A vérnyomás szabályozásában az érhálózat kiemelten fontos szerepet tölt be. Szervezetünk számos szabályozó rendszere képes az erek átmérőjét befolyásolni; ezekre gyógyszerekkel hatva vérnyomáscsökkenést érhetünk el.
A magas vérnyomás egyike a leggyakoribb betegségeknek. Kezelésére többféle gyógyszercsoportot kifejlesztettek, amelyek a vérnyomás-szabályozás több pontján képesek beavatkozni. Ennek egyik módja az érfal izomzatának ellazítása, ami vérnyomáscsökkentő hatású. A gyógyszerek egy része közvetett módon hat az érfalra, de léteznek direkt értágító hatású vegyületek, melyeket vérnyomáscsökkentésre használnak (pl. dihidralazin).
A magas vérnyomásra ható szerekről részletesen itt olvashat.
Az értágító hatású vérnyomáscsökkentők típusai
Az értágító hatás lehet közvetlen (direkt) vagy közvetett (indirekt). Közvetett módon sok vérnyomáscsökkentő szer okozza az erek ellazulását.
Közvetett érlazító hatású vegyületek:
- ACE-gátlók;
- ARB-szerek;
- reningátlók;
- kalciumcsatorna-gátlók.
Közvetlen hatású értágítók közül vérnyomáscsökkentésre a dihidralazin tartalmú szereket alkalmazzák. Más direkt értágító vegyületeket használnak a gyógyászatban mellkasi fájdalom (angina pectoris) kezelésére (nitrátok: nitroglicerin, izoszorbid-dinitrát). A minoxidil is közvetlen értágító hatású vegyület, amely Magyarországon csak külsőleges oldat formájában, hajhullás kezelésére alkalmazható.
Jelen cikk a közvetlen hatású értágítókra, elsősorban a hidralazint tartalmazó készítményekre fókuszál. A közvetett módon értágítást okozó vérnyomáscsökkentőkről külön cikkekben olvashat bővebben.
Az értágító hatású vérnyomáscsökkentők alkalmazása
A dihidralazint tartalmazó direkt értágító szereket magasvérnyomás-betegségben használják, általában kombinációban.
Az értágító hatású vérnyomáscsökkentők az alábbi esetekben alkalmazhatók:
- magasvérnyomás-betegség, elsősorban a veseeredetű és az ún. malignus hipertónia kezelésére;
- terhességi magas vérnyomás kezelésére.
Ezek a gyógyszerek nem elsővonalbeli szerek, használatuk kivételes esetekben történik. Gyakran vizelethajtókkal (diuretikumokkal) és ún. béta-blokkoló szerekkel kombinálják a mellékhatások csökkentése érdekében.
Az értágító hatású vérnyomáscsökkentők működése
A direkt értágító hatású vegyületek az erek izomzatára hatnak. Az értípustól függően a hatásuk eltérő lehet. Magasvérnyomás-betegségben használt direkt értágítók (pl. dihidralazin) elsősorban a kisebb artériák (arteriolák) közvetlen ellazítása révén segítik a vér áramlását az erekben (azaz csökkentik az áramlás ellenállását). Az ellenállás csökkenése a magas vérnyomás csökkenéséhez vezet.
Hogyan kell szedni az értágító hatású vérnyomáscsökkentőket?
Az alábbiakat érdemes szakemberrel tisztázni, mielőtt elkezdi alkalmazni a készítményt. Ezek egyes típustól függően változhatnak, így amennyiben új készítményt próbál ki, frissítse a tudnivalókat szakemberrel, illetve olvassa el a betegtájékoztatóban foglaltakat.
- Hogyan kell alkalmazni?
- Meddig kell alkalmazni?
- Mikor kell alkalmazni?
- Milyen dózisban kell alkalmazni?
Az értágító hatású vérnyomáscsökkentőket általában szájon át kell bevenni. A gyógyszer hosszú távú kezelésre is alkalmazható. A kezelés időtartamát a kezelőorvos határozza meg.
Az egyes betegek eltérően reagálhatnak a kezelésre. A terápiát kis dózissal kezdik, majd a szervezet erre adott válaszától függően fokozatosan emelik az adagot. A fokozatos emelés célja az optimális hatás biztosítása és a mellékhatások lehetőség szerinti elkerülése.
A dihidaralazint hipertenzív sürgősségi állapotok kezelésére is alkalmazzák intravénás infúzió formájában.
Fontos! A gyógyszert mindig a kezelőorvosa vagy a gyógyszerésze által elmondottaknak megfelelően szedje. Amennyiben bizonytalan az alkalmazásával kapcsolatban, kérdezze meg a kezelőorvosát.
Az értágító hatású vérnyomáscsökkentők mellékhatásai
Mint minden gyógyszernek, a dihidralazinnak is vannak mellékhatásai. Az itt jelzettek általánosak, a pontos mellékhatásokról és azok gyakoriságáról kérdezze kezelőorvosát, gyógyszerészét!
Az alábbi gyakori mellékhatások jelentkezhetnek:
- felálláskor jelentkező vérnyomásesés (ortosztatikus hipotónia);
- emésztőrendszeri zavarok (pl. étvágytalanság, hányinger, hányás, hasmenés, székrekedés, egyes esetekben a bélmozgás leállása);
- kipirulás;
- szorongás;
- szédülés, migrénszerű fejfájás;
- orrdugulás;
- autoimmun reakciók.
Amennyiben nem várt mellékhatást tapasztal a gyógyszer szedése közben, azt lehetősége van bejelenteni, melynek folyamatáról itt olvashat bővebben.
Az értágító hatású vérnyomáscsökkentők és egyéb gyógyszerek, étrendkiegészítők kölcsönhatásai
Amennyiben más gyógyszert is szed, a dihidralazin alkalmazása előtt egyeztessen kezelőorvosával, gyógyszerészével! A dihidralazin bizonyos gyógyszerekkel kölcsönhatásba léphet. Ez eredményezheti a két szer hatásának gyengülését, elmaradását, vagy a mellékhatások nagyobb kockázatát.
Az alábbi gyógyszerek okozhatnak problémát:
- más vérnyomáscsökkentő szerek;
- szabálytalan szívritmus kezelésére szolgáló gyógyszerek;
- erek tágulását okozó gyógyszerek (értágítók, különösen a diazoxid);
- altatók;
- depresszió kezelésére alkalmazott gyógyszerek;
- súlyos fájdalmak kezelésére alkalmazott fájdalomcsillapítók, az úgynevezett kábító fájdalomcsillapító gyógyszerek;
- az idegrendszer egyes részeire ható gyógyszerek (szimpatomimetikumoknak nevezett gyógyszerek, például efedrin);
- indometacin (fájdalomcsillapításra használt gyógyszer);
- izoniazid (tuberkulózis kezelésére használt gyógyszer);
- alkohol.
Ha kétsége van azzal kapcsolatban, hogy szedett gyógyszerei szerepelnek-e a fenti felsorolásban, kérdezze meg kezelőorvosát vagy gyógyszerészét.
Ajánlott tartalom:
