A kamilla (Matricaria chamomilla, más néven orvosi székfű) az egyik legismertebb és leggyakrabban használt gyógynövény a világon. Széles körű alkalmazása a népi gyógyászatban évszázadokra nyúlik vissza, elsősorban gyulladáscsökkentő, nyugtató és görcsoldó hatásai miatt. A kamillavirág főzetét és kivonatait számos formában alkalmazzák, legyen szó belsőlegesen, teaként való fogyasztásáról vagy külsőleges borogatásról, fürdőről, kenőcsről.
A kamilla az egyik legbiztonságosabb gyógynövényként ismert, amelyet gyakran használnak enyhe panaszok kezelésére. Alkalmazása során azonban érdemes figyelembe venni az egyéni érzékenységet, esetleges allergiás reakciókat, illetve bizonyos gyógyszerekkel való kölcsönhatásokat is.
A kamilla a fészkesvirágzatúak (Asteraceae) családjába tartozik, közeli rokona a napraforgónak és az őszirózsának. A név eredete a görög „chamaimelon” szóból származik, melynek jelentése „földi alma” – az elnevezést az illata miatt kapta. Az egyiptomiak Ré napisten ajándékának tartották, és balzsamozásra is használták. Illóolaja kék színű, amit a kamazulén-tartalma okoz.
A hagyományos növényi gyógyszerekről bővebben itt olvashat.
A kamilla felhasználása
A kamilla felhasználása számos területen elterjedt, elsősorban enyhe gyulladásos, emésztőszervi és bőrgyógyászati panaszok kezelésére. A gyógynövény virágzatából készült főzet és kivonat többféle módon alkalmazható: teaként, gőzölés formájában, fürdőadalékként vagy bőrre kenhető krémek, olajok, kenőcsök formájában.
A kamilla leggyakoribb felhasználási területei az alábbiak:
- emésztési panaszok (puffadás, görcsök, enyhe gyomorhurut);
- alvászavarok, idegesség, enyhe szorongás;
- menstruációs fájdalom enyhítése (dysmenorrhoea – fájdalmas menstruáció);
- megfázásos tünetek;
- kisebb bőrsérülések, gyulladások, ekcéma;
- száj- és toroknyálkahártya-gyulladások;
- pelenkadermatitis, pattanások, aranyér.
A kamilla kivonatai az élelmiszeriparban és a kozmetikai iparban is népszerűek, samponokban, szappanokban, testápolókban és fogkrémekben is megtalálhatók.
Bár gyakran ajánlják szemgyulladásra a kamillateás borogatást, arra nem célszerű a használata! A kötőhártya-gyulladás leggyakoribb okai közé – bár nem kizárólagosan – a fertőzések és az allergiás reakciók tartoznak. Fertőzés esetén a borogatás langyos, levegőtől elzárt környezete kedvezhet a kórokozók további szaporodásának, emellett feláztathatja a szemhéj és a szemkörnyék érzékeny bőrét. A kamilla szárító hatása tovább ronthatja az amúgy is sérülékeny bőr állapotát. Noha a kamillának valóban van enyhe gyulladáscsökkentő hatása, fontos tudni, hogy allergiás reakciót is kiválthat. A kamilla virágpora keresztreakciót mutathat a parlagfű pollenjeivel, ezért aki allergiás a parlagfűre, nagy valószínűséggel a kamillára is érzékeny.
A kamilla azonosított hatóanyagai
A kamilla hatásai elsősorban a virágzatában található hatóanyagoknak köszönhetők.
A kamilla legfontosabb vegyületei az alábbiak:
- azulének (pl. kamazulén): gyulladáscsökkentő hatású vegyületek, illóolaj-lepárlás során keletkeznek;
- bisabolol: antiszeptikus, gyulladáscsökkentő, görcsoldó és bőrpuhító hatással bír;
- flavonoidok (apigenin, luteolin, kvercetin): antioxidáns, enyhe nyugtató és gyulladáscsökkentő hatásúak;
- kumarinok: enyhe véralvadásgátló és görcsoldó tulajdonságúak;
- poliszacharidok: immunmoduláló hatásúak.
Számos humán klinikai vizsgálat is igazolta a kamilla egyes hatóanyagainak terápiás jelentőségét. Az apigenin enyhe nyugtató és szorongáscsökkentő hatása a benzodiazepinszerű receptorokon keresztül érvényesül (hasonlóan a benzodiazepin típusú szorongáscsökkentő gyógyszerekhez). A kamillatea alkalmazását tesztelték enyhe depresszió, szorongás és alvászavarok esetén – az eredmények kedvezőek voltak. Helyi alkalmazású kamillakivonatos krémek hatásosnak bizonyultak ekcéma és gyulladt bőr kezelésére. A kamillás szájvíz hatásosnak bizonyult gingivitis (fogínygyulladás) és mucositis (nyálkahártya-gyulladás) kezelésében. Gyulladásos bélbetegségek enyhítésében (pl. colitis ulcerosa) a bisabolol-tartalmú kamillakivonatok ígéretes eredményeket mutattak.
A kamilla alkalmazása
Az alkalmazásról és a mellékhatásokról kérdezze kezelőorvosát, gyógyszerészét!
A kamillát többféle formában lehet alkalmazni, attól függően, hogy milyen tünetet vagy állapotot szükséges kezelni. Az alkalmazás időtartama általában nem korlátozott, de hosszú távú, rendszeres használata előtt érdemes orvossal konzultálni.
Teaként fogyasztva
1-2 teáskanál (2-3 gramm) szárított kamillavirágot forrázzon le kb. 2,5 dl vízzel, majd lefedve 10 percig hagyja állni. Naponta 2-4 csésze fogyasztható. Alkalmazható emésztési panaszok, alvászavar, idegesség esetén.
Inhalálás
2-3 evőkanál kamillavirágot forrázzon le egy liter vízzel. A gőz fölé hajolva, a fejet letakarva 10-15 percig inhaláljon. Megfázás, arcüreggyulladás, köhögés esetén ajánlott.
Külsőleges alkalmazás
Fürdő: 3-5 evőkanál kamillavirágot főzzön le 1 liter vízben, majd adja hozzá a fürdővízhez. Enyhíti a bőrgyulladást, viszketést.
Borogatás: kihűlt kamillatea gézre öntve alkalmazható bőrgyulladás, sebek, ekcéma kezelésére. Szemgyulladás esetén nem javasolt az alkalmazása!
Kamillás krémek, kenőcsök: gyógyszertárakban, drogériákban kaphatók, helyileg alkalmazva gyulladáscsökkentő és bőrápoló hatásúak.
A kamilla mellékhatásai
A kamilla az egyik legbiztonságosabb gyógynövényként ismert, de ritkán előfordulhatnak mellékhatások, különösen túlérzékeny egyéneknél.
A kamilla mellékhatásai belsőleges alkalmazás esetén az alábbiak lehetnek:
- allergiás reakciók (ritkák): csalánkiütés, bőrkiütések, ajakduzzanat;
- nagyon ritkán anafilaxiás reakciók (pl. parlagfűre allergiásoknál);
- hányinger, gyomorpanaszok (nagy mennyiségű fogyasztása esetén).
A kamilla mellékhatása külsőleges alkalmazás esetén az alábbi lehet:
- kontakt dermatitis (bőrpír, viszketés, égő érzés).
Fontos! Kisgyermekek és várandósok esetében a kamilla alkalmazása előtt mindig tanácsot kell kérni orvostól vagy gyógyszerésztől.
Amennyiben a kamilla használatakor nem várt vagy erősödő mellékhatásokat tapasztal, mielőbb forduljon orvoshoz!
A kamilla és egyéb gyógyszerek, étrend-kiegészítők kölcsönhatásai
Amennyiben más gyógyszert is szed, a kamilla alkalmazása előtt konzultáljon kezelőorvosával, gyógyszerészével!
A kamilla kölcsönhatásba léphet egyéb gyógyszerekkel és étrend-kiegészítőkkel. Ez eredményezheti a két szer hatásának gyengülését, elmaradását, vagy a mellékhatások nagyobb kockázatát.
Bár a kamilla viszonylag biztonságos, bizonyos gyógyszerekkel való együttes fogyasztásakor óvatosan kell eljárni. Kölcsönhatásokra különösen belsőleg alkalmazott készítmények esetén szükséges gondolni, a helyileg alkalmazott krémek, olajok esetén ezek nem jelentősek.
A kamilla legfontosabb kölcsönhatásai az alábbiak lehetnek:
- véralvadásra ható gyógyszerek (pl. warfarin): a kamilla kumarinszármazékai fokozhatják a vérzés kockázatát;
- benzodiazepinek, altatók: fokozhatják egymás nyugtató hatását (álmosság);
- nagy mennyiségű kamilla fogyasztása NSAID-okkal együtt növelheti a gyomorirritáció kockázatát;
- hormontartalmú készítmények: egyes hatóanyagok hormonmoduláló hatásúak lehetnek, de ennek relevanciája csekély;
- nyugtató vagy altató hatású gyógynövényekkel (valeriána, citromfű) együtt alkalmazva a hatásuk összeadódhat.
Amennyiben más gyógyszert, étrend-kiegészítőket, vitaminkészítményeket vagy gyógynövényalapú termékeket is szed, arról mindenképpen tájékoztassa a kezelőorvosát vagy a gyógyszerészét. Így elkerülhető, hogy a készítmények egymás hatását kedvezőtlenül befolyásolják.
Ajánlott tartalom:
Gyógyszer vagy étrend-kiegészítő
