A hányás a szervezet természetes védekező mechanizmusa, amikor a gyomor a tartalmának erőteljes kiürítésével igyekszik megszabadulni a káros anyagoktól, például mérgező ételektől vagy vegyszerektől. Bár a legtöbb esetben a hányás spontán jelentkezik, vannak olyan helyzetek, amikor gyógyszeres beavatkozás szükséges a mérgező anyag gyors eltávolítása érdekében. Erre mérgezések, kábítószer-túladagolás, gyógyszer-túladagolás vagy egyéb életveszélyes helyzetek esetén van szükség, amikor a gyors cselekvés életmentő lehet. A gyomor ürítésére megoldás lehet a gyomormosás is, ezért a hánytatók alkalmazására ritkán van szükség.
Az agy hányásközpontja a nyúltagy területén helyezkedik el. A hányásközpontba a szervezet több részéről is érkezhet inger: az agyban található ún. kemoszenzitív triggerzónából (mely a vérben és a gerincvelői folyadékban jelen lévő kémiai anyagok iránt érzékeny), a fülben található egyensúlyközpontból, a tápcsatorna különböző területeiről, a garat felől, vagy akár a magasabb agytörzsi és agykérgi struktúrák felől (melyek az érzelmi, látási, szaglási ingerek, illetve pszichiátriai megbetegedések miatt létrejövő hányásért felelősek).
A hányásról bővebben itt olvashat.
A hánytatók osztályozása és hatásmechanizmusa
A hánytatás jelentősége napjainkban már csekély, szükség esetén célszerűbb gyomormosást alkalmazni. Ennek megfelelően nem túl széles a hánytató hatású gyógyszerek palettája.
Központi idegrendszeren keresztül ható szerek
A hánytatók egyik csoportja a központi idegrendszeren keresztül ható szerek, amelyek közvetlenül a hányásközpontot stimulálják.
Ilyen például az ipekakuána (Carapichea ipecacuanha) szirup, melynek a magyar neve – valódi hánytatógyökér – is árulkodik a felhasználási módjáról. A növényben található hatóanyagok (emetin, cefelin) közvetlenül ingerlik a hányásközpontot, ezáltal kis dózisban köptetőként, nagy dózisban hánytatószerként hatnak. Az ipekakuána szirupok vénykötelesek, orvos írhatja fel szükség esetén.
A hányásközpont ingerlése révén ható hánytatószer az apomorfin is, amely félszintetikus morfinszármazék. Hánytató hatása a morfinénál jóval erősebb, egyéb hatásai azonban a morfinénál jóval gyengébbek. 5-10 perces hányingert követően hánytat.
Perifériás hatású hánytatók
A hánytatószerek másik csoportját a perifériás hatású hánytatók alkotják, amelyek a gyomor nyálkahártyáját irritálják. Ezek a szerek reflexes úton idézik elő a hányást. Ilyen módszer például a garatfal ingerlése, vagy langyos konyhasós oldat (fél pohár langyos vízben egy evőkanál konyhasó feloldva) fogyasztása, amely a gyomor nyálkahártyáját ingerli.
Hogyan kell szedni a hánytatókat?
Hánytatószer alkalmazása során az adagolást mindig orvos határozza meg, a mérgezés súlyossága és típusa alapján. Mérgezés esetén a hánytatószereket általában minél előbb be kell venni, a hatékonyság növelése érdekében pedig célszerű vizet is fogyasztani mellé. Hánytató gyógyszer alkalmazása esetén fontos odafigyelni a betegre – tényleg megtörtént-e a hányás, vannak-e egyéb mellékhatások, fennáll-e kiszáradás vagy elektrolit-zavar veszélye.
Az alkalmazásról és mellékhatásokról kérdezze kezelőorvosát, gyógyszerészét!
Az alábbiakat érdemes szakemberrel tisztázni, mielőtt elkezdi alkalmazni a készítményt – ezek egyes hatóanyagtól függően változhatnak, így amennyiben új hatóanyagot írnak fel Önnek, frissítse a tudnivalókat szakemberrel, illetve olvassa el a betegtájékoztatóban foglaltakat.
- Hogyan kell alkalmazni?
- Meddig kell alkalmazni?
- Mikor kell alkalmazni?
- Milyen dózisban kell alkalmazni?
A hánytatók mellékhatásai
Mint minden gyógyszernek, a hánytatóknak is vannak mellékhatásai. Az alkalmazható hánytatóknak többféle típusa van, eltérő mellékhatásprofilokkal, így az egyes hatóanyagokhoz tartozó pontos mellékhatásokról és azok gyakoriságáról kérdezze kezelőorvosát, gyógyszerészét!
A hánytatók általános mellékhatásai az alábbiak lehetnek:
- kiszáradás (dehidratáció);
- elektrolit-zavar;
- aspiráció: a gyomor tartalma a légutakba kerülhet, ami légúti problémákat vagy tüdőgyulladást is okozhat;
- gyomor- és nyelőcső-irritáció;
- központi idegrendszeri hatások: szédülés, álmosság, zavartság (az apomorfinra jellemzők).
A hánytatók és egyéb gyógyszerek, étrendkiegészítők kölcsönhatásai
Hánytatószer használata esetén a korábban bevett, még a gyomorban található gyógyszerek és étrendkiegészítők természetesen távoznak, ezért minden szájon át szedhető gyógyszer esetén gondolni kell arra, hogy egy dózis kimarad!
Ilyen gyógyszerek lehetnek pl. az orális fogamzásgátló tablettákorális, antidepresszánsok, antipszichotikumok, magas vérnyomásra ható szerek stb. Amennyiben a beteg állapota engedi, célszerű rövid időn belül pótolni a kihányt dózist. Ha a beteg állapota csupán a következő gyógyszerszedési időponthoz közelítve rendeződik, akkor ne szedjen be dupla adagot a kihagyott gyógyszerekből, hanem folytassa a következő, megszokott dózissal!
