi a szénhidrátok emésztését. Hiánya esetén a keményítőtartalmú ételek lebontása lassul, ami emésztési zavarokhoz, pl. puffadáshoz vezethet.
  • Laktáz. A laktáz enzim a tejcukor (laktóz) lebontásáért felelős: glükózra és galaktózra bontja, amelyeket a szervezet felszív és energiává alakít. A laktáz hiánya laktózintoleranciát eredményez, amely puffadással, hasmenéssel és hasi fájdalommal járhat tejtermékek fogyasztása után. Laktózintolerancia esetén a laktázpótlás segíthet elkerülni a tejtermékek fogyasztása utáni kellemetlen tüneteket.
  • Celluláz. A celluláz enzim a növényi sejtfalban található cellulóz lebontásáért felelős. Az emberi szervezet nem termel cellulázt, így ezt az enzimet táplálékkiegészítők formájában szükséges bevinni, amennyiben gyakori a rostban gazdag ételek fogyasztása után jelentkező puffadás.

Lipáz, proteáz és amiláz tartalmú kombinált készítmények hasnyálmirigy-elégtelenség esetén csökkentik a fennálló kellemetlen tüneteket (zsíros széklet, hasi fájdalmak, puffadás, hasmenés vagy székrekedés stb.). Alkalmazásuk azonban csak akkor javasolt, ha kezelőorvosa megállapította, hogy a hasnyálmirigy működése elégtelen és szükséges az emésztőenzimek pótlása.

Probiotikumok

A probiotikumok élő mikroorganizmusok, amelyek megfelelő mennyiségben fogyasztva jótékony hatást gyakorolnak a gazdaszervezetre, különösen az emésztőrendszer egészségére. Ezek a „jó” baktériumok segítenek fenntartani a bélflóra egyensúlyát, amely kulcsfontosságú szerepet játszik az emésztésben, az immunrendszer működésében, és még a mentális egészségre is hatással lehet.

A mikrobiomról bővebben itt olvashat.

A probiotikumok különböző formákban kaphatók, beleértve a kapszulákat, tablettákat, porokat, folyadékokat, valamint élelmiszerek, például joghurt, kefir és fermentált zöldségek formájában. Az adagolás a terméktől és a specifikus törzsektől függ, ezért érdemes a gyártói ajánlásokat követni.

A probiotikumokban található leggyakoribb törzsek az alábbiak.

  • Lactobacillus. Az egyik legelterjedtebb probiotikus törzs, amely a vékony- és vastagbelet is kolonizálja. A probiotikumokban leggyakrabban alkalmazott törzsei a Lactobacillus acidophilus, Lactobacillus crispatus, Lactobacillus casei, Lactobacillus rhamnosus, Lactobacillus reuteri.
  • Bifidobacterium. A bifidobaktériumok szintje születéskor a legmagasabb, majd az életkor előrehaladtával természetes módon csökken az életmódbeli tényezők hatására. Az egészséges, kiegyensúlyozott táplálkozás azonban segít a számuk növelésében. Leggyakrabban alkalmazott törzsei a Bifidobacterium animalis subspc. lactis, Bifidobacterium bifidum. Ezek a baktériumok segítenek a székrekedés kezelésében, támogatják a bél barrier funkcióját, és hozzájárulnak a gyulladásos bélbetegségek, például a Crohn-betegség és a colitis ulcerosa kezeléséhez. A Bifidobacterium törzsek emellett képesek csökkenteni a bélben lévő káros baktériumok szaporodását, így védve a bélflóra egyensúlyát.
  • Saccharomyces boulardii. Ez a probiotikus élesztőgomba különösen hatékony az utazók hasmenése és az antibiotikum okozta hasmenés kezelésében. A Saccharomyces boulardii különbözik a baktériumalapú probiotikumoktól, és gyakran együtt alkalmazzák más probiotikumokkal a bélflóra helyreállítása érdekében.

A probiotikumok pozitív élettani hatásai az alábbiak.

  • Bélflóra egyensúlyának helyreállítása. Az antibiotikumok, a stressz, a nem megfelelő táplálkozás, a mozgásszegény életmód és a fertőzések mind megzavarhatják a bélflóra egyensúlyát, ami különböző emésztési problémákhoz, például hasmenéshez, székrekedéshez vagy puffadáshoz A probiotikumok segíthetnek helyreállítani ezt az egyensúlyt.
  • Az emésztés segítése. A probiotikumok javítják az emésztést és elősegítik a tápanyagok jobb felszívódását. Segítenek megelőzni a bélfertőzéseket és csökkentik az irritábilis bél szindróma (IBS) vagy az egyéb gyulladásos bélbetegségek kialakulásának kockázatát.
  • Az immunrendszer erősítése. A bélben található immunsejtek működése szorosan kapcsolódik a bélflóra állapotához. A probiotikumok támogatják az immunrendszer működését azáltal, hogy elősegítik a „jó” baktériumok szaporodását, és csökkentik a patogén mikroorganizmusok terjedését.
  • A mentális egészség támogatása. A kutatások egyre inkább felismerik az ún. bél-agy tengely fontosságát, amely kapcsolatot teremt a bél mikrobiom és az agy között. A probiotikumok pozitív hatással lehetnek a mentális egészségre, segíthetnek csökkenteni a szorongást, a depresszió tüneteit és a stresszt.

Kiknek ajánlott a probiotikumok szedése?

A probiotikumok különösen hasznosak lehetnek azok számára, akik:

  • antibiotikum-kezelés alatt állnak,
  • gyakori emésztési problémákkal küzdenek (pl. székrekedés, hasmenés, puffadás),
  • irritábilis bél szindrómában (IBS) szenvednek,
  • gyulladásos bélbetegségük vannak (pl. Crohn-betegség, colitis ulcerosa),
  • stresszes életmódot folytatnak.

A probiotikumok szedése előtt érdemes konzultálni orvossal vagy dietetikussal, különösen, ha valaki krónikus betegséggel él, vagy más gyógyszereket is szed, mivel azokkal egyes probiotikumok kölcsönhatásba léphetnek. Az optimális eredmény érdekében a megfelelő törzs kiválasztása is lényeges, amely a konkrét egészségügyi problémára van szabva.

Ajánlott tartalom:

 

egeszsegvonal logonngyk logo

Készült az EFOP-1.8.0-VEKOP-17-2017-00001 „Egészségügyi ellátórendszer szakmai módszertani fejlesztése” kiemelt projekt keretében.
A projekt a Széchenyi 2020 program keretében valósul meg.
Az oldalt működteti: Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ
Együttműködő partner: Belügyminisztérium

Minden jog fenntartva © 2025

SSL ClassC

sz2020 also infoblokk