Az inhalátorok (gyógyszerbelégző készülék) asztma vagy egyéb okból kialakuló légzési nehézségek (pl. krupp) esetén alkalmazhatók. Az inhalátorokban különböző hatóanyagok találhatók meg, amelyek a készülékből egyenesen a légutakba, a hatás helyére kerülnek az alkalmazás során.
Az inhalátorok használatának egyik legnagyobb előnye, hogy a bejuttatás módja miatt (direkt a tüdő nyálkahártyájára) kevesebb mennyiség szükséges, mint ha ugyanezt a hatóanyagot szájon át venné be a beteg. Az alacsonyabb dózis miatt a mellékhatások is ritkábban fordulnak elő, és kevésbé súlyosak. Hatásuk gyorsan kialakul, hiszen közvetlenül a hatás helyére kerül a hatóanyag – így a súlyosabb fulladással járó asztmás roham enyhítésére is alkalmasak.
Az inhalátorkészülékek típusai
A gyógyszerek légutakba juttatásához többféle technikával működő készülék áll rendelkezésre. Jelenleg több mint 200-féle inhalátor érhető el – ezek között jelentős különbségek is lehetnek, így az adott célra mindig az orvos által felírt inhalátort alkalmazza!
Inhalátort ne kérjen kölcsön!
A működési technika alapján az inhalátorok típusai például az alábbiak lehetnek:
- adagolószelepes aeroszol (MDI): hajtógázzal működő eszköz, helyes alkalmazása néha nehézkes;
- szárazpor-inhalátorok (DPI): a beteg belégzési ereje szükséges a gyógyszer bejuttatásához, hajtógázt nem tartalmaz, könnyen alkalmazható, viszont drágább;
- porlasztókészülékek: könnyen alkalmazható, ezért rossz légzésfunkció vagy kognitív zavar esetén megfelelő, maga a készülék nagy, nem hordozható.
Az inhalátorkészülékek hatóanyagai
Az inhalátorkészülékeknek a tartalmazott hatóanyag szerint két nagy csoportját különböztetjük meg, amelyek az alábbiak:
- Rohamoldó inhalátorok: a rohamoldó inhalátorokban olyan hatóanyag van, amely képes gyakorlatilag azonnal ellazítani a légutak izmait. A légutak megnyitásával a fulladásos tünetek gyors enyhüléséhez vezet.
- Fenntartó kezelést szolgáló inhalátorok: a fenntartó inhalátorokban általában gyulladáscsökkentő kortikoszteroid a hatóanyag, amely a légutak gyulladásának csökkentésével a fulladásos tünetek megelőzésében játszik szerepet.
A megfelelő hatóanyagot tartalmazó inhalátort az orvos a tünetek súlyosságának és gyakoriságának megfelelően választja ki. (Lásd még: Asztmagyógyszerek)
Az inhalálás kivitelezése
A megfelelően kiválasztott inhalációs eszköz nagymértékben befolyásolja a terápia sikerességét, emellett azonban a megfelelő használat is nagyon fontos.
Az inhalálás kivitelezése az alábbi lépésekből szükséges, hogy álljon:
- eszköz előkészítése;
- beteg előkészítése, elhelyezése (amennyiben szükség van rá – kognitív zavar vagy kisgyermek esetén);
- higiénés kézmosás;
- gyógyszerek előkészítése, a készülékbe helyezése;
- a csutora (arcmaszk) felhelyezése;
- inhalálás elvégzése: módszere függ attól, hogy milyen típusú készüléket használ a beteg – a szárazpor-inhalátoroknál erős belégzés szükséges a hatóanyag bejuttatásához, míg az adagolószelepes aeroszol és a porlasztó esetén lassú, mély inhalálás szükséges;
- szájöblítés: különösen a fenntartó kezelésben használt kortikoszteroidot tartalmazó inhalátor esetén fontos, ezzel megelőzhető a szájüreg gombás fertőzésének kialakulása (a Candida gombának a szájüregben maradó szteroid kedvező feltételeket teremt);
- az inhalátor tisztítása, fertőtlenítése.
A betegoktatásnak az asztma és egyéb légzési nehézségek kezelésében kulcsfontosságú szerepe van – az inhalációs technika oktatása minden szakorvosi látogatás része kell, hogy legyen. Az eszköz használatának technikáját időről időre ellenőrizni szükséges.
